Közel-Kelet;háború;Orbán Viktor;olaj;Volodimir Zelenszkij;Magyar Péter;Barátság kőolajvezeték;

A közel-keleti helyzet az üzemanyag­árakra is hatással van, további drágulások várhatók

Robbanásveszélyes olajhelyzet

Miközben a kormányfő műholdfelvételekkel bizonygatta a keleti Barátság-vezeték működőképességét, a nyugati beszerzés is bizonytalanná vált.

Hétfő reggel, alapos kommunikációs felvezetést, illetve „nemzetbiztonsági” egyeztetést követően, Orbán Viktor műholdfelvételeket mutatott be Facebook-oldalán arról, hogy a Magyarországot és Szlovákiát orosz olajjal ellátó Barátság-vezeték nyugat-ukrajnai, brodi szivattyúállomását ért január 27-i támadás óta az egységet kijavították. Az ukrán fél hivatkozásával szemben így a sérülések nem akadályozhatják az orosz olaj továbbítását. A kormányfő azt, hogy a támadást történetesen oroszok intézték a szivattyúállomás ellen, egyszer sem említette meg. A bemutatott műholdképek alapján, míg január 31-én az állomás egy olajtartálya felett füst gomolygott, addig a február 21-i felvételen ilyen nem látszik. A képek alapján az is megállapítható, hogy magát a csövet nem érte találat.

A műholdfelvételek nem hazudnak: a Barátság kőolajvezetéket nem érte kár – írta a kormányfő, két napon belül 8. különálló posztjában felszólítva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy indítsa újra a Barátság-vezetéken az orosz olajszállításokat. Bár lapzártánkig az ukrán vezetőktől nem látott napvilágot válaszüzenet (Zelenszkij többek között az oroszok által porig rombolt energetikai ellátórendszerük állapotát mérte fel), a múlt héten az ukrán elnök több fórumon is hangsúlyozta: a vezeték javítása a folyamatos bombázásveszély ellenére is zajlik. Magyarországnak és Szlovákiának az Ukrajnába irányuló energiakivitelük korlátozása és ennek kilátásba helyezése helyett a támadást végrehajtó Oroszországnál kellene tiltakoznia, illetve más beszerzési forrásokat lenne célszerű felkutatnia - hangsúlyozta. Pénteken – miután az ukrán vezetékcég állítólagos sokadik belső ígérete ellenére sem indultak újra a szállítások – egy Robert Ficóval folytatott telefonbeszélgetés során az ukrán elnök a szlovák kormányfő szavai szerint elvetette, hogy egy szlovák-magyar-uniós vizsgálóbizottság a helyszínen vizsgálja meg a létesítmény állapotát. A múlt szerda óta az Orbán-kormány nem pontosított fenyegetésveszély miatt a legfontosabb hazai energetikai létesítményeket katonai védelem alá helyezte.

Hétfőn a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter hosszú levélben javasolta Orbán Viktornak, hogy közösen tekintsék meg a helyszínen a Barátság-vezeték állapotát. A magyar emberek joggal várják el, hogy a felelős vezetők ne a propagandában üzengessenek: az ugyanis, ha a kormányfő állításának megfelelően tényleg súlyos külső biztonsági fenyegetés áll fenn, nemzeti összefogást igényel – fogalmazott a pártvezető. Ellenkező esetben viszont felszólította Orbán Viktort, hogy haladéktalanul hagyjon fel a riogatással és a pánikkeltéssel: a magyar emberek biztonságérzete nem lehet kampányeszköz; elvárható, hogy a félelemkeltést és uszítást a kormányfő ne használja önös politikai érdekből saját honfitársai ellen – szögezte le Magyar Péter. Orbán Viktor válaszvideójában úgy vélte, a levél megrendelésre íródott, amit színjátéknak bélyegzett. Ezek után a műholdfelvételekre hivatkozva a propaganda számos, meg nem erősített állítását is „tényként” sorolta fel. 

A hétfői "leleplezés" elhomályosította az Irán ellen szombaton indított amerikai-izraeli hadművelet hírét is. Pedig szakértők megerősítik: mivel a perzsa állam a támadás miatt elzárta a nemzetközi olajszállítmányok útvonalául szolgáló Hormuzi-szorost, a Barátság kiváltását már nem csak az Adria vezeték áteresztőképességéről, illetve szankciós jogosítványairól szóló magyar-horvát vita, hanem önmagában a nemzetközi olajkínálat szűkülése is nehezíti. Szijjártó Péter hétfőn erre hivatkozva két közleményben is „merényletként” hivatkozott az ukrán „olajblokádra”. Arról ugyanakkor, hogy a nemzetközi kínálatot sokkoló lépés voltaképp az Orbán-kabinettel egyaránt szoros viszonyt ápoló USA és Izrael Irán elleni (akár megalapozott) támadása váltotta ki, a külgazdasági és külügyminiszter szintén nem ejtett szót.

Minden mozog

Hétfő reggel az Irán elleni támadás, illetve a Hormuzi-szoros elzárása miatt, kevéssé meglepő módon, az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a péntek esti 73 dollárról 80 dollárra ugrott. Az Erste szerint az események jóval nagyobb drágulást is indokolttá tehettek volna. A kurzus ehhez képest lapzártánkkor már 78 dolláron állt. Hétfőn az iráni erők csapást mértek a szorosban egy, mint később kiderült, saját irányításuk alatt lévő olajszállító hajóra. Keddtől további 5 forinttal átlag 595 forintig nőhet a gázolaj literenkénti ára, ám a Holtankoljak.hu szerint a közel-keleti helyzettől függően további emelkedés lehetséges. Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője késő délután Facebook-oldalán a benzinadók csökkentését követelte.

A gödi Samsung SDI-gyár ügye nem elszigetelt eset és nem csupán az ipari szennyezésről szól, sokkal inkább a kormányzat rendszerszintű felelőtlenségéről, amely gazdasági érdekből háttérbe szorítja a környezeti- és egészségvédelmi szempontokat - mondta lapunknak adott interjújában Keresztes László Lóránt, független országgyűlési képviselő. Azt ígéri, meg fogja nevezni azokat a befolyásos szereplőket, akik a hatalmukkal visszaélve lehetővé tették, hogy Magyarország szemétlerakó legyen. Interjú.