Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szerkezete az elmúlt években jelentős átalakuláson ment át. Bár az ország egyik legnehezebb helyzetű régiója – az egy főre jutó GDP 2024-ben az országos átlag mintegy 60 százalékát érte csak el – Nyíregyháza és vonzáskörzete az utóbbi években egyfajta húzóerőként komoly ipari és szolgáltatási központtá vált. Ám miközben Nyíregyháza és Nyírbátor sikeresen csatlakozott az országos ipari vérkeringéshez, addig a kistelepülések, főleg a keleti határ mentén, továbbra is állami támogatásokra és közmunkaprogramokra utaltak.
A megye népessége a 2010-es évek eleje óta folyamatosan és a legtöbb magyarországi megyénél intenzívebben csökken: míg tizenöt éve az egyik legnépesebb, dinamikus demográfiájú térségként tartották számon, addig a számok mostanra jelentős visszaesést mutatnak. A korábbi 560 ezer helyett ma már körülbelül 520 ezren lakják ezt a megyét, vagyis egy kisebb megyeszékhelynyi embert vesztett el a térség.
Ennek legfőbb oka az erőteljes elvándorlás: a fiatalok a jobb munkalehetőségek és magasabb bérek reményében Budapestre, Győrbe, vagy külföldre költöznek, de az elmúlt 15 évben itt is lecsökkent a gyermekvállalási kedv. Ráadásul a számok még ennél is kedvezőtlenebbül alakultak volna, ha egyes határszéli településekre – például Csengerre s környékére – nem költöznek át román oldalról részben magyar, részben román anyanyelvű családok a kedvezőbb ingatlanárak miatt.
Szabolcs-Szatmár-Bereg politikai térképe a 2022-es választásokon a kormánypártok teljes erőfölényét mutatta, ám a 2026-os kilátások, részben a legutóbbi EP-választás adatai, részben az aktuális közvélemény-kutatások alapján jelentős átrendeződést vetítenek előre.
Négy évvel ezelőtt a Fidesz-KDNP mind a 6 egyéni mandátumot megszerezte a megyében, többségében magabiztos előnnyel. Két éve, az európai parlamenti választásokon a Fidesz listája 54,47 százalékot kapott, míg a TISZA Párt 26,80 százalékkal a második helyre jött fel: bár a kormányzati bázis stabilabb az országos átlagnál, az ellenzéki térfél azóta átalakult.
A Tisza számára szinte biztosan nyerhető körzet a nyíregyházi 1-es számú. A megyeszékhely központi részét magában foglaló választókerületben Szabó Tünde legutóbb is csak szűken, mindössze 4 százalékkal nyert: a városi környezet miatt ez a körzet a kormányváltó erőknek kedvez. A Fidesz itt a korábbi jelöltje helyett először a kormányhivatal vezetőjét, Polgári Andrást indította volna, ő azonban a nyilvánosság előtt máig nem tisztázott körülmények között egy tavaly decemberi vadászaton lábon lőtte magát. Februárba bejelentették, hogy visszalép a jelöltségtől, helyette Halkóné Rudolf Évát, a Fidesz nyíregyházi szervezetének elnökét, önkormányzati képviselőjét küldik ringbe. A Tisza jelöltje Gajdos László, a nyíregyházi állatpark alapító-igazgatója, aki széles ismertségének és kedvelt személyiségének köszönhetően szinte biztos befutó, ráadásul a párt országos listáján is az előkelő 3. helyen szerepel. A részben nyíregyházi 2-es körzetben is a legnagyobb ellenzéki pártnak lehet reális esélye a mandátumszerzésre. Itt 2022-ben a fideszes Vinnai Győző magabiztosan, 58 százalékkal nyert. Neki ugyan továbbra is erős a beágyazottsága, de nemcsak megszorongathatja, hanem akár le is győzheti őt a Tisza jelöltje Szakács Péter Lajos, egy helyi autókereskedő, aki civil háttérrel próbálja megszólítani a csalódott kormánypártiakat. Ugyan ez nehezebb terep az ellenzéknek, mint a másik nyíregyi körzet, de a városi szavazatok eltolódása miatt már nem tekinthető erős kormánypártinak.
Nem indul Nyíregyházán a Fidesz vadászbalesetben megsérült képviselőjelöltjeA "Fidesz-bástyák" – a 3-as, 4-es és 5-ös körzet, Kisvárda, Vásárosnamény, Mátészalka környéke – azonban még mindig a kormánypárt egyik legerősebb hátországai, ahol 60 százalék feletti korábbi eredményeket kellene megfordítania az ellenzéknek. Ráadásul a térségben a Mi Hazánk 2024-ben 6,3 százalék felett teljesített, megelőzve a baloldali összefogást, azaz jelöltjeik – például Apáti István Mátészalkán – érdemi szavazatot vihetnek el, ami a töredékszavazatok révén döntő lehet.
A 3-as számú kisvárdai körzetben Seszták Miklós 66,2 százalékos eredménnyel nyert, ellene a Tisza egy családi vállalkozót, Dicső Viktóriát indítja, aki bemutatkozása szerint közelről ismeri az agrárium és a vidéki élet nehézségeit, valamint a kkv-szektor kihívásait. Elemzők szerint dominánsabb a Fidesz-esély, így az ellenzék célja itt a tisztes helytállás és a listás szavazatok maximalizálása lehet. A 4-s számú, vásárosnaményi térségben a fideszes Tilki Attila szintén nagy fölénnyel, 68,7 százalékkal diadalmaskodott, ellenfele Simon Zsuzsanna tiszás gyermekorvos lesz, akinek személye erős bizalmi tőkét jelenthet, így csökkentheti, netán át is billentheti a korábbi hatalmas különbséget. Az egészségügy helyzetét orvosként belülről látja, kampányában is nagy hangsúlyt fektet az ellátórendszer javítására. A mátészalkai 5-ös körzetben Kovács Sándor is csaknem kétharmadot kalapált össze a kormánypártoknak négy éve, amikor 64,8 százalékot szerzett. Vetélytársa a Tiszta részéről Bugya László intézményvezető, történelem–földrajz szakos tanár, aki az oktatás reformját és a helyi közösségek megerősítését tartja elsődleges feladatának. A Mi Hazánk azonban itt, a térségben népszerű, az akkumulátorgyárak ellen is többször kiálló Apáti István révén megoszthatja a szavazatokat. A 6-os, nyírbátori választókerületben ugyancsak újraindul Simon Miklós, aki a Fidesz színeiben 61,5 százalékkal nyert, ellene Barna-Szabó Tímea háziorvos száll be a küzdelembe.
Választás 2026: megy a harc a narancsvidéken, Győr-Moson-Sopron öt körzetéből egy biztosan a Tiszáé, de még két másikban is nyerhetVálasztás 2026: Fejérben a Tisza Párt szinte mindent borított, még Orbán Viktor szűk pátriájában is meglepetést okozhat– Ebben a megyében a döntő faktor a város-falu ellentét lesz: míg Nyíregyházán a Tisza párt fordíthat mindkét körzetben, a kisebb településeken a Fidesz mozgósítási előnye és a helyi képviselők személyes befolyása továbbra is meghatározó. A másik négy körzet viszont klasszikusan abba a 40 választókerületbe tartozik, amit szinte biztosan behúz a Fidesz – mondta a Népszavának egy Nyírségben élő politológus-elemző. Ezek kistelepülési struktúrával rendelkező választókerületek, ahol a választók zöme túlnyomó része ötezer, sőt jellemzően attól kisebb, 1-2 ezer fő alatti településeken lakik. A vásárosnaményi például az ország egyik legtöbb, 88 településből álló választókerülete, köztük olyan városokkal, mint Fehérgyarmat, Záhony vagy Mándok. A kerület jellegzetessége, hogy rengeteg apró falut foglal magában a beregi és szatmári síkságon. A mátészalkai központú kerület 44 településsel a második helyen áll a megyében, míg a nyírbátori székhelyű egyéni választókerülethez 33 település tartozik.
A kistelepüléseken általában alacsonyabb az iskolai végzettség, nagyobb az átlagéletkor, sokkal több az idős ember, kevesebb az árnyalt médiajelenlét – ezek a peremvidéken, ország szélén lévő, jellemzően vidékies térségi választókerületek „fix 1-esek” a Fidesznek.
Ettől függetlenül – tette hozzá a szakértő – nem mindegy, hogy mennyi lesz az eredmény, hiszen a választási matek a maradék listás helyekről is szól. – Itt nagyon bizakodóak a tiszások vidéken, de erre szoktam mondani, hogy ha ezeket a körzeteket megnyerné a pártjuk, akkor nem kétharmaduk, hanem négyötödük lenne. Ennek ellenére valóban nem mindegy, hogy 5 vagy 30 százalék lesz a különbség az első és a második helyezett között, mert pont ezek az „apróságok” fogják a végén eldönteni, hogy van-e valakinek abszolút többsége. A legrosszabb forgatókönyv, ha senkinek nincs, mert akkor majd a Mi Hazánk dönti el, hogy mi legyen – tette hozzá.
Választási patthelyzet esetén a Fidesszel és a Tiszával is tárgyalna Toroczkai LászlóErre a négy körzetre az jellemző, hogy a városokban fele-fele szokott lenni az arány az ellenzék és a kormánypárt között, s ez vélhetően most is így lesz Mátészalka, Nyírbátor, Kisvárda, Tiszavasvári esetében. Ezek azok a települések egyébként, ami az egész országot nézve is azért érdekesek, mert amolyan vízválasztóak: se nem túl nagy, se nem falu, de nem nagyváros, vegyes a korösszetétel, és az iskolai végzettség is. Vagyis ha itt nagyon átbillen az arány a Tisza javára, akkor még Szabolcsban is érheti meglepetés azokat, akik most a megyében inkább 4-2-es Fidesz győzelemre számítanak a jelenlegi adatok alapján.
Választás 2026: Budapesten a Fidesz és a Tisza is ellenzéki győzelmet vár, az igazi csaták baráti tűzben zajlanakVálasztás 2026: Heves közelebb mehet a Tiszához, de van város, ahol ehhez politikai földrengésnek kellene elnyelnie a Fideszt