Videó;politika;válság;interjú;Magyar Rendőrség;Törésvonal;Bartha Károly;

Bartha Károly: Már a rendőrök is nagyon várják április 12-ét

A rendőrség leépüléséről kitálaló volt százados szerint jelenleg nagyon nehéz lenne kezelni egy 2006 őszihez hasonló helyzetet, mert sok a fiatal, a képzetlen rendőr és rossz a technika. Videóinterjú.

Politikai harapófogóban van a rendőrség – jelentette ki a Népszava Törésvonal című műsorában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) korábbi alosztályvezetője, aki azzal vált ismertté, hogy egy videóban számolt be, milyen állapotokat tapasztalt egyenruhásként.

Bartha Károly szerint a rendőrök egyrészt próbálnak megfelelni az Orbán-kormány elvárásainak, mert a belügyminisztert a „politika” nevezi ki, a rendőri vezetőket pedig a belügyminiszter, így ez a függőségi viszony végigfut a teljes rendőri vezetésen és a parancsnoki láncon. A volt százados szerint nagyon sokszor lojalitási alapon lehet előrelépni, a probléma ott kezdődik, amikor a lojalitás nem elég, szakmai tudás kell egy-egy helyzet kezeléséhez. A politikai utasításokat nem úgy kell elképzelni, hogy „hölgyeim és uraim, a következő a politikai utasítás” hanem ezt „úgy észreveszi” a rendőr.

Kitért Laponyi Zsolt esetére is, aki azt követően távozott a rendőrségtől, hogy jelezte Rétvári Bence belügyi államtitkárnak, hogy fotóját kampánycélokra használta fel. Bartha Károly szerint tudni lehetett, hogy panasza nem jut el a politikushoz és feltehetően mondhatták neki, hogy „figyelj csak, nyugodjál meg”, azt csinál, amit akar, mert egy államtitkár. 

Ami Szabó Bencét illeti, Bartha Károly úgy fogalmazott „nagyon nagy erkölcsi erő”, amit a rendőr százados csinált a Tisza Párt bedöntését célzó titkosszolgálati akció leplezésével. Szerinte kontraproduktív lenne, ha elítélnék, mivel akkor mártírt csinálnának belőle és feldühítenék az embereket. Felidézte, hogy az interjúnk felvételének napján volt edzőteremben, amikor odament hozzá egy rendőr: – Azt mondta, hogy csak szeretné megköszönni. Mondom haver, szívesen. És azt mondta, hogy nekik kussolniuk kell, de kösz. És nagyon várják a 12-ét. Tehát ennyit arról, hogy ők mit gondolnak, meg hogy mennyire tartják árulónak mondjuk Szabó Bencét, vagy akár Pálinkás Szilvesztert.

Bartha Károly hangsúlyozta, a rendőrségnél ugyanaz a helyzet mint a honvédségnél, a katasztrófavédelemnél, az egészségügyben, az oktatásban: 

„szarok a technikai eszközök, szarok az épületek”, 

előadják, hogy milyen jó ez az egész, azokat pedig, akik bemennek szolgálni, arcul csapja a valóság. Bartha Károly arról beszélt, hogy annyira nincs ember, főleg a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, miközben feladat meg ezer,  rohad az egész, a technikai eszközök, az épületek, az informatikai eszközök és a járművek. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a rendőrség nem bírna ki jelenleg egy 2006-oshoz hasonló helyzetet. Úgy fogalmazott, „nagyon necces” az egész, és bár reméli, nem lesz semmi baj, ha mégis történik valami, a rendőrség képességei korlátozottak, mert sok a fiatal, képzetlen rendőr és rossz a technika. Hozzátette, hogy csapaterővel és megfelelő technikai felszereltséggel, stratégiákkal egy tömeg kezelhető, de van az a tömeglétszám, amelyet már nem lehet, ráadásul a végrehajtó állomány sem feltétlenül alkalmas ilyen helyzetekre.

A volt százados azt mondta, a rendőrségnél emberhiány van, súlyos technikai problémák is jelentkeznek, hiszen a ruházatot és a felszerelést sokszor maguknak veszik. Úgy látta, hogy a Magyar Honvédségnél hasonló a helyzet, a katonák és a rendőrök gyakran dolgoznak együtt, beszélgetnek egymással, pontosan látják ezeket a problémákat.

Nincs járőr, a feladatokat szolgálatvezérléssel kellene megoldani, de a parancsnok sokszor kénytelen úgy kezelni a helyzetet, hogy a pihenőnapokat áthelyezi, túlórát rendel el, amelyek felhalmozódnak, mert annyi a feladat és olyan kevés az ember, hogy sem kifizetni, sem lecsúszni nem lehet őket, így egy idő után kezelhetetlenné válik a helyzet.

Felidézett egy konkrét helyzetet is: tisztként jelezte a parancsnokának, hogy a szolgálat miatt korábban ment be és később távozott, vagyis a munkavégzés túlnyúlt a hivatalos munkaidőn. Erre azt a választ kapta, hogy szabadidejében mindenki azt csinál, amit akar.

Amikor erre valaki elkezdi feszegetni, hogy ez nem szabadidő volt, hanem szolgálat, akkor azzal utasítják el, hogy miért nem fér bele a feladatai elvégzése a nyolc- vagy tízórás munkaidőbe. 

Vagyis ezekből a helyzetekből azt a következtetést vonják le, hogy ha valaki nem fér bele az előírt időkeretbe, akkor nem dolgozik megfelelően, nem elég hatékony, és akár alkalmatlan a beosztására is. Ilyen esetekben  elhangzott már az a burkolt fenyegetés is, hogy akkor keresnek olyat, aki 8-10 órában is elég hatékony.

A Fidesz tábora már a vereség képét mutatja. Podcast.