Ali Hamenei 1939-ben született Mashadban, azeri-perzsa családban. Vallási tanulmányait Kúmban folytatta, Ruhollah Homeini tanítványa lett. A sah-rezsim ellen tiltakozott, hatszor letartóztatták, három évre száműzték. A 1979-es iszlám forradalom kulcsfigurája volt, közel került az Iszlám Forradalmi Gárdához (IRGC). 1981-ben merénylet érte, jobb karja megbénult. Ugyanebben az évben elnökké választották (1981–1989), az iráni-iráki háború alatt különösen szoros kapcsolatot épített ki a Forradalmi Gárdával.
Ruhollah Homeini 1989-es halála után az úgynevezett szakértői gyűlés őt nevezte ki legfőbb vezetővé, bár nem volt ajatollah rangú – ehhez az alkotmányt módosították. Eleinte „átmeneti vezetőként tekintettek rá, de gyorsan konszolidálta hatalmát: mélyreható hálózatot épített ki a hadseregben, klérusban és gazdasági alapítványokban. Pragmatikus keményvonalasnak tartották, aki igyekezett kordában tartani az egyes frakciókat, miközben az IRGC-t a rezsim fő támaszává tette.
Hatalma abszolút volt: irányította a politikát, a gazdaságot, a hadsereget, a bírói kinevezéseket.
Ali Hamenei 37 éves uralma alatt számos lázadás tört ki gazdasági válságok, választási csalások és a szabadságjogok korlátozása miatt. A megmozdulásokat rendre vérbe fojtotta az IRGC és baszídzs milícia segítségével. Nem túlzás azt állítani, hogy összesen emberek tízezreit küldte a halálba. Felelőssége vitathatatlan a vérontásokban, hiszen személyesen ő adott parancsot a megmozdulások brutális elfojtására.
Tekintsük át a legfontosabb megmozdulásokat és az ezeket követő vérfürdőket.
1988-as politikai kivégzések
Ali Hamenei még lnökként (1981–1989) hagyta jóvá Khomeini fatva szerinti tömeges akasztásokat: 4-5000 politikai foglyot végeztek ki hetek alatt. Tagadta felelősségét, de a rendszer élén állt.
Donald Trump bejelentette, hogy Ali Hamenei ajatollah halott, Izraelben egy ember vesztette életét az iráni válaszcsapás miatt1999-es diákmegmozdulások
Teheráni egyetemisták tüntettek sajtószabadságért és reformokért. Több száz személyt tartóztattak le, sokan vesztettél életüket a rendőri erők brutális fellépése nyomán. Hamenei azt állította, „idegen erők” álltak a tüntetések mögött.
A 2009-es „Zöld Mozgalom”
Választási csalás történt az elnökválasztás során, amelyet a rezsim akkori „kedvencével”, Mahmúd Ahmadinezsáddal nyerettek meg. Milliók vettek részt a tüntetésekben, főleg Teheránban, Megrendítette az országot Neda Aga-Szoltan halála: egyenes adásban láthatták az emberek meggyilkolását. A hivatalos adat szerint 72-en haltak meg, a valós adat ennél jóval magasabb, száz feletti volt és ezrek sebesültek meg. A foglyokat megkínozták. Ali Hamenei "puccsnak" minősítette a megmozdulásokat az Iráni Forradalmi Gárda fojtotta vérbe.
2017–2018 gazdasági tüntetések
Infláció, munkanélküliség ellen országos felkelés történt több mint városban. Legalább 25 halott, 3700 letartóztatott volt a „végeredmény”. Ali Hamenei „ellenséges összeesküvések” nevezte a történteket.
Irán most nem enged át hajókat a Hormuzi-szoroson az izraeli-amerikai támadás miatt, de ő maga is sokat veszít a lezárással2019–2020 üzemanyagár-tüntetések
A benzináremelés miat törtek ki tüntetések. Sokan ezt skandálták: H„alál Hameneire!”. Az Amnesty International szerint a halottak száma meghaladta az 1500-at. Sokakat fejlövés ért, de a sebesülteket a kórházakban is megölték. Ali Hamenei adott parancsot a tömeggyilkosságokra.
2022 Mahsza Amini-tüntetések
A fiatal lányt az erkölcsrendészet emberei verték halálra, kórházban vesztette életét, mert nem viselt fejkendőt. Országos lázadás tört ki, különösen a kurd vidékeken vonultak sokan utcára. Legalább félezren haltak meg az ENSZ közlése szerint. Mintegy 20 ezer embert tartóztattak le.
2025–2026 gazdasági jellegű felkelések
Dollárválság, infláció nehezítette a mindennapi megélhetést. 2025 decemberétől egyre többen tüntettek, új elem volt, hogy sokan a Pahlavi-monarchia, a sah-éra visszaállítását követelték. Január 8–9-én Hamenei parancsot adott a Legfőbb Biztonsági Tanácsnak a tüntetések „bármi áron” való leverésére. Az IRGC szörnyű mészárlást hajtott végre. A halálos áldozatok számát 12 ezer és 36 ezer közé teszik egyes források. Több mint 400 városban vonultak utcára az emberek, így a kisebbségek által lakott régiókban is.
Ezek a lázadások aláásták Ali Hamenei legitimitását, annál is inkább, mert IRGC-segítséggel tartotta meg hatalmát.
Ali Laridzsáni, a várható utód
Ali Laridzsáni (1958–) iraki születésű, befolyásos kléruscsaládból való (testvére a bírák vezetője). Van egy doktorija filozófiából, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoki és a rádió és televízió elnöki tisztét is betöltötte már, emellett a perzsa ország fő nukleáris tárgyalójaként vált ismertté. 2008–2020 között parlamenti elnök volt, 2025-től pedig a legfőbb nemzeti biztonsági tanács titkára.
Ali Hamenei de facto utódjelöltjeként kezelték: Oroszországgal, Kínával tárgyalt helyette, irányította a 2026-os tüntetések vérbe fojtását,
amelyek miatt szankciókkal sújtották. Mivel nem a klérus tagja, így alkotmánymódosítás kellhet ahhoz, hogy az ország de facto vezetője legyen.
