A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős, 57 százalékuk megbuktatna politikusokat a gödi akkugyár miatt

A magyarok háromnegyede hallott róla, hogy a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív, 1000 fő megkérdezésével készült felméréséből, amelyet február 24-27. között végeztek. Míg a Tisza támogatói közül szinte mindenki értesült az ügyről (97 százalék), tíz Fidesz szavazó közül csupán hat hallott a gödi botrányról, a bizonytalanok között az arány 74 százalék.

Szintén az emberek háromnegyede gondolja, hogy mivel a sajtóban megjelent bizonyítékok alapján az Orbán-kormány tagjai tudhattak a szennyezésről, fel kellett volna lépniük a gyár dolgozókat és a környék lakóit veszélyeztető gyakorlata miatt. Ennek ellenkezőjét csak a megkérdezettek 5 százaléka mondta, további 7 százalék pedig nem hiszi el, hogy a kormányban tudtak a Samsung SDI gyárában folyó szabályszegésekről.

Nem meglepő, hogy a Fidesz szavazói jóval megengedőbbek a hatalomban lévő politikusokkal szemben: de így is 47 százalékuk szerint kellett volna a kormánytagoknak cselekedniük az ügyben, 16 százalék szerint viszont nem is tudtak róla. Ezzel szemben szinte minden ellenzéki szavazó a politikusok közbelépését várta volna.

Tízből hét megkérdezett úgy gondolja, hogy a Samsung SDI vezetése a felelős a történtekért, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék a hatóságokat is felelősnek tartja (több választ is meg lehetett jelölni ennél a kérdésnél). A Fidesz szavazóinak csak negyede hiszi, hogy a hatóságok hibásak lehetnek a történtekben, a Tisza támogatóinak viszont 60 százaléka gondolkodik így. Ennél is jelentősebb a különbség a kormány szerepének megítélésében: a fideszesek 13, a tiszások 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést a szabálytalanságok miatt. Tízből egy Fidesz szavazó szerint viszont senki nem felelős semmiért, mivel nem is létezik az egész probléma. Ez a vélemény az ellenzékiek körében egyáltalán nem jelent meg, és a bizonytalanok között is csupán 3 százalék gondolkodik így.

A kutatásban résztvevők 42 százaléka szerint van olyan politikus, akinek le kellene mondania az ügy miatt, ezt a Fidesz híveinek 16, a Tisza szavazóinak 88 százaléka mondta, a bizonytalanoknak pedig 38 százaléka vélekedik így. Ezzel szemben az összes megkérdezett 31 százaléka nem vár lemondásokat, ez az arány a kormánypártiaknál 59, a tiszásoknál 6, a bizonytalanok körében pedig 24 százalék. (A megkérdezettek negyede nem válaszolt erre a kérdésre.)

18 százalék szerint Szijjártó Péternek, 13 százalék szerint Orbán Viktornak, 8 százalék szerint Lázár Jánosnak, 5 százalék szerint Rogán Antalnak kell távoznia. Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül senki nem gondolja, hogy a miniszterelnöknek vagy Rogán Antalnak kellene emiatt mennie, a külügyminiszter lemondását viszont 7, Lázár Jánosét pedig nem kevesebb, mint 22 százalék várná közülük.

Megosztott a társadalom abban a kérdésben, hogy vajon jó-e a Fidesz azon gazdaságpolitikai törekvése, hogy minél több nagy külföldi cég telepítse Magyarországra a gyárait. Ezzel a céllal a megkérdezettek 48 százaléka inkább egyetért, 46 százalék viszont inkább nem. Ez is egy olyan téma, amelyben a politikai oldalak között nagy a szakadék: a Fidesz szavazóinak 86, a bizonytalanoknak 41, a Tisza szavazóinak viszont csak 15 százaléka ért egyet ezzel a kormányzati céllal.

Az akkumulátorgyárak elutasítottsága magasabb, mint a gyáraké általában: kevesebb, mint az emberek egyharmada ért egyet az idetelepülésükkel (32 százalék), 61 százalék viszont szívesebben látná őket a határokon kívül. Ugyanakkor tízből 7 kormánypárti szavazónak nincs baja az iparág magyarországi terjeszkedésével, ez az arán a Tisza támogatói között csupán 4, a bizonytalanok között 24 százalék. Szintén kevesebb, mint egyharmad (31 százalék) ért egyet azzal, hogy a kormány sokszor anyagi támogatást nyújt, vagy kedvezményeket biztosít ezeknek a külföldi tulajdonú gyáraknak az országba településéhez. 61 százalék viszont inkább ellenzi ezt a fajta gazdaságpolitikát, és ebben a témában is megfigyelhető a pártpolitikai megosztottság, a fentebbi kérdéshez szinte megegyező mértékben.

Az akkumulátorgyárakat összességében az emberek 54 százaléka nagyon szennyezőnek tartja, 21 százalék szerint viszont bár valamennyire azok, de más gyárakhoz képest nem kiugró mértékben. 13 százalék mondta, hogy nem, vagy nagyon kevéssé tartja környezetszennyezőnek ezeket a gyárakat, 12 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre, és itt is a Fidesz szavazói voltak a legoptimistábbak az iparág megítélésében.

Tízből csak három ember gondolja, hogy hosszú távon Magyarország nyer azon, hogy sok akkumulátorgyártáshoz kötődő gyár és üzem települ ide, minden második válaszadó szerint viszont inkább veszítünk ezen. Megint csak a Fidesz szavazói bizakodóak a végkifejletet illetően: 67 százalék bízik abban, hogy az akkumulátorgyártás hatása pozitív lesz az országra nézve, minden más csoportban ez jóval kevesebb, a tiszások között például csupán 5 százalék.

és azokat eredményesen betartatják. Ezzel szemben csak 41 százalék gondolja, hogy ha egy új gyár épül, az nem fog környezeti kárt okozni. Az illetékes hatóságokba vetett bizalom is erősen inog: 45 százalék szerint nem megfelelőek a hatóságok eszközei, hogy betartassák a szabályokat a gyárakban és csak 40 százalék bízik ennek ellenkezőjében.

Majdnem ugyanannyian vannak, akik félnének a szennyezéstől és a környezeti hatásoktól, ha egy (bármilyen, tehát nem feltétlenül akkumulátorokhoz kapcsolódó) gyár vagy üzem a lakhelyük közelébe települne (62 százalék), mint akik örülnének az új munkahelyeknek és a fejlődésnek (60 százalék). A válaszadók több mint negyede ugyanakkor azt mondta, fontolóra venné a költözést, ha ilyen „szomszédot” kapna, de ugyanennyien vannak azok is, akik azt mondták, szívesen dolgoznának egy új gyárban. Emellett 14 százalék azt mondta, őt ez az egész nem is érdekelné.