Dopeman nagyvonalúan „visszaadná” a józsefvárosi díszpolgári címét, mert nem tetszik neki, hogy szeretett kerületéből – szerinte – „Csipke Józsefváros” lett, miután Bódis Kriszta nyerte az adott körzetet. Az apró szépséghiba csak az, hogy neki ilyen címe sosem volt.
Bár a valóságferdítés sosem okozott problémát a Fidesz holdudvarának, de ez a lépés már ebben a kontextusban is értelmezhetetlen. Kinek szól, és mi a célja? A nagyobb baj, a személy, aki a súlytalan nagyotmondás mögött felfedezhető, maga Pityinger László, alias Dopeman. Hisz míg ő rappelt (és sok pénzt szerzett) a városi nyomorról, addig Bódis Kriszta (gondoljon bármit LMBTQ-ügyben) rengeteget tett azért, hogy a vidéki nyomorból ki lehessen törni. Sőt a zenei karrierjét temető zenész olyan embereknek is hitelt kínál, akiknek a hivatalos csatornák már nem adnak, mert ilyen-olyan okból nem hitelképesek. Ez tulajdonképpen lepapírozott uzsorázás. Szóval értem én az arcoskodást, de nem szeretem, különösen, ha nincs mögötte tartalom, csak puszta vagdalkozás és a sikertelen Fidesz-kampány visszaböfögése. Ami igazán sajnálatos, hogy nyoma veszett annak az embernek, aki valaha még tartalmasan tudott beszélni az életről és a világról. Mondandója sok egykori tinédzsernek segített elvergődni a mindennapok nehézségeiben. De Dopeman volt az is, aki a Fidesz „drogháborújának” hajnalán világítótoronyként funkcionált a teljes sötétségben azzal, hogy egy konferencián kifejtette: a drog tulajdonképpen a kilátástalan élethelyzet egyik tünete, és inkább a problémák mélyebb gyökerét kéne kezelni. Sajnálatos, hogy ez a hozzáállás a kampány előrehaladtával eltűnt, a finom és jogos kritika elporladt, és maradt a színtiszta összevissza beszélés, ahol a tényeknek már nem osztott lapot.