oktatás;Szülői Hang;

„Biztos, hogy lesznek konfliktusok a Tisza-kormánnyal, de remélem, az eddiginél sokkal kevesebb tiltakozásra lesz szükség”

Fel kell ismerni, nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok – mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója. Szerinte nem az van, hogy az állami oktatásban egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol rossz. Az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása  akár hosszú évekbe telhet. Interjú.

Az elveszett bizalom megteremtése az új oktatási miniszter egyik elsődleges feladata – így reagált a Szülői Hang arra, hogy a Tisza Párt Lannert Juditot kérte fel oktatási miniszternek. Hogy állítható helyre a bizalom?

Első lépésként a legfontosabb a nyílt, őszinte és érdemi kommunikáció. A kormányzat részéről ezen gyorsan lehet változtatni, szinte azonnal ki lehet alakítani az eddigiektől eltérő kommunikációs stílust, és a jövőbeli párbeszéd kereteit is néhány hónapon belül fel lehet állítani. Az elmúlt években egyáltalán nem volt valódi szakmai párbeszéd és érdemi kommunikáció, ha megfogalmaztuk a véleményünket vagy javaslatokat tettünk, legjobb esetben elintézték egy “köszönömmel”, aztán mindent lesöpörtek az asztalról. De a kormányzatba, és így az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása is időigényesebb folyamat, akár hosszú évek feladata lesz. Gyorsabb lerombolni, mint felépíteni valamit, és az elmúlt 16 évben folyamatos rombolás történt ezen a téren is.

Csak a kormányzatba vetett bizalom ingott meg?

Az én tapasztalataim szerint minden szinten jelen van. A közoktatásban fenntartói szinten, intézményvezetői szinten, de még a pedagógusok és a szülők között is, és mindeközben a diákok sem igazán bíznak abban, hogy az iskola számukra fontos és hasznos ismereteket és készségeket adna. A tankerületi központokban, szakképzési centrumokban olyan emberek döntenek, akiket senki nem választott meg, nem számon kérhetőek, és akik az érintettekkel gyakorlatilag nem találkoznak. Ott ülnek a hivatalban és sorra utasítják el a kérelmeket, kezdeményezéseket, átlátható szempontok és indoklás nélkül. Ez a lehető legrosszabb fenntartói magatartás. Aztán ezek a fenntartók dönthetnek az intézményvezetők kinevezéséről, a legfőbb szempont pedig gyakran az, hogy az illető mennyire lojális az adott tankerülethez. Nem egy esetről hallhattunk, amikor egy konfrontatívabb, az iskola érdekeiért harciasabban kiálló igazgató kinevezését nem hosszabbították meg, a pályázatát indoklás nélkül elutasították még akkor is, amikor az egész iskolai közösség támogatta. Reméljük, most ez is változni fog. A fenntartói szerkezet átalakítása új törvényi háttérrel minimum egy év is lehet. Mindemellett nagy problémát jelent az is, hogy az iskolák, óvodák, pedagógusok és a szülők között nincsenek olyan kommunikációs csatornák, ahol terítékre kerülhetnének az érdemi problémák. A tízperces fogadóórák vagy az évi két szülői értekezlet nem tekinthető ilyennek.

Utóbbi azonban nemcsak a döntéshozókon, hanem az érintettek hajlandóságán is múlik.

A szülők és a pedagógusok kommunikációján valóban lehetne javítani a kormányzati intézkedésektől függetlenül is. A Szülői Hang weboldalán van is erről egy javaslatcsomagunk. De minden mindennel összefügg, itt is vannak rendszerszintű problémák. Nem az történik, hogy az állami oktatásban egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol rossz. A pedagógusok iszonyatosan le vannak terhelve, a szülőkkel való kapcsolattartás valahol a prioritási sorrendjük végén van. Miközben rengeteg kibeszéletlen probléma van mindkét oldalon. Arra lenne szükség, hogy a kapcsolattartás része legyen a pedagógusok munkájának, ami nemcsak újabb előírást jelent, hanem azt is, hogy erre legyen biztosítva megfelelő idő és keret, valamint ezért is fizessék meg őket, ne a szabadidejükben kelljen a szülői megkeresésekkel foglalkozniuk. Ezért is örülünk annak, hogy Lannert Judit lesz az oktatási miniszter, hiszen oktatáskutatói tevékenysége során is gyakran hangoztatta ennek fontosságát, valamint a miniszterjelölti bemutatkozó interjújában is hangsúlyozta a szülőkkel való kapcsolattartás erősítését. Remélem, hogy ezeknek a hiányosságoknak az orvoslása kormányzati szinten is nagyobb támogatást kap.

Biztos, hogy lesznek konfliktusok, de remélem, az eddiginél sokkal kevesebb tiltakozásra lesz szükség – mondta Miklós György

A Szülői Hang közleményében az is olvasható, hogy érdekeltté kell tenni a szülőket a pozitív változtatásokban. Eddig nem voltak érdekeltek?

Szerintem az a természetes, ha minden szülőt érdekel, mi van a gyerekével, mi történik az óvodákban, iskolákban. De azzal, hogy az elmúlt években nagyon erősen elnyomták az egyéni és a civil kezdeményezéseket, egyre általánosabbá vált a “ne szólj szám, nem fáj fejem” hozzáállás, és kialakult egyfajta apatikus gondolkodás is a közoktatásban: minek próbáljam meg? Úgysem lehet, úgysem engedik, úgyis valaki rám szól vagy feljelent. Eddig minden civil kezdeményezés kudarcra volt ítélve, de most ez változhat. Fel kell ismerni, hogy nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok. Ez nemcsak lehetőség, hanem felelős állampolgári magatartás is. Ne csak a kormánytól várjuk a változást és a megoldásokat, nekünk is tennünk kell azért, hogy ezek létrejöhessenek. Az persze változó, hogy ezt a szülői tudatosságot mennyire könnyen, vagy épp nehezen lehet felébreszteni. Még mindig velünk van a tanult tehetetlenség érzése is. De ha megtaláljuk a megfelelő formákat és kereteket, ha van valamilyen konkrét felhívás vagy kezdeményezés, nem biztos, hogy könnyen, de elindulhat valami. Olyan párbeszédre lenne szükség a pedagógusok, intézményvezetők, fenntartók és a szülők között, amelyek túlmutatnak azon, hogy mi van az osztálypénzzel, osztálykirándulással, iskolafelújítással. Nagyon sok a frusztráció és a kibeszéletlen konfliktus, így ennek a folyamatnak is meg kell adni az időt és a türelmet.

A szülők tavaly pontszámokkal is értékelhették a pedagógusok munkáját a KRÉTA-rendszeren keresztül. Ez mennyire volt hasznos?

Szerintem egyáltalán nem segített, inkább csak tovább növelte a frusztrációt. Hiába javasoltuk a kormánynak, hogy nem pontozásra, hanem szöveges visszajelzésekre lenne szükség. Ha egy pedagógus alacsony pontszámokat kap, abból nem derül ki, mi a probléma. Az is lehet, a szülők csak félreértettek egy helyzetet, de az is, hogy jogos aggályok vannak a pontszámok mögött. De egyik sem derül ki, ha csak beírunk egy számot, ez az értékelés így abszolút tévút. Egyébként iskolai szinten is lehetne ilyen kérdőívet indítani, anonim szöveges visszajelzésekkel. Így lehetne valós problémákról beszélni. Ehhez persze kellene egy olyan intézményvezetés is, amelyik szembe mer nézni a felmerülő problémákkal. Az intézményvezetők eddig ebben nem voltak érdekeltek; minek kérjék ki a szülők véleményét, ha az igazgatónak nincs se erőforrása, se jogosultsága arra, hogy a problémákat megoldja, vagy még a megoldáshoz vezető utat sem tudja megmutatni? A kormányzat fő stratégiája az volt eddig, hogy a problémákat nem megoldani kell, hanem el kell hallgattatni azokat, akik a problémákra felhívják a figyelmet.

Az oktatási miniszterrel kezdeményezik a kapcsolatfelvételt?

Ha megtörtént a kinevezés, felvesszük vele a kapcsolatot. Abban bízom, hogy egy konstruktív együttműködés tud majd kialakulni. Az eddigi nyilatkozatok alapján úgy érzem, a Tisza-kormány jó kapcsolatot próbál majd kialakítani a civil szférával. A leendő oktatási miniszter, Lannert Judit is tett ebbe az irányba mutató kijelentést. A magunk részéről megpróbáljuk elősegíteni a pozitív változásokat, folytatjuk a tájékoztató munkát, javaslatokat teszünk, de a problémákra is felhívjuk a figyelmet. Biztos, hogy lesznek konfliktusok, de remélem, az eddiginél sokkal kevesebb tiltakozásra lesz szükség. Továbbra is független civil szervezetként fogunk működni.

Tavaly támogatói kampányt is indított a Szülői Hang. Hogy sikerült?

Most már valamivel több támogatónk van, mint fél évvel ezelőtt. Az anyagi támogatások elegendőek voltak arra, hogy még az országgyűlési választások előtt végig tudjunk vinni egy online kampányt, amiben a közoktatás rendszerszintű problémáira hívtuk fel a figyelmet. A közösségi médiás hirdetésekkel mintegy 4,5 millió megtekintést tudtunk elérni. Emellett most a korábbinál többen jelentkeznek hozzánk önkéntes munkára. A Szülői Hang ugyanis egy száz százalékban önkéntes alapon működő szerveződés. De van egyfajta pozitív hangulat, többen úgy érzik, hogy most talán tényleg lehet tenni valamit. Újra át kell gondolnunk a ránk váró feladatokat, mindenképp szeretnénk elérni, hogy szemléletváltásra kerüljön sor. Továbbra is várjuk azokat, akik önkéntesként aktívan szeretnének részt venni a munkánkban.

Névjegy

Miklós György, a Szülői Hang Közösség egyik alapítója, három gyermek édesapja. A civil szerveződést 2016-ban hozták létre önkéntes szülők annak érdekében, hogy segítő közösséget építsenek és a szülői szempontokat képviseljék az oktatást érintő kérdésekben, mára mintegy 100 ezer követőjük van különböző online platformokon. A Szülői Hang 2023-tól alapítványi formában működik, 2024-ben csatlakoztak a nemzetközi Európai Szülők Szövetségéhez is.

Az összeférhetetlenségi aggályok miatt a húga fel is függeszti a bírói tevékenységét.