Még hétfő este sem volt meg a hivatalos végeredménye a jelöltállításnak, de a Nemzeti Választási Bizottság – ahogyan arról beszámoltunk – a hétvégén ennek hiányában is kisorsolta, hogy a listát állító pártok milyen sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője nem tartja aggályosnak az eljárást. Nincs ezzel semmi baj – nyilatkozta a Népszavának –,
törvényi előírás, hogy a bejelentési határidő napján a sorsolást is megtartják. Ennek az égegyadta világon semmi jelentősége nincs,
hiszen végül úgyis csak azok a pártok maradnak állva, amelyek megfelelnek a törvényi feltételeknek. Azok a pártok, amelyek nem gyűjtöttek össze kellő számú ajánlást, lekerülnek a szavazólapról.
Eredetileg hét országos listát jelentettek be, de ez a szám egészen biztosan csökkenni fog: a Tea Párt Közösség nem tett eleget a listaállításra vonatkozó szabályoknak. Jó eséllyel a Szolidaritás-Munkáspárt is kiszáll a versenyből. A pártszövetség vasárnap maga is jelezte, „egyelőre nem biztos”, hogy sikeres lesz a listaállítás, hétfőn pedig bizonyossá vált, hogy nem fog összejönni.
„Most a rezsim leváltása a lényeges” – Rövid lesz a szavazólap, 2010 óta most van a legnagyobb esély a Fidesz legyőzéséreNem tud országos listát állítani a MunkáspártA szavazólapon – a Tea Párt Közösség kizárása miatt – a Tisza Párt kerül a második helyre. A Fidesz-KDNP az utolsó lesz. László Róbert ennek sem tulajdonít jelentőséget. – Semmit nem számít, a szavazók meg fogják találni a számukra kedves pártot, akár elöl van, akár hátul – jelentette ki. Első helyen máskülönben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szerepel majd, a „középmezőnyben” a Mi Hazánk és a Demokratikus Koalíció.
A választási szakértő megnyugtatta azokat is, akik a közösségi médiában amiatt aggódtak, hogy a Tisza Pártot a szavazólapon nem ezen a jól bejáratott néven, hanem Tisztelet és Szabadság Pártként fogják feltüntetni. Hangsúlyozta, hogy
a szavazólapon a rövidített név (Tisza) és a párt jelképe is ott lesz.
A Fidesz 2010 után jogi és anyagi ösztönzőkkel támogatta a kamupártokat. 2014-ben és 2018-ban is tucatjával indultak országos listát állító – máskülönben életjelet nem mutató – formációk. 2022-ben viszont már csak hat lista versenyzett, és ennél több idén se lesz (inkább kevesebb). László Róbert kérdésünkre felidézte, hogy a Fidesz már 2014 és 2018 között szigorította a szabályokat, előírta például a visszafizetési kötelezettséget az egy százalék alatt teljesítő pártok számára. A szigorítások azonban egy ideig nem mentek át a köztudatba, ezért indult még 2018-ban is 23 párt a választáson. A 2014-es választás maga volt az anarchia. Utána a kormány sem akarta, hogy káoszba vagy komédiába fulladjon a választás – magyarázta László Róbert. Hozzátette: a Fidesz nem szerette volna teljesen megszüntetni a kamupártokat, de az ellenőrzése alá vonta a jelenséget.
Az ellenzéki szavazók megtévesztésére kamujelölteket állít csatasorba az Orbán-kormány