Nem, ez ebben a formában nem igaz, nem üres az államkassza. Valójában óriási mínuszok vannak. Az első negyedév végén 3420 milliárd forint volt a hiány, ami az éves terv 82 százaléka; más kérdés, hogy a Nagy Márton-féle terveknek semmi alapjuk sincs. Így az éves hiány 6000 milliárd forint környékére várható, ami a GDP 6 százaléka, szemben az elfogadható 2-3 százalékkal. Vagyis óriási a baj, ráadásul a kormányváltás után simán kidőlhet még ezermilliárdnyi csontváz a kormányzati kötelezettségvállalásokból, a Magyar Fejlesztési Bankból, az Eximbankból, vagyis a NER kifizetőhelyeiről.
Persze ott vannak az uniós pénzek, vagyis remélhetőleg meglesznek, de ez nem segít a költségvetésen. Az állam működését, az oktatást, az egészségügyet nem lehet EU-s támogatásokból finanszírozni. A mindenkori kormánynak ezt elsősorban az adóbevételekből kell megoldania. Egyszóval, ha tetszik, ha nem, a Magyar-kormánynak lépnie kell. Kiadásokat kell csökkentenie, bevételeket kell növelnie. Össze kell szedni legalább félezer milliárd forintot még az idén, sőt igazából kerek 1000 milliárd is kevés lenne, de az idő rövidsége miatt ne legyünk telhetetlenek. Talán 10 milliárd még megmaradt a 40 milliárdos kommunikációs kiadásokból, a kétharmaddal meg lehet felezni a közmédia 140 milliárdos támogatását is. Lehet zárolni Paks II 95 milliárdját – az oroszok amúgy is levonulni készülnek az orosz állami média szerint –, de ez is kevés. Nem lehet fék nélkül költeni.
A piac, kiváltképp a hitelminősítők árgus szemekkel figyelik a Magyar-kormány elő lépéseit, hogy a költségvetési konszolidáció, az eurókonvergencia, avagy az osztogatás irányába indulnak-e el. Rezeg a léc, most még bízhatunk a Magyar-kormány felé áradó bizalomban, de ezt nagyon könnyű eljátszani. Elég csak Medgyessy Péter első 100 napjára gondolni.