A Pentagon arra készül, hogy a Perzsa-öbölben a tervezettnél hosszabb ideig tartja fenn katonai jelenlétét, ezért a kongresszushoz és a védelmi minisztériumhoz fordult, hogy további forrásokat biztosítsanak az Iránnal szembeni beavatkozás 90-100 napos meghosszabbításához. Az eddig 11,3 milliárd dollárt felemésztő „Féktelen Harag” hadművelethez további katonákat, eszközöket és felszerelést kérnek, mivel a katonai akció jóval hosszabb lesz a Donald Trump által jövendölt négy-hat hétnél. A hivatalos cél továbbra is az iráni fegyveres erők – különösen a haditengerészet – megsemmisítése, a rakétaveszély semlegesítése és az ország nukleáris kapacitásának megszüntetése.
A Centcom kérésének megfelelően útnak is indult egy háromhajós flottilla, élén a „Tripoli” nevű tengerészgyalogos támadóegységgel. A csapat egy japán bázisról indul az Iszlám Köztársaság felé, sok ezer katonával a fedélzetén. Ők eddig Okinaván állomásoztak. A flottilla körülbelül húsz F-35-ös vadászgéppel, az amerikai légierő legmodernebb eszközeivel egészül ki. Elemzők szerint az a tény, hogy további modern katonai egységeket csoportosítanak át Irán térségébe arra utal, hogy az Egyesült Államok az iráni Kharg-sziget megszállására készülhet, amelyet szombaton már bombáztak az amerikai erők, igaz, nem az olajlétesítményeket.
Azért stratégiai fontosságú a perzsa állam olajkereskedelme szempontjából ez a 20 négyzetkilométeres terület, mert itt halad át az iráni nyersanyagexport mintegy 90 százaléka. Katonai szempontból a sziget ellenőrzése lehetővé tenné a tengeri forgalom felügyeletét és a rakéták, drónok vagy kisebb flották gyors visszaverését.
Egy amerikai megszállás komoly geopolitikai üzenetet hordozna: jelezné Washington készségét a régió irányítására, miközben nyomást gyakorolna Teheránra az export és az olajárak feletti ellenőrzés révén. Ezzel a Kharg-sziget kulcsfontosságú csomóponttá válna egy esetleges hosszabb, katonailag és gazdaságilag is kiterjedt konfliktus során.
Donald Trump gyakorlatilag megzsarolta a NATO-t az iráni háborúvalMindeközben a Hormuzi-szoros ellenőrzése természetesen szintén kulcsfontosságú a globális olajkereskedelem szempontjából.
A Perzsa-öböl államai – Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Bahrein és Omán – abban állapodtak meg, hogy területükön védekező műveleteket hajtanak végre, elkerülve bármilyen támadást Teherán ellen, hogy mérsékeljék a konfliktus további eszkalációjának esélyét.
Egyre erőteljesebb diplomáciai kezdeményezések is történnek a háttérben: Törökország, Recep Tayyip Erdogan elnök vezetésével, már felvette a kapcsolatot Teheránnal, a tárgyalások célja a válság kezelésének előmozdítása további katonai eszkaláció nélkül. A török diplomácia a régióban az egyetlen lehetőség lehet, hogy elkerüljék a multilaterális katasztrófát, miközben a főbb nemzetközi és regionális szereplők egyaránt a katonai és politikai stratégia megvalósításán dolgoznak.
A hosszú távú konfliktus geopolitikai következményei súlyosak lehetnek: a Közel-Kelet destabilizációja, az energiaárak növekedése, a kereskedelmi útvonalak megszakadása, és a globális biztonságra gyakorolt potenciális dominóhatás.
Donald Trump féltucat országot szólított fel, hogy biztosítsák a Hormuzi-szoros forgalmát A német védelmi miniszter Donald Trumpnak: Ez nem a mi háborúnk, nem mi kezdtük