Orbán Viktor nem akar legendából földi halandóvá válni, kár, hogy közben a Fidesz a teljes zavar állapotában van

Szombaton egy ideig az számított politikai szenzációnak, hogy kiderült, három KDNP-s politikus – Semjén Zsolt pártelnök és volt miniszterelnök-helyettes, Latorcai János, Soltész Miklós – nem veszi át parlamenti mandátumát.Aztán minden más hírt háttérbe szorított Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, aki közölte, ő sem ül be a parlamentbe. A távozó miniszterelnök a rendszerváltás óta folyamatosan tagja volt az Országgyűlésnek.

Bár Orbán az állítása szerint azért nem veszi át a mandátumát, mert az országgyűlési politizálás helyett a Fidesz közösségének megújítására kíván fókuszálni, ez még féligazságnak is kevésnek tűnik – nyilatkozta lapunknak Ranschburg Zoltán politikai elemző.

A párt 2002-es veresége után a Fidesz történetének egyik legnagyobb átalakulását Orbán parlamenti képviselőként vezényelte le: megalakultak a polgári körök, új alapszabályt alkottak, létrejött a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Ha ez akkor lehetséges volt, lehetséges lenne ma is. Ranschburg úgy látja, a valósághoz sokkal közelebb áll az a magyarázat, hogy Orbán – ha máshonnan nem, hát az előző tizenhat év gyakorlatából – pontosan tudja, mennyire szűk lesz a Fidesz mozgástere az új Országgyűlésben annak a Tisza Pártnak a bő kétharmados többségével szemben, amely épp a Fidesz rendszerével szemben jött létre.

Ráadásul – közölte a politikai elemző – egy ilyen szituációban a leköszönő miniszterelnök jelenléte vörös posztó lenne tiszás képviselők számára, akik jó eséllyel „pofozózsáknak” tekintenék. Orbán a politikai számonkérés állandó céltáblájává válna. Folyamatos és minden bizonnyal meddő vitákra kényszerülne, ami egyszerre lenne megterhelő és kínos, komoly politikai kockázatokat rejtene magában a számára.

Annak ellenére, hogy máig egy korszak névadójaként irányította az országot, Orbán régóta „anti-establishment” figuraként, „utcai harcosként” határozza meg magát. Igaz, mindeddig ezt „Brüsszellel” szemben tette. Valószínűnek tűnik, hogy mostantól Magyar Péter kormányát igyekszik majd ebből a pozícióból támadni. Ranschburg szerint biztosan nagy kihívás lesz hitelessé tenni magát ebben a szerepben, úgy, hogy a rendszerváltás óta összesen húsz éven át volt kormányfő.

Ember Zoltán Levente politikai elemző nem tartja váratlannak a távozó  bejelentését, szerinte ez volt a leginkább valószínű forgatókönyv. Érdemes megnézni – tette hozzá –, hogy az előző vereségeire hogyan reagált Orbán: akkor beült ugyan a parlamentbe, csak éppen alig járt be. Most viszont teljesen más helyzet van. Hiszen 2002-ben úgy kapott ki a Fidesz, hogy – bár a kormányzáshoz szükséges többséget nem szerezte meg – övé volt a legnagyobb parlamenti frakció. 2006-ban is viszonylag szoros eredmény született. 2026-ban azonban a Fidesz a saját választási rendszerében szenvedett súlyos vereséget.

Az, ami amellett szólna, hogy Orbán Viktor felvegye a parlamenti mandátumot, kevésbé hatalomtechnikai, inkább érzelmi érv: a bátorság – mondta Ember. A másik érv még a mentelmi jog lehetne. Kétharmados többségével a Tisza így is könnyen felfüggeszthetné Orbán Viktor mentelmi jogát, de ez külön procedúrát jelentene.

Más indoka nincs annak, hogy Orbán parlamenti képviselő legyen – állapította meg. Ha bent van az Országgyűlésben, akkor a 141 fős Tisza-frakció azért tud „beolvasni” neki, ha nincs bent, akkor meg azért. Mivel a Tisza hatékony médiapolitizálást folytat, és sok embert elér a tartalmaival, akár egy üres széknek is képes lenne látványosan nekimenni. Főleg úgy, hogy már nem kell félni Kövér László házelnök milliós büntetéseitől.

A Fidesz legnagyobb márkaelőnye Orbán Viktor és a Fidesz legnagyobb márkahátránya Orbán Viktor, aki pártelnöki tisztséget továbbra is szeretné megtartani – érzékeltette a politikai elemző, hogy a volt kormánypárt csapdába került. Ebből úgy lehet kitörni, ha a Fideszben revízió történik. Elkerülhetetlen, hogy a párt szembenézzen az eddigi kormányzás minőségével és a korrupcióval. Kérdéses, hogy Orbán – tekintettel családtagjai és barátai gazdagodására – ennek a folyamatnak nyilvánosan az élére áll-e.

Ha a háttérben sikerül megújítania a pártját, személyeket cserél, fiatalít, akkor a Fidesz számára talán még lehet visszaút – vélekedett Ember. Persze ez a tevékenység nem légüres térben zajlik, sikere nagyban függ majd a Tisza kormányzásának színvonalától és akár nemzetközi politikai tényezőktől is.

Orbán döntése nem nagy kaliberű politikusra, inkább egyszerű elmére vall – jelentette ki Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus. A Fidesz elnöke alighanem úgy tervezte, hogy 2030-ig lesz miniszterelnök és képviselő, így az elmúlt negyven évből többet töltött volna el kormányon az Országgyűlésben, mint ellenzékben.

A választási vereség után valószínűleg azon gondolkodott, hogyan vehet részt úgy a parlament munkájában, hogy valójában ne legyen ott – fogalmazott Szentpéteri . Aztán, amikor kiderült, hogy új világ van, és már az Országgyűlés nyitó napján megalakul a Tisza-kormány, rájött: ezt nem tudja megoldani. Orbánnak – vélekedett – ilyen hétköznapi motivációi vannak.

Végül arra a következtetésre jutott, hogy jobban jár, ha a Fidesz pártelnökeként a parlamenten kívül marad.

A Tisza kormányzása, ami ténylegesen még el se kezdődött, önmagában a miniszterek személyének bejelentésével sikeresen indult. Szentpéteri úgy gondolja, az elmúlt néhány nap tudatosította Orbánban, hogy a parlamentben ő nem pusztán mellékszereplő, hanem megtűrt, nem szívesen látott figura lenne.

Amikor Orbán a választás után a Patriótának arról beszélt, hogy a megújulás jegyében leváltja a Fidesz frakciójának jelentős részét, akkor gyaníthatóan még nem kalkulált azzal, hogy saját magát is lecseréli – közölte Szentpéteri.

Orbán az elmúlt évtizedekben gondoskodott arról, hogy vele szemben ne legyen alternatíva. Ha a Fideszt pártként meg akarják megmenteni, akkor az csakis Orbánnal elképzelhető. „Nem hiszem, hogy ennél merészebb fantáziájuk lenne” – vetítette előre Szentpéteri. Tulajdonképpen majdnem mindegy, marad-e pártelnök Orbán Viktor: ez már a végjáték. A rendszerváltás pártjai közül egyedül a Fidesz maradt a parlamentben – és papíron még a KDNP –, előbb vagy utóbb ennek is vége lesz.

A Fidesszel ideológiailag is gondok vannak – konstatálta Szentpéteri. A jobbközepet elfoglalta a Tisza Párt, a szélsőjobbon ott a Mi Hazánk, a Fidesznek csupán szűk politikai mezsgye maradt. A választó joggal kérdezheti: tulajdonképpen mi szükség van a Fideszre?

Orbán politikai üzenete csak látszólag egyszerű és evidens, valójában többrétegű és súlyosan ellentmondásos – rögzítette Ágh Attila politológus. Először is az európai demokrácia gyakorlata szerint a választási vereség után a pártok éppen a parlamentben szoktak újjászerveződni, a parlamenti színpadot használják fel közszereplésre. Orbán döntése feltárja azt a tényt, hogy a Fidesz már a választási kampány során sem volt vitaképes a tiszás ellenzékkel szemben, a választási összeomlás után pedig már a teljes zavar állapotában van.

A saját személyét is ki akarja vonni a parlamenti vitákból – erősítette meg több elemző véleményét Ágh. Másodszor: a „külső” pártot is megszervezve ellenpólust akar kiépíteni, ami azt a reményt sugallja, hogy a Tisza-rendszer ingatag, nem tud megküzdeni a kihívásokkal, túlságosan heterogén ahhoz, hogy kritikus döntéseket hozzon és hosszabb távon fennmaradjon.

Az orbáni „kihívás” – folytatta – azt érzékelteti, hogy az új rendszer ingatag és rövid életű lesz, nem tud megbirkózni a feltáruló problémákkal, míg Orbán a maga komoly tapasztataival a párt újraszervezése után készen áll majd a hatalom átvételére és a válságkezelésre. Addig is a nemzetközi politikában fog tündökölni, például a kisebb-nagyobb muszlim országokban.

Végezetül: Orbán a parlamentből való menekülés után a személyes vádak elleni védekezésben is előremenekül. Ágh szerint a volt kormányfő két fronton is önvédelemre szorul, 

Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán szándékosan ködösítette, milyen szerepre törekszik a jövőben: ő akar a Fidesz vezetője maradni, vagy pusztán arról van szó, hogy fokozatosan akar visszavonulni. Amíg nem tudni a részleteket, Győri abból indul ki, hogy változatlanul a Fidesz élén szeretne maradni, de úgy érzi, nagyobb formátumú vezető annál, hogy ezt a parlament keretein belül tegye.

Az ötszörös miniszterelnök, aki négyszer nyert választást kétharmados többséggel, és akit a Fidesz környezetében minimum az elmúlt évtizedek, de sokan a valaha legfontosabb magyar vezetőnek tartanak, a legendából puszta földi halandóvá válna, ha beülne a parlamentbe – állította Győri. Ez egyfajta egyenrangúságot jelentene a többi politikussal, és ezzel az egyenrangúsággal Orbán nem tud azonosulni, miután évtizedek óta minden arról szólt, hogy ő messze a mezőny felett áll. Orbánnak gyakorlati oka sincs azt gondolni, hogy csak a parlamenti pozíció biztosíthatja neki azt a láthatóságot, ami egy mozgalmi vezetői szerephez szükséges.

 – idézte fel Győri.

Ha tényleg arra törekszik a leköszönő miniszterelnök, hogy parlamenten kívüli hatalmi centrumot hoz létre, akkor annál fontosabbá válik a Fidesz parlamenti frakció tagjainak és vezetésének kiválasztása, amiről sokat beszélt a választás óta. Győri kiemelte: ha Orbán maradni akar a Fidesz élén, akkor a szempontjából feltétlenül megakadályozandó, hogy a parlamenti frakcióban egy alternatív hatalmi központ jöjjön létre.