A Pócs Jánosba oltott Kósa Lajos intellektusával bíró volt hírolvasó, propagandista (per észak-pesti jelölt) egy Kocsis Mátéba oltott Rákay Philip arroganciájával szántja föl a választókerületét, hogy elvesse a félelem és reszketés magvait Rákospalotán. Nem teljesen eldöntött, hogy azért teszi-e, mert vakon hisz Birnbaum-Finkelstein duó életművében (vö.: A szívszélhűdés ráhozása a választókra vesztes kampányhelyzetben fejbe lőtt apák/unokák látványával), vagy csak elfogadta, hogy máshogy nem nyerhetnek választást. Ám a lényeget tekintve ez nem igazán számít. És már nem számított 2022-ben sem, amikor a háborúpártizás (bármennyire bornírt ostobaságokat hitettek el a nyárfalevélként zizegő népekkel) fölényes győzelmet hozott a Fidesznek.
Ami most számít, az a förtelmes mennyiségű ún. munka, eszetlen mennyiségű videótartalom, amivel Németh és társai pártjuk háborús bluetooth-pszichózisában a maximumra tekerték a volumét. Ez a fideszes ármány elárasztotta az országot felbőszült nagymamákkal és nagypapákkal, akik piac előtt, DPK-gyűlésen, Tisza ajánlásgyűjtésen egymást túlharsogva fenyegetőznek, hogy az ő unokájukat ugyan senki nem viszi háborúba. Mivel Németh Fidesz-frakciószóvivőnek elévülhetetlen érdemei vannak az ún. háborúpárti (szintúgy békepárti, csak jó oldalon álló) erők elleni uszításban, ezért a munkássága nem múlhat el a forró nyomok, tárgyi bizonyítékok, felbujtó szavak és minősítő körülmények (választásinyereség-vágy, különös kegyetlenség, előre megfontolt szándék) rögzítése nélkül. (Persze, lehet, hogy csak a buborékom kegyetlen velem, és Deák Dániellel klasszissal könnyebb a tartalomfogyasztók élete: kérem, értesítsenek hamar, ha ez így van, mert örömmel váltok kevésbé közveszélyes retardáltra.)
Ha tizenhat év ún. nemzeti patrióta kormányzás után maradt volna még halvány esély az értelmes párbeszédre kies hazánkban, akkor érdemes volna akár nyilvános vitában is elemezni a tényeket az Európai Unió (és Nagy-Britannia) Ukrajnát támogató politikájáról.
(Halkan kérdezem, tényleg egyetlen fideszesnek sem tűnik fel, hogy komoly nemzetek komoly kormányai komolyan állnak ki negyedik éve a megtámadott oldalán? Tényleg mind debil vagy gonosz volna, és csak Orbán helikopter?) Az európai politika elemzése kétfelé ágazhat, és ezt a különbségtételt Orbán is használja. Az egyik kérdés az, hogy mit is akar valójában Európa (háborút biztosan nem), a másik pedig az, hogy az akarásától függetlenül mi lehet a következménye az orosz agressziót elítélő, szankcionáló politikájának. A kettő ugyanis tényleg nem ugyanaz a felvetés. Európa elméletileg akarhat úgy is békét, hogy a végén háború lesz belőle (még egyszer: erősen elméletileg.) És ez már valóban izgalmas kérdés: akaratán kívül belesodródhat-e az Unió fegyveres konfliktusba Oroszországgal (és Iránnal, Észak-Koreával, netán a háttérben bizniszelő Kínával.) Hát nem. Sokan, sokszor leírták a szikár adatokat az Unió nemzeteinek (pontosabban: a Tettre Készek Koalíciójának) katonai és gazdasági erejéről, és bár Putyin ritka nagy helikopter, de aligha tartaná jó ötletnek Európa megtámadását. Főként négy (plusz nyolc) év háborúskodással a háta mögött, ami után még egy szegény, viharvert szovjet utódállamot sem tudott megroppantani. Ha az (akkor) 40-45 milliós Ukrajnával így elszámította magát, akkor a tízszer népesebb és többször állóképesebb európai kontinenst aligha tarthatná reális célpontnak. Más dolog persze az alattomos hibrid háború, a dezinformációs, választáshekkelési és drónreptetési zavarkeltés, amit lehet arc nélkül, a sötétből is vezényelni különösebb következmények nélkül. Ez az aljasság jellemző Orbán barátjára.
Európa semmiféle háborúba nem tud belesodródni csak azért, mert támogatja egy többségében nyugati életre és jólétre vágyó ország szabadságtörekvéseit és (fideszesek, öveket becsatolni!) szuverenitását a kontinens keleti végén. Érdemes tisztázni azt is, hogy Ukrajna megtámogatása a 90 milliárd eurós közös kölcsön, amiből Magyarország, Szlovákia és Csehország kimarad, cirka 400 milliárdot jelentene hazánknak, forintban. Ez sok pénz ugyan, de a magyar államadósság éves kamatterhe (nem utolsósorban a korrupt rendszer miatt) tízszer ennyi. Mondom: tízszer. A közös kölcsön kamatterhe (évi 11 milliárd) annyi lenne, mint amennyiért az MTVA egy hónap alatt hazudik (a hazugsággyár tavaly 157 milliárdba került, az Orbán-rendszer propagandája pedig kétszer ennyibe.) Máskülönben, befektetésnek is felfogható volna végre a jó oldalon állni, ami ezeréves államiságunk alatt, sorsfordító pillanatokban sosem sikerült.
És akkor még pár mondat Németh Balázs vagyok és tsai. másik botorságáról (bár ezt inkább nevezhetnénk aljas indokból elkövetett rémhírterjesztésnek, mint tudatlanságnak.) A patás ördögként emlegetett Manfred Weber kereszténydemokrata néppárti frakcióvezető nem mezei civileket lát maga előtt (fejük fölött fütyülő golyózáporban), amikor európai zászlók alatt uniós békefenntartók jelenlétét képzeli el az amerikaiak által is támogatott biztonsági garanciák részeként. Katonákat lát maga előtt. Professzionális szakembereket. Olyanokat, mint az az 1200 magyar katona, akik nemzetközi missziókban vesznek részt a világ tizennégy országában, köztük Irakban, Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában, amelyek viszonylagos nyugalmuk ellenére sem nevezhetők a béke szigeteinek. Nem beszélve Csádról, ahol a magyarok terroristaellenes feladatot teljesítenek egy puskaporos hangulatú, régóta polgárháború szélén tántorgó országban. És igen, voltak már magyar katonák életveszélyben (és haltak is meg többen) a külszolgálatuk idején. Ez a kimenet is benne van különleges hivatásukban.
Szintén az imbecillitás határán átjáró propagandisták figyelmébe: háború esetén a hadkötelesség azt az országot érinti, és ez általános tény világszerte, amely a hazáját, az állampolgárait, a földjét, az értékeit védi. Ezt az országot viszont könyörtelenül érinti.
Azok, akik Ukrajnában menekülnek a sorozás elől, törvényt sértenek, és ez sajnos még akkor is így van, ha kárpátaljai magyarok. Értük nem a szövegeléssel, hanem a bátor kiállással lehetne tenni, és azzal, ha a kormány nem vásárolna többé olyan olajat és gázt, aminek a nyereségéből az agresszor drónokat dobál a határon túli magyarokra, vagy amiből töltényt gyárt, hogy fejbe lője őket. Anyaországi asszonyok gyerekei sosem fognak Ukrajnában harcolni, hacsak nem akarnak, mint ahogy számos nemzet fiai és lányai csatlakoztak a honvédőkhöz tizenkét év alatt. Sokan meg is haltak. Az emlékükre, és az ukrán holtak emlékére sem kellene feltétlenül fullba tolni a kretént. A magyarok már egy bruttó 10 százalékos kreténségcsökkentésért is hálásak volnának. Új mozgalmunk neve: Kiskereskedelmi Kreténsapkát A Banális Blődlikre Ezennel! (KKABBE)
