Orbán-kormány;Fidesz;felmérés;Publicus Intézet;kínos;

Tisza-szimpatizánsok Vácon. A nyilvánosságra került ügyek az ellenzéki pártot segítették

Publicus: A magyarok nagy többsége értesült azokról a botrányos ügyekről, amelyek kellemetlenek a Fidesznek

Arról tízből nyolc ember hallott, hogy a Szabó Bence rendőrnyomozó által először nyilvánosságra hozott információk alapján a Tisza Pártot titkosszolgálati eszközökkel próbálta tönkretenni az Alkotmányvédelmi Hivatal.

A magyarok nagy többsége értesült azokról a botrányos ügyekről, amelyek kifejezetten kellemetlenek lehetnek a Fidesz számára közvetlenül a választások előtt – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből, amely április 7-9. között készült 1004 fő megkérdezésével.

Arról tízből nyolc ember hallott, hogy a Szabó Bence rendőrnyomozó által először nyilvánosságra hozott információk alapján a Tisza Pártot titkosszolgálati eszközökkel próbálta tönkretenni az Alkotmányvédelmi Hivatal. A Tisza párt szavazóinak 94 százaléka ismeri a történetet, de az arány a kormánypárti szavazók körében sem elhanyagolható, 68 százalék, míg a bizonytalanok 69 százaléka tud az ügyről. Az emberek 51 százaléka elhiszi, hogy a titkosszolgálati szerv az ellenzéki párt ellen dolgozott, ennél jóval kevesebben (33 százalék) mondták ennek ellenkezőjét, 16 százalék pedig nem foglalt állást ebben a kérdésben.

A kormánypárt híveinek negyede (26 százalék) is elhiszi a Szabó Bence által elmondottakat, ez az arány 77 százalék a Tisza szavazóinak körében, és 37 százalék a bizonytalanoknál (ugyanakkor körükben majdnem 30 százalékos azok aránya, akik nem válaszoltak). Azzal a Fidesz által hangoztatott véleménnyel, miszerint a nyomozó tiszt politikai okból állt a nyilvánosság elé és a vádak, amelyeket megfogalmazott, nem igazak, a megkérdezetteknek csupán 21 százaléka ért egyet, amit a Fidesz szavazói húznak fel, körükben ez az arány 40 százalékos. A Tisza Párt támogatónak viszont több mint 80 százaléka nem ért egyet ezzel a Szabó Bencét hiteltelenítő állítással.

Az adott esettől függetlenül a magyarok 78 százaléka szerint nem elfogadható, ha a kormányzó párt a saját politikai ellenfelei ellen fordítja az állami titkosszolgálatokat, további 3 százalék pedig „inkább nemmel” felelt.

Összességében csupán az emberek 8 százaléka ért egyet ezzel a gyakorlattal, minden tizedik kormánypárti szavazó illetve bizonytalan tartja elfogadhatónak, ha a titkosszolgálatok az ellenzékre dolgoznak.

Egy nappal az interjú után Szabó Bencét már hősként tisztelték

Hasonlóan sokan, a kutatásban résztvevők 82 százaléka hallott arról, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen informálta az orosz külügyminisztert a magas szintű uniós tanácskozásokról, azok szüneteiben. Erről a Tisza szavazóinak 96, a kormánypártiaknak 70, a bizonytalanoknak 72 százaléka értesült. A külügyminiszter tetteinek megítélésében viszont nagy a különbség a politikai oldalak között: tízből hat Fidesz szavazó szerint Szijjártó orosz kapcsolatai és együttműködése a normális ügymenet része, 5 százalékuk szerint viszont aláássa a bizalmi viszonyt az európai partnerek és intézmények között, további 4 százalék szerint viszont egyenesen hazaárulás. (A kormánypárti hívek 30 százaléka elkerülte a válaszadást ebben a kérdésben.) Másképp gondolkodnak a Szijjártó és Szergej Lavrov közötti „forródrótról” a Tisza szavazói: 37 százalékuk mondta, hogy ez hazaárulás, 28 százalékuk szerint a magyar és az európai értékek elárulása, szintén 28 százalék gondolja, hogy az európai bizalmi viszonyok aláásása, és csak 3 százalékuk gondolja a rendes ügymenet részének. Az összes megkérdezett közül 22 százalék tartja hazaárulónak Szijjártót, és ugyanennyien gondolják normálisnak az oroszok informálását az uniós belügyekről.

Minden második ember elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt kizárják Magyarországot egyes uniós döntéshozatalokból, további 9 százalék pedig „inkább igennel” felelt erre a kérdésre, vagyis majdnem 60 százalék nem tartja kizártnak ezt az eshetőséget, ellenkezőképpen csupán a válaszadók 28 százaléka gondolkodik. A Tisza szavazói sokkal nagyobb arányban – 82 százalék – tartanak attól, hogy kimaradhatunk a döntésekből, mint a Fidesz hívei, akiknek a körében ez az arány 33 százalék, míg a bizonytalanok között 53 százalék.

Arról a kutatásban résztvevők 71 százaléka hallott, hogy Pálinkás Szilveszter katonatiszt beszámolója szerint a magyar hadsereg a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár személyes sugallatára tervezett az afrikai Csádba katonai missziót, és a résztvevő katonák felének elvesztésével számolt. Ennek a történek az ismertsége a kormánypárti szavazók között 51, a Tisza Párt támogatói körében 93, a bizonytalanoknál 56 százalék. Azzal a kormányzati szereplők által hangoztatott állítással, miszerint a katonatiszt politikai okból állt a nyilvánosság elé, és a vádak, amelyeket a miniszterelnök fiával szemben megfogalmazott, nem igazak, a megkérdezetteknek csupán 19 százaléka ért inkább egyet. Pálinkás Szilveszter szavait a fideszesek kérdőjelezik meg a legnagyobb, 39 százalékos arányban. A konkrét esettől függetlenül a magyarok 79 százaléka elfogadhatatlannak tartja, hogy a miniszterelnök fiának személyes döntése alapján Magyarország katonákat küldjön egy veszélyes övezetbe, amelyhez nem kapcsolódik fontos magyar érdek. Ennek ellenkezőjét csupán 3 százalék mondta, 18 százaléknyi nem válaszoló mellett.

A szemünk láttára zajlik a nyugati és az orosz titkosszolgálatok közötti küzdelem – Somogyi Zoltán politikai elemző ezzel a példával illusztrálta, hogy a magyar választásnak nemzetközi tétje is van. Kérdésesnek tartja, hogy veresége esetén Orbán Viktor képes lesz-e újra talpra állni.