A kormány legutóbbi, decemberi prognózisa szerint az idén 3,1 százalékkal kellene nőni a magyar gazdaságnak, ám ebből az előrejelzésből nem lesz semmi. A KSH nyilvánosságra hozta a tavalyi részletes GDP adatokat, eszerint a repülőrajt helyett mindössze 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint 0,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2025-ban. Az utolsó negyedben 0,8, illetve az igazított adatok szerint 0,6 százalékos növekedést mértek – vagyis komoly fellendülésről még az év utolsó hónapjaiban sem lehet beszélni.
A vártnál gyengébb tavalyi bázis és az iráni válság hatásai miatt az ING Bank elemzője tovább csökkentette az idei évre adott gazdasági előrejelzését. Virovácz Péter szerint a korábban általa várt 1,9 százalékkal szemben idén már csak 1,7 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – amely meglehetősen messze esik a kormányzati 3,1 százalékos reményektől.
Az elemző szerint a magyar gazdaság kilátásai borúsak, egyszerre belső, külgazdasági és strukturális problémák akadályozzák a kilábalást. Az elemző szerint 2025 utolsó negyedében a növekedést egyszeri tényezők – a mezőgazdaság és az építőipar – teljesítménye húzta, ugyanakkor a gazdasági növekedés szempontjából legfontosabb ágazat, a szolgáltatások teljesítménye gyengült.
Erre a gyenge bázisra jön rá az idei év eleji romló munkaerőpiaci és a gyenge külkereskedelmi kilátások, amelyek rontják a potenciális növekedést. A közel-keleti háború okozta energiaár emelkedés is negatívan befolyásolhatja a magyar gazdaság idei teljesítményét. A történelmi tapasztalatok alapján az energiaárak 10 százalékos emelkedése az éves átlagos inflációt 0,4 százalékponttal emeli és a GDP-t 0,1 százalékkal mérsékli.
A növekedési kilátásokat rontják az április 12-i választások, amelyek kimenetele még bizonytalan. Távolabbra tekintve 2027–2028-ban a tovább élénkülő belső kereslet és a végre beinduló külső kereslet 2,7–3,0 százalék körüli GDP-növekedést hozhat. A tőkeállomány három éven át tartó elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni – írta elemzésben Virovácz Péter az ING Bank elemzője.
KSH: kevesebb a foglalkoztatott, és átlagosan több mint egy évig tart munkát találniKSH: Repülőrajt helyett lassult a gazdasági növekedés 2025-benA KSH most nyilvánosságra hozott részletes adatai szerint a bruttó hazai termék, a GDP értéke 86 893 milliárd forint volt, ami volumenben 0,4, kiigazítva 0,3 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 3,0, a szolgáltatásoké pedig 1,2 százalékkal nőtt – vagyis a nagyobb súlyú ágazatok közül ezek húzták a növekedést. Ezzel szemben az ipari termelés hozzáadott értéke további 2,4 százékkal csökkent és a mezőgazdaság teljesítménye 3 százalékkal elmaradt a 2024-estől. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,7 százalékkal nőtt, ami impozáns bővülés, bár elmarad az előző évi 4,9 százaléktól és árnyalja a KSH azon adatát miszerint tavaly reálkeresetek 6,8 százalékkal emelkedtek. A KSH adatai szerint a beruházások 2,2 százalékkal csökkentek – emiatt sem tudott érdemi növekedést produkálni a gazdaság és folytatódott 2022 közepe óta tartó stagnálás tavaly is és látva a kilátásokat az idei első félévben sem lesz érdemi növekedés.
Megütötték a forintot
Újfent beigazolódott, hogy bármilyen geopolitikai gazdasági megrázkódtatás esetén a régió leginstabilabb devizája a forint. Az iráni válság miatt a várható energiadrágulás és inflációemelkedés miatt közel 2,6 százalékkal gyengült a forint csak kedden: az euró ára napközben 390,1 forintra emelkedett a reggeli 380 forintról, illetve a múlt heti 376 forintos szintekhez képest. A forint számottevően gyengült a cseh koronával és a román lejjel szemben, kisebb mértékben pedig a lengyel złotyval szemben. A bolgár leva csak azért nem drágult, mert a bolgárok januártól beléptek az eurózónába. Az euróval szemben a dollár is erősödik – az amerikai gazdaságot eleve kevésbé érinti az iráni válság, illetve turbulens időkben megnő a dollár menedék szerepe - , ezért a dollárral szemben még erőteljesebben értékelődött le a magyar deviza: míg múlt pénteken 318 forint volt a zöldhasú, kedden délután márt 337 forint közelében is járt az árfolyam.
