Oroszország;Szijjártó Péter;Szergej Lavrov;

Képünk illusztráció

„Mindig állok rendelkezésedre” – Kiszivárogtak az újabb hangfelvételek, így szolgálta a Putyin-rezsim érdekeit Szijjártó Péter

Többször volt szó arról, hogy Magyarország vegyen le orosz személyeket és bankokat az EU-s szankciós listákról. Egy magas rangú európai hírszerzési tisztviselő szerint ha a neveket eltávolítanánk, bármely hírszerző azt mondaná, ez egy tiszt és a kapcsolattartója között zajló beszélgetés.

Stratégiai jelentőségű információkat szolgáltatott kritikus uniós ügyekről a Putyin-rezsim számára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szergej Lavrovval folytatott beszélgetéseiben - derül ki a VSquare, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ, a Delfi Estonia, a FRONTSTORY, valamint az Insider közös tényfeltáró cikkében.

A beszámoló a hívások leiratára hivatkozva arra a következtetésre jut, hogy Szijjártó Péter a Putyin-rezsim érdekeinek megfelelően járt el a többi között akkor, amikor több orosz oligarcha uniós szankciós listáról való levételét szorgalmazta. Egy másik, az orosz energiaügyi miniszterhelyettessel, Pavel Sorokinnal folytatott beszélgetésben azt mondta, hogy mindent megtesz egy uniós szankciós csomag visszavonásáért, és felajánlotta, hogy megpróbál orosz szereplőket menteni a szankciók hatálya alól. Hozzáfűzte, hogy a szlovákokkal közösen javaslatot nyújtanak be az Európai Uniónak.

A két tárcavezető a beszélgetésre alig egy órával azután kerített sort, hogy Szijjártó Péter 2024. augusztus 30-án Szentpétervárról visszatért Budapestre. Szergej Lavrov arról tájékoztatta kollégáját, hogy nyilatkozatát széles körben idézte az orosz sajtó. –Valami rosszat mondtam? – kérdezte Szijjártó Péter, amire az orosz kollégája határozott nemmel felelt. – Csak azt mondták, hogy pragmatikusan harcolsz az országod érdekeiért – nyugtatta meg Szijjártó Pétert. Szergej Lavrov hívásának konkrét oka egy kérés volt: az orosz-üzbég üzletember, Aliser Uszmanov azt szerette volna elérni, hogy húgát, Gulbahor Iszmailovát levegyék az Európai Unió szankciós listájáról, és Szijjártó Péter korábban ígéretet tett arra, hogy segít ebben. Aliser Uszmanov vagyonát a bányászat, az ipar, a távközlés és a média területén szerezte, és gyakran Vlagyimir Putyin egyik kedvelt üzletembereként ismert, akinek nagyon szívélyes kapcsolatban áll az orosz elnökkel.

Szergej Lavrov mondta is, hogy Aliser Uszmanov , kérésére telefonál, mivel Szijjártó Péter korábban már foglalkozott az üggyel. A magyar külügyminiszter ezt elismerte, és arról beszélt, hogy a szlovákokkal közösen már javaslatot készítenek erről az Európai Uniónak, és mindent megtesznek azért, hogy Gulbahor Iszmailova lekerüljön a listáról. Az orosz külügyminiszter elégedetten fogadta a választ, és megköszönte Szijjártó Péter támogatását, valamint azt, hogy következetesen kiáll az egyenlő bánásmód mellett minden területen. Miután a beszélgetés fő témáját lezárták, közösen kezdték bírálni az Európai Uniót, különösen az Ukrajna-barát államokat. Mindketten kritikával illették Josep Borrellt, az EU akkori külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Szergej Lavrov „élete egyik legnagyobb csalódásának” nevezte, míg Szijjártó Péter gúnyosan „az európai Joe Bidenként” hivatkozott rá. Szergej Lavrov szerint Josep Borrell jóval ésszerűbben járt el, amikor még Spanyolország külügyminisztereként kizárólag a madridi vezetés  érdekeit képviselte. A beszélgetés végén Szijjártó Péter elismerően szólt az új Gazprom-központról, amelyet oroszországi útján látogatott meg, majd így zárta a hívást: – Mindig állok rendelkezésedre.

Hét hónappal később Gulbahor Iszmailovát levették az Európai Unió szankciós listájáról. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov egyeztetései jól mutatják, milyen szoros és közvetlen kapcsolat alakult ki  közöttük, miközben egyikük egy EU- és NATO-tagállamot, a másik pedig egy olyan országot képvisel, amely 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát.

A hívásokban Magyarország és az Európai Unió belső egyeztetéseiről szóló, érzékeny információk hangzanak el, amelyek értelemszerűen értékesek lehetnek a Putyin-rezsim számára, egyúttal konkrét bizonyítékként szolgálnak arra, hogy Oroszország a háttérből támogatja Magyarország és Szlovákia törekvéseit, amelyek az uniós szankciók gyengítésére irányulnak. A beszámoló szerint a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti kommunikáció hangneme alapján egy magas rangú európai hírszerzési tisztviselő azt mondta, ha a neveket eltávolítanánk, bármely hírszerző azt mondaná: ez egy tiszt és a kapcsolattartója között zajló beszélgetés.

Szijjártó Péter rendszeresen megosztotta Szergej Lavrovval az uniós egyeztetések bizalmas részleteit. Ilyen volt az EU külügyi tanácsának 2024. augusztus 29-ei ülése is, amelyről másnap adott tájékoztatást.

A magyar külügyminiszter más, Oroszországhoz köthető szereplők szankcióinak enyhítésén is dolgozott, például Vjacseszlav Mose Kantor és Mihail Degtyarjov esetében. Egy diplomata szerint Magyarország egyértelműen Oroszországtól érkező politikai utasításokat hajt végre. Szijjártó Péter egy külön beszélgetésben Pavel Szorokinnak jelezte, hogy igyekszik elérni egy kulcsfontosságú uniós szankciós csomag visszavonását. Azt is felajánlotta, hogy segít egyes orosz bankok levételében a szankciós listáról, és csak arra kérte az oroszokat, hogy adják oda neki az érintett pénzintézetekről

Egy 2025. június 30-i telefonbeszélgetésben Szijjártó Péter azt mondta, nem kap hozzáférést a 2Rivers szankcionálásával kapcsolatos dokumentumokhoz. Az Európai Unió szerint a vállalat meghatározó szerepet játszik az orosz kőolaj értékesítésében, és ezzel hozzájárul az orosz háborús bevételek fenntartásához. A tárcavezető részletesen ismertette az orosz féllel a szankciós tárgyalások aktuális állását, és arról is beszélt, hogy Magyarország és Szlovákia halasztást ért el a folyamatban. „Mindent megteszek azért, hogy ezt a csomagot visszavonják” - fogalmazott a szankciós javaslatról. Jelezte: 128 érintett közül 72 esetben sikerült elérni a szankciós listáról való levételt, ugyanakkor nem volt egyértelmű, pontosan mire vonatkozik ez az arány. Az EU végül elfogadta a szankciós csomagot, és a 2Rivers is felkerült a listára.

Az viszont kérdéses, hogy mennyivel lett volna erősebb a csomag, ha Szijjártó Péter nem próbálja meg gyengíteni.

Szijjártó Péter nem lát semmi kivetnivalót

Már jó ideje lehet tudni, hogy külföldi titkosszolgálatok - aktív magyar újságírói közreműködéssel - lehallgatták/lehallgatják a telefonbeszélgetéseimet - reagált a cikkre a Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: – Ma a lehallgatók újabb hatalmas „felfedezéseket” tettek: bebizonyították, hogy ugyanazt mondom nyilvánosan, mint telefonon… Szép munka!”. Majd ezt követően azzal folytatta, hogy négy éve ugyanazt mondja: a szankciós politika kudarc, az több kárt okoz az EU-nak, mint Oroszországnak. – Egyebekben pedig a lehallgatási lista nem teljes: szankciós intézkedések kapcsán rendszeresen egyeztetek, egyeztettem számos más, nem EU-s ország külügyminiszterével is - zárta posztját.

Emellett korábban együtt hajóztak. A képviselő azt mondta, nem volt tudomása a cég gazdálkodásáról.