Üzentek a nyugati titkosszolgálatok, pontosan tudják, mire készülnek az oroszok Magyarországon

Beszálltak a nyugati titkosszolgálatok - fogalmazott egy nemzetbiztonsági szakmai forrásunk a The Washington Post cikke nyomán. „Engem a helyzet arra emlékeztet, amikor a 2022-es orosz invázió előtt nyílt titok volt, hogy a CIA szivárogtatta ki az amerikai sajtóba az operatív jelentéseit az oroszok ukrán határon történő felfejlődéséről. Úgy próbálták elejét venni (utóbb kiderült: sikertelenül), hogy Vlagyimir Putyin ténylegesen elindítsa a háborút, hogy a CIA a sajtónak kiszivárogtatott információival jelezte, pontosan tudja, hogy mire készülnek.

Szombaton a The Washington Post a hozzá eljutott belső jelentésre és nyugati hírszerzési tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy Orbán Viktor elleni, megrendezett merényletkísérlet ötlete is felmerült az orosz külső hírszerzés, az SZVR egyik egységénél. A lap cikke szerint az SZVR egysége a múlt hónapban „riasztást adott ki” Orbán Viktor népszerűségének zuhanása miatt. Az orosz tisztek felvetették, hogy drasztikus lépésekre lehet szükség Orbán Viktor hatalomban tartásához, egy megrendezett merényletkísérlet az, ami változtathat a jelenlegi felálláson. „Egy ilyen esemény a társadalmi, gazdasági kérdések racionális síkjáról az érzelmi síkra tereli a kampányt, és a fő témává az állambiztonság, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válik” – írták az orosz titkosszolgálati ügynökök az SZVR politikai befolyásoló műveletekért felelős fő részlegének készített jelentésükben. Az orosz ügynökök azt is javasolták, Orbán Viktor a békével, a stabilitással, a kiszámíthatósággal és a hosszú távú fejlődéssel azonosítsa az eddigi kormányzását, míg Magyar Pétert és a Tisza Pártot Brüsszel bábjaként, Ukrajnát támogató háborús pártként ábrázolja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a lap cikke nyomán úgy fogalmazott: „ez a dezinformáció újabb példája”, Szijjártó Péter közösségi oldalán pedig arról írt, abban, hogy önmerényletekről „hadoválnak”, a Tisza Párt ármánykodását látja. Magyar Péter úgy fogalmazott: az, hogy a magyar külügyminiszter, Szergej Lavrov barátja, minden uniós ülésről szinte percenként jelent az oroszoknak, az nettó hazaárulás. A cikkben ugyanis azt is megpendítették, hogy Szijjártó Péter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, így az orosz vezetés lényegében évek óta minden EU-s ügyről azonnal információhoz jutott.

Forrásunk az orosz-ukrán háború elindításának a körülményeire utalva úgy folytatta: a mostani eset is pont ilyen. Több olyan információ is szerepel a The Washington Post cikkében, amely alapján az oroszok láthatják, milyen mélységű operatív információi vannak a nyugati szolgálatoknak az orosz fél terveiről, mozdulatairól, így arról, hogy mit terveznek a parlamenti választás előtt álló Magyarországon. – Alighanem üzentek az oroszokkal így vagy úgy itt együttműkődőknek, hogy tudják, mit csinálnak, megfigyelik őket és dokumentálják a tevékenységüket, azaz ha meglépik, amit akarnak, annak később komoly következménye lesz – fogalmazott. – mTovábbá – folytatta forrásunk - megnevezték

hogy „feladatokat és utasításokat” adjon nekik.

A magyarul folyékonyan beszélő Tigran Levonovics Garibian régóta ismert figura a nyugati szolgálatok előtt, akit a Kreml itteni fő megmondóembereként írnak le. A követtanácsos súlyát, presztízsét jelzi, hogy a legutóbbi moszkvai Orbán -Putyin találkozón ő tolmácsolt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A magyar újságírók moszkvai irányítása nem ismeretlen a magyar szolgálatoknak. 2022-ben a Direkt36 írt arról, hogy az már korábban, a parlament nemzetbiztonsági bizottságában is felmerült, hogy „egyes újságírók orosz hatás alatt működnek”, így ez vezetett oda, hogy a teljes Orbán-kormány a háború kirobbanásának utolsó pillanatáig például lelkesen terjesztette azt az orosz dezinformációt, hogy Vlagyimir  Putyin nem készül fegyveres konfliktusra.

Nemzetbiztonsági szakmai forrásaink a „terület évtizedes, látványos elhanyagolásnak” nevezték, hogy a magyar állami médiában és a kormánysajtóban nyakló nélkül lejöttek orosz birodalmi narratívát tükröző cikkek. Szerintük a jelen helyzetben lassan ideje lenne, hogy a szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) vagy az Információs Hivatal (IH) is önállóan megszólaljanak az ügyben.

Az ugyanakkor kérdés, hogy egy álmerénylettel sikerülhet-e megfordítani a választások menetét. Az önmerénylet lehetőségéről már korábban Magyar Péter is írt, de időközben több, szó szerint hamis zászlós akció történt, amelyeknek a vége nemcsak lebukás lett, de a közvélemény hozzászokhatott a gondolathoz, hogy közvetlenül a választások előtt lesz majd „valami.”

Galgóczi Eszter, a Forrás Intézet elemzője lapunknak arról beszélt, hogy egy ilyen esemény hatása megjósolhatatlan. – Ha a közvélemény-kutatások igazak, akkor azt látni, hogy két nagy tábor van, és két nagy valóságbuborék. A kormánykommunikáció már nagyon régóta ráfordult arra, hogy az ellenfél az, aki agresszív és támad, ahogy a Trump merénylet után is szinte azonnal felröppent, hogy „világszinten a balliberálisok egyre agresszívebbek”, rátörnek a „jobboldaliakra”. Így Magyarországon a Tisza fellépése óta a kormányerő azzal kampányol, hogy a Tisza agresszív, a Tiszával egyre radikálisabb lett a politika, a Tisza „mélybe húzta a politikát” és ebből „biztos, hogy baj lesz.” Azaz a fideszesek világképébe tökéletesen illeszkedik egy ilyen történés. Míg a másik tábor a független sajtó híradásai nyomán eleve jókora gyanakvással kezel minden ilyen ügyet – tette hozzá.

Ha kicsi a különbség a két tábor között, akkor elképzelhető, hogy egy drámai esemény megijeszt annyi embert, hogy megforduljon a küzdelem kimenetele – fogalmazott az elemző, aki szerint így a most érzelmileg nem annyira elkötelezett fideszeseket is mozgósíthatná egy ilyen incidens. Sőt, szerinte még az sem kizárt, hogy az amúgy „gyanakvó ellenzékiek” soraiban is lennének olyanok, akiket megijeszt egy ilyen akció és hajlamossá teszi őket, hogy a kormánypártra szavazzanak – vélte az elemző.

– fogalmazott a Népszavának Szentpéteri Nagy Richard hozzátéve, hogy az eddigi elemzői módszerekkel lényegében megjósolhatatlan, hogy mi lenne a politikai hatása egy ilyen akciónak. Szerinte a magyar közvélemény jó része már felkészült arra, mondhatni várta, hogy lesz „valami” a választások közelében. Szerinte a Fidesz már korábban is kísérletezett ilyen akciókkal, ám úgy véli: Orbán 2002-ből is azt a tanulságot vonta le, hogy nem csinálták elég erősen, amit tettek. „Kitelik tőle, hogy most még a túltolását is túltolják” – mondta Szentpéteri.