Publicus: Tízből négy magyar Orbán Viktort teszi felelőssé az ukrán viszony megromlásáért, Magyar Pétert több mint a felük nem tartja bábnak

Tízből négy magyar (41 százalék) szerint elsősorban Magyarország és Orbán Viktor a felelős az ukrán-magyar viszony megromlásáért ‒ derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából március 27. és 30. között végzett reprezentatív felméréséből. Ezzel szemben az emberek egyharmada (33 százalék) gondolja, hogy Ukrajna és Volodimir Zelenszkij okolható a feszült helyzetért, további 10 százalék pedig Vlagyimir Putyint és Oroszországot látja az események mögött.

Ebben a kérdésben a két politikai tábor teljesen ellentétes véleményt képvisel: a Fidesz szavazóinak 78 százaléka okolja az ukrán vezetést, míg a Tisza Párt szavazóinak 80 százaléka Orbánék politikáját teszi felelőssé a helyzetért. A bizonytalanok között fej-fej mellett van a két szcenárió: 28 százalékuk Ukrajnát, 30 százalékuk pedig a magyar politikai vezetést látja a megromlott viszony hátterében. Oroszországot a Tisza szavazóinak 12, a bizonytalanoknak 13, a kormánypárt híveinek viszont csak 2 százaléka okolja.

Azzal, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának juttatott uniós támogatásokat és hitelcsomagot, amíg nem érkezik Magyarországra olaj a Barátság kőolajvezetéken, a megkérdezettek fele nem ért egyet, szemben 44 százalékkal, aki inkább ellenkezőképpen gondolkodik. Ez utóbbi arányt a kormánypárt szavazói húzzák fel.

A kutatás tanulsága szerint a Fidesz háborúval riogató kampánya a belefektetett szinte korlátlan erőforrások és energia ellenére sem túl hatásos: az emberek 64 százaléka nem, további 6 százaléka pedig inkább nem art attól, hogy Magyarország belekeveredik az orosz-ukrán háborúba. Igennel 21, inkább igennel pedig további 7 százalék felelt az ezt firtató kérdésre. Így összességében tízből 7 emberről pereg le az ezzel kapcsolatos riogatás, de még a Fidesz szavazóinak is csak a fele hiszi, hogy tartania kell ettől a lehetőségtől. Hasonlóak az arányok abban a kérdésben, tartanak-e attól az eshetőségtől, hogy magyar katonákat visznek az ukrajnai háborúba. Erre az emberek 71 százaléka felelt nemmel vagy inkább nemmel, szemben 28 százalékkal. Itt is kormánypárti szavazók azok, akik inkább félnek: 56 százalékuk tart ettől a lehetőségtől, ez az arány a Tisza szavazói között mindössze 4, a bizonytalanoknál pedig 30 százalék.

A többség úgy gondolja, a Fidesz kampánycélokra használja az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos feszültséget. Ezzel az állítással a válaszadók 63 százaléka értett inkább egyet, és csak 23 százalék nem. Kizárólag a kormánypárti szavazók gondolják, hogy a Fidesz nem manipulál a háborús fenyegetettséggel: 74 százalékuk van ezen a véleményen, de 23 százalék közülük is elismeri, hogy lehet ebben valami. A Tisza szavazók álláspontja egyértelmű, 97 százalékuk szerint Orbán-kormány ehhez az eszközhöz a kampány befolyásolásának céljából nyúlnak, a bizonytalan szavazók körében ez 58 százalék.

Az országban valószínűleg Orbán Viktornál is több helyről néz ránk az ukrán elnök vigyorgó arcképe, azzal a felirattal: „Ne hagyjuk, hogy Zelenszkij nevessen a végén”. Sőt, Orbán többször is úgy fogalmazott, a választás tétje az, hogy ő, vagy Ukrajna vezetője alakíthat majd kormányt Magyarországon április 12. után. Ennek ellenére a kutatásban résztvevők 58 százaléka nem gondolja, hogy Magyar Péter Volodimir Zelenszkij „bábja” lenne. Ezzel az állítással csak az emberek egyharmada ért egyet, zömében a Fidesz szavazói.

A Publicus kutatása arra is rákérdezett, hogy mit gondolnak az emberek Gulyás Gergely kijelentéséről, miszerint ha Donald Trump kérné, megfontolnák, hogy segítsenek az iráni háborúban, a Hormuzi-szoros felszabadításában. Ennek különösen nagy a jelentősége JD Vance amerikai alelnök keddi látogatása előtt. Egyelőre nem tudni, hogy a találkozón szóba kerül-e az esetleges segítség az iráni konfliktusban, mindenesetre Magyar Péter már előre jelezte: azt várja, hogy amerikai alelnök egyértelműen mondja ki, nem kérnek Magyarországtól katonát.

A kutatás tanúsága szerint 81 százaléka inkább elutasítja a segítségnyújtást az USA számára Iránnal szemben, és ezt még a kormánypárti szavazók háromnegyede is így gondolja, a Tisza támogatói között ez az arány 87 százalék. Tízből nyolc ember nem is tart attól, hogy Magyarország belekeveredik ebbe a konfliktusba.

Amikor azt kérdezték, vajon minek van nagyobb esélye: hogy belekeveredünk az iráni, vagy az ukrajnai háborúba, a 69 százalékos egyértelmű többség azt mondta, egyiknek sem. Ebből pedig az látszik, hogy a magyarok nem látnak reális esélyt arra, hogy az országunkat bármelyik nemzetközi konfilktusba belehúzzák.