A parlamenti roma szószólóvá választott Aba-Horváth István egészen a közelmúltig a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) elnöke volt. Ettől a tisztségétől és a testületben betöltött képviselői mandátumától az összeférhetetlenségi szabályok miatt kellett megválnia. Elnöki búcsúbeszédében egyebek között kitért arra, hogy „háromszor nagyon csúnyán átverték” az elmúlt egy év során. „Köszönöm, tanultam belőle” – tette hozzá, de konkrétumokat nem említett.
Utólag lapunknak elmondta, hogy az első átverés még tavaly ősszel történt. Kérdőíves vizsgálatot készítettek a romák körében, azt szerették volna felmérni, hogy milyen a helyi közösségek foglalkoztatottsági, szociális és oktatási helyzete. Sok esetben kiderült azonban, hogy a kapott adatok nem felelnek meg a valóságnak. Aba-Horváth István vállaltan fideszes szimpatizáns, és ugyanez igaz a vizsgálat elkészítését támogató Szűcs Csabára is, aki korábban a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) elnöke volt. A szövetségből Aba-Horváth Istvánnal együtt léptek ki, miután mindketten konfliktusba kerültek a CiKöSz-t létrehozó Sztojka Attila romaügyi államtitkárral. Ahogyan Sztojka, később Szűcs Csaba is alapított egy fideszes roma digitális polgári kört.
Új elnöke van a romáknak, tovább fogyott a fideszes CiKöSzA pártkötődések ellenére a kérdőíves vizsgálat nem fideszes adatgyűjtés, hanem önálló civil kezdeményezés volt – állította kérdésünkre Aba-Horváth István. A cél az volt, hogy megalapozzanak egy olyan alternatív programot, amit Szűcs Csaba letehetett volna a kormány asztalára. Szűcs Csabának ugyanis Aba-Horváth szerint sokáig komoly esélye volt arra, hogy befutó helyre kerüljön a Fidesz országos listáján. Aztán csak a 190. helyre sorolták, és Orbán Viktor akkor se hozta előre, amikor a választási vereség után átalakította a Fidesz parlamenti frakcióját.
„Nem erre számítottunk, de ez már történelem”
– jegyezte meg Aba-Horváth István.
Más kérdés, hogy a befutó hely se jelentett volna garanciát. Sztojka Attila például a lista 15. helyén szerepelt, de a volt miniszterelnök döntése nyomán mandátumát át kellett adnia másnak. A Fidesz színeiben roma politikusként végül Radics Béla ülhetett be az Országgyűlésbe.
A második „nagy átverés” a roma regisztráció körül zajlott – folytatta Aba-Horváth István. Ahogyan arról többször írtunk, nemzetiségi parlamenti listára csak azok szavazhatnak, akik feliratkoztak az adott nemzetiség választói névjegyzékébe. A költségvetés több mint 200 millió forintot biztosított roma kampányra. Az országos roma önkormányzat ebből a pénzből 80 embernek (az eredeti terv 100 volt) fejenként csaknem 1 millió forintot fizetett. Aba-Horváth részben azt kérte tőlük, hogy menjenek el személyesen 100-100 már regisztrált romához, és hívják fel a figyelmüket arra, ha szeretnék roma polgárként kifejezni akaratukat, vegyenek részt a parlamenti választáson és szavazzanak a roma nemzetiségi listára.
„Szétszakított minket a cigány belháború” – Százával elégetett regisztrációs kérelmekről beszél a roma nemzetiségi lista vezetőjeMásik feladatuk az volt, hogy keressenek fel 200-200 olyan roma választót is, aki még nem regisztráltatta magát a névjegyzékben. Csak éppen Aba-Horváth Istvánnak azzal kellett szembesülnie, hogy az országos önkormányzat által megbízott emberek, holott tisztességes fizetséget kaptak, „nem fektettek hangsúlyt arra, hogy elvégezzék a rájuk bízott munkát”.
A harmadik átverés maga a választás volt. A roma névjegyzékbe közel 45 ezren iratkoztak fel, aminek elvileg bőségesen elegendőnek kellett volna lennie ahhoz, hogy Aba-Horváth István ne szavazati jog nélküli szószólóként, hanem szavazati joggal felruházott (teljes jogú) képviselőként kerüljön be a törvényhozásba. Az idei választáson ehhez közel 27 ezer voksra lett volna szükség, de ennél jóval kevesebb, csak 19 ezer 200 érvényes szavazat érkezett. A Választási Földrajz adta hírül, hogy további majdnem 6 ezer szavazat – a szavazatok negyede – érvénytelennek bizonyult.
Ez feltűnően magas szám.
Aba-Horváth István szerint sokan szándékosan nem vették fel a nemzetiségi szavazólapot, vagy tudatosan adtak le érvénytelen szavazatot.
Arra utalt, hogy nem csupán a Tisza, de még a fideszes CiKöSz is ellene, pontosabban az önálló roma mandátum megszerzése ellen dolgozott. Úgy érezte, hogy a fideszes kormányzat és Sztojka Attila akkor is igyekezett háttérbe szorítani, amikor az országos önkormányzat elnöke volt. A személyét ért megalázó bánásmóddal egyúttal „a cigányságnak is üzentek”.
Aba-Horváth István szerint még nem lehet tudni, hogy az új kormány milyen struktúrában foglalkozik majd a romaüggyel. Az előző kormány idején Sztojka Attila vezetésével létezett egy államtitkárság, „ami olyan volt, amilyen volt, de legalább működött, sok pénzzel, lehetőséggel” – mondta. Jelenleg Bódis Kriszta kormánybiztosi szerepkörén és a tiszás Roma Kerekasztalon kívül nem látja, mi körvonalazódik.
A magyarországi cigány közösségnek most a pártpolitikától függetlenül kell megfogalmaznia önmagát – állította. Ha a közösség képes lesz erre és az országos önkormányzat is jól végzi a dolgát, akkor majd – bizakodott Aba-Horváth István – előre lehet lépni romaügyben.
Példa nélküli a Tisza négy roma politikusa az Országgyűlésben, kérdés mennyiben áll mögöttük a cigány közösség