Az iráni háború az építőanyagok és építési termékek idei árára is drámai hatással lehet, felülírva a szakma által korábban várt 5–6 százalékos drágulást. Mint azt Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, egyelőre beláthatatlan mértékű az építési termékek gyártását szolgáló kőolaj alapú alapanyagok áremelkedése. Egyes becslések szerint 20-40 százalék közötti lesz a drágulás, aminek komoly árfelhajtó hatása lehet, a szigetelőanyagokra például mindenképp.
Noha nem az idei évtől várta a fordulatot a három éve megtorpant ágazat, a közel-keleti válság hatása rövid és hosszabb távon is átírhatja a számításokat. (Az ÉVOSZ ide helyzetértékelése éppen a közelmúltban készült el, amiben például friss, 2026-ra megfogalmazott javaslataik is szerepelnek, ám a háború kirobbanása új helzetet teremt.) Igaz, hogy két mínuszos év után 2025-re összehozott az építőipar egy 2,8 százalékos növekedést, de 2026-ban a vállalkozások többsége még a termelés enyhe csökkenésére számít - derül ki a szervezet helyzetértékelésből. 2025-ben az építés-szerelési érték 8344 milliárd forintot tett ki, de folyó áron, vagyis az árváltozásokat, inflációt nem kiszűrve. Az építőanyagok és az építési termékek forgalma tavaly csökkent, nehéz helyzetbe hozva az anyaggyártókat és kereskedőket. Még beszédesebb, hogy 2025 év végére a tervezők rendelésállománya 50 százalékra csökkent, az állami projektek értéke pedig csupán a 2022-es szint harmadát tette ki.
További nehézséget okoz a költségemelkedés, ami évek óta markáns.
A világpiaci áremelkedések eddig is gyorsan begyűrűztek, miután a magyar építőiparban felhasznált termékek közel fele importból származik. 2022 és 2023 között az építőanyagok ára 40 százalékkal nőtt, elsősorban a fa, az acél, a réz és az alumínium termékek drasztikus drágulása miatt, amelyek ára később ugyan részben korrigált, de a költségszint tartósan magas maradt.
A múlt évben az anyagárak már nagyjából stagnáltak, de a munkaerőköltség tovább nőtt. Az ágazat lassul, a vállalkozások fokozatosan csökkentik a segéd- és betanított munkások számát. A képzett szakmunkásokat és mérnököket próbálják megtartani, a tartósan foglalkoztatottak száma ágazati szinten még így is mintegy 30 ezerrel lett kevesebb 2025 végére a 2024 eleje között. A legnagyobb foglalkoztatási kihívás a csökkenő megrendelésállomány mellett a hatékony foglalkoztatás, a nyugdíjkorú, nélkülözhetetlen szakmabeliek benntartása az ágazatban. Időszerű a nők foglalkoztatását elősegítő folyamatok kidolgozása is - olvasható a megoldási javaslatok között.
Az irodaház-építési láznak vége, a nyugati szereplők most már várnak, mit hoz a parlamenti választás MagyarországonA szakszövetség egyértelműen fogalmaz: az ágazatnak szüksége van az unión kívüli, harmadik országból érkező építőipari szakmunkásokra. Ezt az engedélyezési rendszer egyszerűsítése és liberalizálása mellett, a foglalkoztatás helyszíni ellenőrzésével párosítva lehetne biztosítani.
A súlyponti problémák közül az egyik legfontosabb - ami a pénzügyi feszültségeket erősíti -, az építőipart régóta sújtó lánctartozások összegének emelkedése. Az ÉVOSZ becslése szerint a vállalkozói számlák mintegy tizedét nem fizetik ki határidőre, ezek 5 százaléka lánctartozásba kerül. Az így felhalmozódó tartozásállomány 2025 végére elérhette a 300 milliárd forintot. A jövedelmezőség romlott: 2016–2019 között az átlagos nyereséghányad jellemzően 15 százalék körül alakult, ez 2025-re megfeleződött, mintegy 7 százalékra csökkent.
Kitörési pont lehet a lakásépítés és -felújítás. Az Otthon Start program keretében a várakozások szerint 2026-ban akár 25 ezer új lakás kivitelezése is elindulhat, ami mintegy 800 milliárd forintnyi megrendelést jelentene az ágazat számára.
Emellett a meglévő épületek korszerűsítése is kulcskérdés, hiszen a magyar lakásállomány körülbelül 70 százaléka energetikai szempontból elavult. Kevés a lakásfelújítás, ráadásul azok egy része a szürke- vagy fekete gazdaságban történik, ami nem csak adókiesést jelent, hanem a garancia, illetve a szavatosság hiányát is a megrendelők számára. Becslések szerint 2025-ben mintegy 200 milliárd forint értékű munka készült el írásos szerződés nélkül.
A szakmai szövetség szerint a hatékonyság javítása, a digitalizáció erősítése és az iparosított építési technológiák elterjesztése kulcskérdés. Újfent szorgalmazzák, hogy a hazai beszállítók nagyobb arányban vehessenek részt a beruházásokban. Az ágazatot hosszabb távon a lakásfelújítási programok, az infrastruktúra-fejlesztések és az energetikai korszerűsítések tudják újra növekedési pályára állítani - hangsúlyozza az építőipar legnagyobb szakmai szervezete.
Árfelhajtó hatása lenne a lakásfelújításra adott 3 százalékos hitelnekKudarc a nyugdíjasok otthonfelújítási támogatása, az idősek többségének nem volt pénze az önrészhez