Még egy dolog rosszabb, mint maga a bántalmazás, az a közöny. „Gyermekvédelmi szakemberként sorsokat formáltok, minden meghallgatott szó, életet menthet. Ne hagyjátok, hogy a közöny erősebb legyen a védelemnél. Ne maradjatok csendben, bármekkora is az ellenszél.” Ezt üzente Lili, a Babák – Egy szörnyeteg áldozatai voltunk című film egyik szereplője.
Az RTL gyermekvédelemmel foglalkozó dokumentumfilmjével összefüggésben szervezett kerekasztal beszélgetést a Gyermekjogi Civil Koalíció, az eseményen részt vett a Beck Nóra és Moskovics Judit, a film két alkotója, valamint Bárnai Árpád ifjúsági szakértő, Ivány Borbála ügyvéd, Kuslits Gábor szociális munkás, és Molnár László gyermekvédelmi szakértő. Beck Nóra azt mondta,
„van, ami kimaradt az adásból, annyira kegyetlen részletek voltak”. A filmmel azt szerették volna bemutatni, rendszerszintű a probléma jellemzi a gyermekvédelmet, de akik jelzik a problémákat, azokat eltüntetik.
Kuslits Gábor többek között arról beszélt, csalódás-sorozatok után tanulta meg, hogy nem lehet bízni a fenntartóban, és az államban. Szerinte a javítóintézetekbe került gyerekek olyanok mint azok, akik jobb helyre születtek: korlátozottan cselekvőképesek, a felnőttek irányítására szorulnak. Ha ez hiányzik, veszélyeztetve vannak.
Sok borzalmas dolgot képesek elkövetni, de a felelősség nem az övék, a vétkes hanem az őket körülvevő felnőtt társadalom.
Bárnai Árpád szerint a gyermekvédelemre jellemző bántalmazás azért sokasodhatott, mert az ott dolgozókban az intézményi lojalitás felülírta a gyerekek védelméhez való jogot. Sok dolgozó nem tudta Bicskén, mi a teendő, amikor az igazgató bántja a gyerekeket. Azt mondta, sérült a világban való hite, akkor, amikor a kollégák közül többen úgy gondolták, a bántalmazás folytatódhat.
Amit ma gyerekvédelemnek neveznek, az nem véd, hanem árt
– mondta. Ahhoz, hogy a bicskei történet, és a Szőlő utcai kegyetlenkedés kiderült, kellett a nyilvánosság, és az, hogy a gyerekek, fiatalok is mertek lépni.
Moskovics Judit szerint nemcsak dolgozói lojalitásról van szó, hanem arról is, hogy sok jó szakembert eltávolítottak a rendszerből. Akik maradtak, azt látják, hogy az jár jól, aki „kussol”. Sok helyen az intézmény vezetőinek egymás előtt ismert titkaik vannak, így nekik érdekük a hallgatás.
„Ez egy háló, amelyben azok maradnak, akik kölcsönösen tudják egymás zsarolni.”
A beszélgetés alatt elhangzott: 24 ezer gyerek él állami gondoskodásban, minden ötödik gyereket bántalmaztak, a szexuális bántalmazások negyede soha nem derül ki, az áldozatok egyre fiatalabbak.
Átadták, csak éppen gyerek nincs a nyolc férőhelyes új szolnoki Kis Darázs lakásotthonban„A perindításhoz szükséges szülői minőséggel nem rendelkezik” – Így hurcol meg az elhelyezésért küzdő anyákat a magyar gyermekvédelmi rendszerCsoportos létszámleépítéssel elküldték, majd az álláskeresésnél a jelek szerint lerázták a Szőlő utcai javítóintézet dolgozóitEgy magas szinten védett szörnyeteg – Megszólalt a lány, aki mentette a terhelő felvételeket Juhász Péter Pál számítógépéről