fegyelmi eljárás;jogerős ítélet;Magyar Ügyvédi Kamara;Völner Pál;Schadl-Völner-ügy;

Völner Pál vádlottként a bíróság előtt

Fegyelmi vizsgálatot kezdeményeztek Völner Pál ellen, nem folytathatná az ügyvédi praxisát

A részben az ő nevét viselő korrupciós ügy ellenére praktizálhat, ám közben született ellene egy jogerős ítélet.

Közérdekű bejelentést tett két magánszemély a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökénél Völner Pál ügyvédi tevékenysége miatt, fegyelmi vizsgálat elindítását kérve a volt fideszes politikus, a részben az ő nevét viselő a Schadl-Völner-ügy vádlottja ellen – tudta meg lapunk. A két bejelentő sajtóinformációkra hivatkozott; úgy vélték, Völner Pál ügyvédi tevékenysége alatt olyan döntést hozott a bíróság, amely ügyvédi reputációját alapjaiban érinti. Idén január 27-én ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, hogy Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) egykori miniszterhelyetteseként megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, amikor még 2020-ban a Magyar Hírlapnak valótlanságokat állított a szervezetről a 2006-os rendőrattak kapcsán.

A Magyar Helsinki Bizottság által indított per alperese az IM volt, Völner tehát egy állami intézményt képviselve próbálta aláásni a jogvédő szervezet hitelességét. Az Ítélőtábla jó hírnév megsértése miatt sérelemdíjat szabott ki, és arra is kötelezte a tárcát, hogy a honlapján közzétegye a jogsértés tényét és kérjen bocsánatot. A két bejelentő szerint Völner Pál ezzel az ügyvédi törvényben szereplő fegyelmi vétséget követett el: „ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette”. Megjegyzendő, hivatalból maga a kamara is kezdeményezhette volna a fegyelmi eljárást Völner Pál ellen, ám ilyen nem történt.

De hogyan praktizálhat egyáltalán ügyvédként Völner Pál, aki ellen vádat emeltek az ominózus Schadl-féle vesztegetési-ügyben? Ugyancsak az ügyvédi törvény szerint azonnal fel kell függeszteni az ügyvédi tevékenységét annak, akivel szemben olyan szándékos bűncselekmény miatt emelnek vádat, amelynek a büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb. Márpedig a Központi Nyomozó Főügyészség vádirata Völner Pálra  8 év börtönbüntetést és 25 millió forint pénzbüntetés kért, továbbá 10 év közügyektől eltiltásra, illetve a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra tett indítványt. A fideszes politikust a vádirat 2022. októberi benyújtása után fel is függesztették. Mint kiderült, tavaly december 2-án a Fővárosi Törvényszék visszaadta Völner Pál ügyvédi praxisát, annak ellenére, hogy az ügyészség nem értett egyet a döntéssel.

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész erről tavaly december 17-én azt mondta a parlamentben:

– Nem szerencsés – sőt ennél erősebb jelzőt is használhatnék –, hogy egy büntetőügy vádlottja az ügyvédi tevékenységét folytathatja. Ennek megfelelően megtettük az észrevételünket a bíróságon, elleneztük, tiltakoztunk ellene. (...) ennél többet nem tehetünk, 

tehát nem feküdhetünk keresztbe a bíróság tárgyalótermének bejáratánál, hogy nem engedjük ki Völner Pált, hogy ne gyakorolja az ügyvédi tevékenységét. A HVG szerint kérelmében Völner Pál arra hivatkozott, hogy „az eljárás nagyon elhúzódik, hiszen még elsőfokú ítélet sem született”.

Völner Pál tehát tavaly december elejétől praktizál, vagyis a Helsinki-ügyben született január végi jogerős ítélet idején már ügyvédként dolgozott. Épp erre hivatkozott a két bejelentő, akiknek február 4-i beadványát a MÜK elnöke, Havasi Dezső – mivel a MÜK fegyelmi ügyekben csak másodfokú hatáskörrel rendelkezik – átküldte az illetékes Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamarának (Völner Pál ügyvédi irodája Nyergesújfaluban van bejegyezve). Ez utóbbi vezető fegyelmi biztosa azonban elfogultságot jelentett be és másik kamara kijelölését kérte a MÜK-től, amelynek elnöke március 25-én a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki a fegyelmi vizsgálat lefolytatására. Lapunk megkereste a Budapesti Ügyvédi Kamarát, ám a vezető fegyelmi biztos, Horváth István az ügyvédi titoktartásra hivatkozva egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.

A fegyelmi biztos kijelölése még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fegyelmi eljárást el is indítják, a biztos dönthet úgy, hogy nem rendeli el az előzetes fegyelmi vizsgálatot. 

Ha a vizsgálatot mégis elindítják, akár hosszú hónapokig elhúzódhat, s az eljárás alá vont személy az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. Sőt, a másodfokú tanács esetleges jogerős döntését közigazgatási perben támadhatja meg. A fegyelmi büntetés is sokféle; a legenyhébb írásbeli megrovástól egészen az ügyvédi tevékenység felfüggesztéséig és a kamarából való kizárásig több lehetőség van. Mindenesetre az, hogy Völner ma ügyvédként praktizálhat, sértheti az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalmat, de az ügyvéd kollégák erkölcsi és szakmai érzékenységét is, hiszen ugyanazt a talárt viselik, mint a büntetőeljárás alatt álló társuk.

Budapest bevétele mellett Magyar Péter pártja a vidéki nagyvárosokban is győzhet, így óvatos becslésünk szerint 55–51 arányban több egyéni mandátumot szerezhet, mint a kormánypártok. A Fidesz-KDNP a legszegényebb, elszigetelt kistelepüléseken őrzi dominanciáját. Itt a Népszava mandátumkalkulátora.