Tizenhárom évesen a rakétaprogram vezérigazgatója, apjával kézen fogva, mosolyogva sétálgat különböző hivatalos programokon, köztük például ballisztikus rakéták ellenőrzésén. Ő Kim Dzsue, az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun egyik lánya és a kiszivárgott információk alapján örököse.
Kim Dzsuéról nagyon keveset tudni, pontos születésnapja sem ismert. A találgatások szerint Kim Dzsongun és felesége, Ri Szoldzsu második gyermeke. Hogy pontosan hány testvére van, azt sem lehet tudni, a diktátor titokban tartja magánéletét, feleségét is csak több év után mutatta be a nyilvánosság előtt.
Kim Dzsue létezéséről is a legváratlanabb helyről és embertől értesült a világ: a világklasszis kosaras, Dennis Rodman árulta el 2013-ban, hogy észak-koreai látogatása során karjában tarthatta az akkor nemrég született Dzsuét. Rodman egyébként a Harlem Globetrotters tagjaival látogatott először Phenjanba, Kim Dzsongun kérésére, aki gyerekkora óta rajongott az amerikai kosárlabdáért, pontosabban a 90-es évek Chicago Bullsáért. Azóta a világ egyik legfurcsább barátsága van közöttük. Később többször is visszatért az országba, ahol Kim Dzsongun luxuskörülmények között látta vendégül, közösen néztek meccseket, vacsoráztak és mulattak.
Egy szó mint száz: ha nincs Rodman, akkor tippelni se tudnának, hogy a következő koreai diktátor hány éves is lehet most.
Keveset lehetett hallani Dzsuéról egészen 2022 novemberéig, amikor apja oldalán megjelent egy interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) indításánál. A következő év februárjára már postai bélyegeken szerepelt az arcképe, és magas rangú tisztviselőknek rendezett banketteken vett részt – ahol Kim Dzsongun „tisztelt” leányaként hivatkoztak rá. A „tisztelt” jelzőt Észak-Koreában csak a leginkább tisztelt személyeknek tartják fenn. Apja esetében is csak azután kezdték „tisztelt elvtársként” emlegetni, hogy jövőbeli vezetői státusza már biztossá vált.
A dél-koreai hírszerzés, a NIS nagyjából ezzel egy időben néhány részletet is megosztott a törvényhozókkal Kim Dzsuéról. E szerint a lány szeret lovagolni, síelni, úszni, és magántanuló. 2024 januárjára a NIS újabb következtetésre jutott: ő Kim Dzsongun legvalószínűbb utódja – bár megjegyezték, hogy még „számos változó” befolyásolhatja a helyzetet, nem utolsósorban az apja fiatal kora miatt.
2025 szeptembere azonban mérföldkő volt: ekkor látták őt először Észak-Koreán kívül, elkísérte apját kínai útjára. A Kim család, amely 1948 óta uralja Észak-Koreát, azt hirdeti az állampolgároknak, hogy szent vérvonalból származnak, ami azt jelenti, hogy kizárólag ők vezethetik az országot.
Vannak azonban irányvonalak, amikhez a „szent családnak” is alkalmazkodnia kell, nevezetesen – bármilyen másodlagosnak is tűnhet – a divat és a látszat. „Az idők megváltoztak, és jelentős generációváltás ment végbe” – nyilatkozta a BBC dél-koreai kiadásának Joung Eunlee, a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet Észak-Korea-kutatási osztályának vezetője. Mint mondta, 2010 óta jelentősen megnőtt a devizaszerzés céljából kivándorló munkavállalók száma, és körülbelül 2000 észak-koreai munkás maradt Kínában a koronavírus-járvány idején. Amikor pedig visszatértek Phenjanba, magukkal vitték a kínai kultúrát is. „A múltban a luxuscikkek a zainicsik (olyan Japánban élő koreaiak, akiket az 1960-as és 70-es években – gyakran hamis ígéretekkel – rávettek, hogy hazatelepüljenek) által behozott japán márkákra korlátozódtak. Mostanra viszont úgy tűnik, hogy az észak-koreaiak a külföldi márkák széles választékát ismerik – állította a szakértő.
Dzsue pedig nem az első, aki nyugati márkákban mutatkozik. „Ugyanolyan kosztümstílusú ruhákat visel, mint az anyja, Ri Szoldzsu. Ezzel próbálják leplezni a korát.
Egy fiatal lány, aki kifinomult nyugati viselettel diktálja a divatot? Ez szinte lehetetlen volt korábban Észak-Koreában
– magyarázta Csong Szong-csang, a dél-koreai Szedzsong Intézet igazgatóhelyettese a BBC-nek. – A nyugati tervezésű ruhák viselésével Dzsue és Ri Szoldzsu azt sugallják, hogy társadalmi helyzetük alapvetően különbözik az átlagos lakosokétól.”
Bár a farmer mint nyugati ruhadarab tiltott Észak-Koreában, Kim Dzsongun megjelent benne a nyilvánosság előtt. Szakértők szerint hiába tiltják a külföldi kultúrát, törvénnyel is, Észak-Korea olyan hely, ahol nincs semmi, amit a legfőbb vezető ne tehetne meg. Dzsue több alkalommal is viselt bőrdzsekit, ami annak a jele, hogy a Koreai Munkáspárt agitprop osztálya teszi a dolgát: megkülönbözteti őt az átlagpolgároktól.
A „képmásolás”, vagyis a korábbi generációk divatjának utánzása egy másik eszköz, amelyet az egymást követő vezetők a hatalom megtartása érdekében használtak. Ide tartozik Dzsue apja is, aki hivatala első éveiben nagyapja, Kim Ir Szen kalapjának és kabátjának utánzásával igyekezett biztosítani legitimitását.
Kim Dzsuét Észak-Koreában már a Hercegnő becenéven ismerik, ez az elnevezés ősei isteni vérvonalára utal.
A magas rangú észak-koreai tisztviselők a Hercegnő címet Kim Jodzsongra (Kim Dzsongun húgára) használták Kim Dzsue születése előtt egy ideig” – magyarázta Rju Hjonu, Észak-Korea korábbi kuvaiti ügyvivő nagykövete, aki Dél-Koreába szökött. – Ez azért van, mert Kim Jodzsongot akkor hívták Hercegnőnek, amikor apja, Kim Dzsongil még élt.
Az észak-koreai elit és a hadsereg reakciója egy női vezetőre az egyik legvitatottabb kérdés a szakértők körében. Bár mélyen patriarchális társadalom, a Kim család „isteni” származása felülírhatja a nemi előítéleteket.
Az országban a legfőbb legitimációs alap a Pektu-vérvonal, vagyis csak Kim Irszen közvetlen leszármazottja uralkodhat. Szakértők szerint az elit számára a dinasztia folytonossága és a saját kiváltságaik megőrzése fontosabb, mint a vezető neme.