A népnek joga van önmagáról dönteni, és van, amikor igaza van, máskor pedig nincsen - jelentette ki egy csütörtöki Facebook-posztban Gyurcsány Ferenc.
A korábbi miniszterelnök szerint amikor a nép ítél, akkor nem egy higgadt, árnyalatokat mérlegelő testület, hanem egy felfokozott, leegyszerűsítő mechanizmus működik. A tömeg nem finom különbségekben gondolkodik, hanem éles ellentétekben: jó vagy rossz, bűnös vagy ártatlan, velünk vagy ellenünk. A Demokratikus Koalíció (DK) volt elnöke úgy véli, ennek prózai oka van: a bonyolult mérlegelés időt és energiát igényel, a tömeghelyzet viszont gyors választ kényszerít ki. „Ilyenkor az érzelmek veszik át a vezetést: harag, félelem, igazságérzet. Ezek azonnali ítéleteket adnak, miközben eltakarják a részleteket és a különbségeket. Ha a tömeg dönt, akkor elmosódik a felelősség. Ha mindenki ítél, senki nem érzi igazán a saját döntésének súlyát. A közösség történetet akar, narratívát, nem pedig elemzést. Az át- és megélhető történethez tiszta szerepek kellenek. Ezért a népítélet nem árnyal, hanem lezár. Nem azt kérdezi, mi történt pontosan, hanem azt, hogy ki melyik oldalra kerül. A tömeg torzít, ahogy a hatalom is, csak másképp. A hatalom beszűkíti a látóteret, a tömeg leegyszerűsíti a világot” - fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc egy hét után leírta, miért veszítette el a Fidesz a parlamenti választástGyurcsány Ferenc szerint a modern politikai rendszerek ezt a feszültséget próbálják kezelni. Azt kérdezik, hogy miként lehet egyszerre érvényesíteni a népakaratot, és közben nem lemondani a szakértelemről. Erre alakult ki egyfajta intézményi és működési egyensúly: a választások a népakaratot fejezik ki, a szakértők és intézmények a tudást képviselik, a független szervek kontrollt biztosítanak, a képviseleti rendszer pedig tompítja a hirtelen tömegreakciókat - fejtegette. Szerinte ez nem egy nyugodt egyensúly, hanem egy állandó billegés, mivel ha a népakarat kerül túlsúlyba, jön a leegyszerűsítés és a rövid távú gondolkodás. Ha a szakértelem, akkor elszakadás és bizalmi válság következik. A demokrácia ezért nem az igazság, hanem a tévedések kordában tartásának rendszere. Nem azért működik, mert mindig igazságot hoz, vagy mert feltétlenül helyes megoldást eredményez, hanem azért, mert nem engedi, hogy bárki - akár a tömeg, akár a szakértők világa - tévedhetetlennek higgye magát.
Gyurcsány Ferenc posztját azzal zárta, hogy a „demokrácia a tökéletességre törő tökéletlenség rendszere. Törekvés az elérhetetlen igazságra. A pillanat igazságából szőtt állandó élhetőség.”

