Bár az Orbán-kormány a tavaly év végi kórházi adósság teljes rendezését ígérte, a mostani kifizetésekből az látszik: nem minden intézmény jut hozzá a teljes összeghez – tudta meg a Népszava. A kabinet összesen 95,5 milliárd forintos adósságrendezést jelentett be 2025 végére, ennek első, mintegy 80 milliárdos részét februárban utalták ki. A fennmaradó 15,5 milliárd forint kifizetése – a társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet szerint – új feltételekkel zajlik majd. A pénzt március 31-ig utalják, az adósok legkésőbb április 30-ig fizethetnek a beszállítóiknak,
azaz a hitelezők nem januárban – ahogyan azt korábban az egészségügyi államtitkár ígérte –, hanem csak április végére juthatnak a tavalyi számláik ellenértékéhez.
A szabályozás legfontosabb új eleme az úgynevezett „tolerálható adósság” bevezetése, amely alapján már nem minden kórház kapja meg a teljes összeget a számlái rendezésére. Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez lényegében egy rejtett szankció: – Amely intézmény túllépte a rászabott tolerálható adósságát, annak nem fizetik ki a teljes összeget. Ez gyakorlatilag egy büntető tétel az adósságrendezésben.
Kórházi adósságok: indulhat a hitelezők versenyeA rendelettervezet valóban három csoportba sorolja az intézményeket: így ahol nincs ilyen korlát (jellemzően egyházi kórházak és az önálló önkormányzati szakrendelők), illetve nem lépték túl a saját keretüket – teljes tartozásra jár a konszolidációs összeg. Ahol viszont van tolerálható adósságszint és ezt túl is költötték, ott már csak részleges rendezés történik.
Bár a hivatalos kommunikáció szerint a kórházi adósság év végén 95–96 milliárd forint körül alakult, Rásky László szerint a háttérben ennél bonyolultabb a kép. – Volt egy csomó úgynevezett vitatott tétel milliárdos nagyságrendben, amit egyszerűen nem fizettek ki – mondta. Szerinte ezek egy része korábbi átszervezésekből ered: például a Honvédkórház szétválása után számlákat sztornóztak, majd újra kiállítottak, viszont ezen elszámolások nem zárultak le. Hozzátette:
vannak olyan tételek, amelyeket 2023 óta nem fizettek ki a beszállítóknak, miközben a teljesítés megtörtént, azaz a tényleges adósság akár magasabb is lehetett a hivatalosan közöltnél.
Az OSZ főtitkára szerint a mostani szabályozás nem pusztán technikai módosítás, hanem tudatos jelzés a kórházaknak, hogy a tolerálható adósságnak van szerepe. Ezért tehettek különbséget az intézmények között. Hozzátette: a különbségek nem feltétlenül óriásiak, 1–2 milliárd forintot érinthetnek. Ám a kifizetés megcsúszása miatt a beszállítók továbbra is kénytelenek finanszírozni a rendszert. – Ez megint azt jelenti, hogy az állam gyakorlatilag hónapokig a beszállítókkal hitelezteti az egészségügy működtetését – fogalmazott Rásky László.
Csúcstartók
Az Orvostechnikai Szövetség kórházi tartozások dinamikájáról gyűjtött listájában a múlt év végén a Pécsi Tudományegyetem 9,9 milliárd, a Debreceni Egyetem 8,6 milliárd, a Szegedi Tudományegyetem pedig 8,5 milliárd forint körüli tartozással szerepel, az Észak-Pesti Centrumkórház–Honvédkórház adóssága 7,3 milliárd volt.
A klasszikus megyei kórházak közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház 4,3 milliárd, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 2,5 milliárd, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház pedig 1,5 milliárd forint körüli tartozást görget maga előtt. A budapesti nagy kórházak sem kivételek: az Új Szent János Kórház és Szakrendelő 3,7 milliárd, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház közel 3 milliárd, a Péterfy Kórház–Rendelőintézet és a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház pedig másfél milliárd körüli adósságot mutat.
Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház évek óta a legnagyobb adósok között szerepel, most több mint 7,3 milliárd forintos tartozással. Centrumkórházként nem is nagyon tudja megúszni az eladósodást, sok bonyolult, költséges ellátásra szoruló páciens érkezik hozzájuk, akiknek a kezelést nem fedezi az adott esetért járó finanszírozás. Ha pedig egy intézmény hónapokkal később fizet, egyes beszállítók szigorítanak: rövidebb fizetési határidőt kérnek, előre fizettetnek, vagy egyszerűen kevesebb árut szállítanak – legyen szó egyszer használatos eszközökről, implantátumokról vagy bizonyos gyógyszerekről. Ilyenkor jönnek a kényszerű megoldások: átszervezett műtéti napok, átirányított betegek, halasztott beavatkozások. Így az adósság nemcsak a beszállítók gazdálkodását rontja, de az orvosok és ápolók is állandó „tűzoltással” dolgoznak: a szakmai döntéseket sokszor pénzügyi kényszerek mentén hozzák, azaz korlátozzák a kapacitást, magyarul nem lesz elég időpont a szakrendelőben, illetve hosszabbodik a várakozási idő a tervezhető műtétekre.
