Szivárogtatás, dezinformáció, hackerek – A választási beavatkozás nagyágyúit veti be Magyarországon a Putyin-rezsim

A hidegháború utáni átalakulás során a GRU elveszítette korábbi presztízsét a KGB utószervével, az FSZB-vel szemben, ám Vlagyimir Putyin alatt újra megerősödött, különösen a titkos befolyásolási műveletek terén. A szervezet ma már nem csak klasszikus kémkedéssel foglalkozik, hanem komplex hibrid hadviselési stratégiák fontos végrehajtója is.

A GRU módszertana sokrétű. Legismertebb egységük a 29155-ös alegység, amelyet merényletekkel és destabilizációs műveletekkel hoznak összefüggésbe Európa-szerte. Emellett a 26165-ös és 74455-ös egységek – az utóbbit Sandworm néven is ismerik – kibertámadásokat és hackerműveleteket hajtanak végre. Ezeket egészítik ki a dezinformációs kampányok: hamis híroldalak működtetése, közösségi médiában terjedő narratívák gyártása, valamint helyi politikai szereplők és média pénzelése közvetítőkön keresztül, vagyis minden, amit Magyarországon is végezhet a GRU-naj az a három embere, akit a VSquare információ szerint a Putyin-rezsim dob be Magyarországon az április 12-i parlamenti választás befolyásolására. 

Az Egyesült Államokban a 2016-os elnökválasztás körüli orosz beavatkozást számos vizsgálat dokumentálta, köztük a Mueller-jelentés. A Demokrata Párt országos bizottsága – a DNC, amely a párt politikai stratégiáit koordinálja – szervereinek feltörését és a dokumentumok WikiLeaksen keresztüli kiszivárogtatását az amerikai hatóságok a GRU-hoz kötötték, annak ellenére, hogy jogi értelemben a bizonyítás folyamata vitatott maradt. Emellett az sem egyértelmű, hogy az esetleges orosz részvételnek milyen hatásai voltak az elnökválasztás eredményére, Donald Trump akkori győzelmére. Hasonlóképpen Franciaországban, a 2017-es elnökválasztás előtt az „en Marche Leaks" kampányban is felmerült a GRU neve. Bár a francia titkosszolgálatok nyilvánosan nem erősítették meg a közvetlen GRU felelősséget, a nyomok Oroszország felé vezettek. Mindenesetre nem volt egyértelmű, mely szerv állt a befolyásolási kísérlet mögött.

Annál egyértelműbb a kép Moldovában és Romániában. Moldova az orosz befolyásolás egyik legjobban dokumentált laboratóriuma. Az ott zajló műveletek közé tartozik helyi oligarchák finanszírozása, az oroszbarát pártok és a média támogatása, valamint dezinformációs kampányok a transzatlanti integráció ellen. A 2024-es moldovai elnökválasztás és az EU-csatlakozásról szóló népszavazás körül az Európai Unió és moldovai hatóságok látták a nyílt orosz beavatkozást, amelynek részét képezte szavazatvásárlás megszervezése és a dezinformáció terjesztése.

Románia esetében a 2024 végi elnökválasztás vált botrány középpontjává: a Călin Georgescu nevű, addig ismeretlen szélsőjobboldali jelölt hirtelen TikTok-kampánya segítségével általános meglepetésre megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. A román alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választás eredményét, részben külföldi beavatkozásra hivatkozva. A román titkosszolgálatok és az EU vizsgálatai orosz érdekeltségű koordinált befolyásolási hálózatot azonosítottak – bár a GRU közvetlen operatív szerepének bizonyítása itt is nehézségekbe ütközött.

A GRU azonban nem „csodatévő”, csak ritkán tudott konkrét eredményt felmutatni, munkájának vannak korlátai. A nyugati hírszerzési szervek – különösen a brit MI6 és az amerikai NSA – egyre hatékonyabban azonosítják az orosz ügynököket, amit az is jelez, hogy tucatnyi a GRU-nak dolgozó személyt lepleztek le és utasítottak ki Európából az elmúlt években. A nyilvánosság és az oknyomozó újságírás szintén fékezőerőt jelent. A szervezet legfőbb strukturális korlátja, hogy katonai hátterű kultúrája miatt kevésbé rugalmas, mint a polgári FSZB vagy a külföldi hírszerző szolgálat, az SZVR. Mindez azonban nem akadályozza meg a GRU-t abban, hogy Európa választási rendszereinek egyik legnagyobb külső fenyegetése maradjon.

Ami Magyarországot illeti, nemrég Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója szellőztette meg, hogy a GRU három embere már hetek óta Budapesten dolgozik Vlagyimir Putyin orosz elnök első kabinetfőnök-helyettese, Szergej Kirijenko irányítása alatt az április 12-i parlamenti választás befolyásolására Orbán Viktor hatalomban tartásáért. Szivárgó információk szerint a személyazonosságukat az amerikaiak is ismerik, szóltak is róluk a nyugati szövetségeseiknek, az ügyben pedig megszólalt Magyar Péter is, aki először a mindent tagadó budapesti orosz nagykövettel vívott egy kis szópárbajt, majd jelezte, a Fidesz a napokban elindítja az oroszokkal közös lejárató kampányát a Tisza Párt képviselőjelöltjei ellen.