Választás 2026: indul a hivatalos választási kampány, kár, hogy Orbán Viktor valamiért már 32 éve nem méreti meg magát egyéniben

Szombattól kezdetét veszi a hivatalos választási kampány: életbe lépnek a kampányra vonatkozó szabályok, és indul az egyéni választókerületi képviselőjelöltek ajánlásgyűjtése az április 12-ei parlamenti választásra.

A Nemzeti Választási Iroda pénteki közlése szerint egy nappal az országgyűlési képviselő-választás ajánlásgyűjtési időszakának kezdete előtt délig a jelöltek 147 691 ajánlóívet igényeltek a választási irodáktól. A Nemzeti Választási Bizottság eddig 26 pártot és 12 nemzetiségi önkormányzatot vett jogerősen nyilvántartásba.

Egy választópolgár több jelöltet is támogathat, de csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt, ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba is veszi. Az ajánlás érvényességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás, azonban a többi adatot az ajánló választópolgár jelenlétében más is rávezetheti az ajánlóívre.

Bárhogyan alakul is az eredmény az április 12-i országgyűlési voksoláson, annyi biztos, rég nem látott vérfrissítést kap a T. Ház. A Tisza Párt „parlamenti szüzei” mellett a Fidesz-KDNP is jelentős személycseréket jelentett be: a 106 egyéni körzetből 41 helyen új aspiránst indítanak a kormánypártok, azaz könnyen előfordulhat, hogy a majdan megalakuló Országgyűlés csaknem fele elsőbálozó lesz.

Ekkora változást utoljára a 2010-es „fülkeforradalom” hozott,

A rendszerváltás óta a legnagyobb sorcserére értelemszerűen az első, 1990-es voksoláson került sor, az utolsó egypárti és az első szabadon választott országgyűlés tagsága csak 5 százalékban egyezett. Szintén földrengésszerű változást hozott 1994, amikor az önállóan is abszolút többséget szerzett MSZP-nek köszönhetően kicserélődött a képviselők 63 százaléka, majd négy év múlva, a Fidesz első győzelmekor az addigi képviselők fele hullott ki, s adta át a helyét az újaknak. Az újabb kormányváltással a parlamenti patkó harmada is megújult, hogy aztán 2006-ban már csak a képviselők bő negyedének kellett bemutatkoznia a többieknek az alakuló ülésen.

1990 óta négyen vehettek részt az összes alakuló ülésen: Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos és Németh Zsolt. Vagyis a Fidesz bölényei mondhatják el magukról, hogy a rendszerváltás óta tagjai az országgyűlésnek. Minden bizonnyal a jubileumi, tizedik ciklusukat is megkezdhetik majdani pártlistás helyüknek köszönhetően. Ha mandátumaikat nézzük, a négyesből Kósa felhatalmazása a legerősebb, hiszen Debrecen egykori polgármestere hétszer is egyéni körzetből jutott a T. Házba, ugyanezt Kövér és Németh egyszer-egyszer mondhatta el magáról, míg a kormányfő, ha el is indult egyéniben, sohasem kapott közvetlen választói felhatalmazást, mindannyiszor listás hely biztosította neki a helyet. (Orbán Viktor összesen kétszer, 1990-ben és 1994-ben indult egyéniben, de mind a kétszer veszített. Először 1990-ben Budapesten a 13. számú választókerületben kapott ki az MDF-es Zacsek Gyulától, de kudarccal ért véget a második, 1994-es nekifutás is, amikor a szülővárosában, Székesfehérváron, a Fejér megyei 1. számú választókerületben indult. Ekkor az MSZP jelöltje, a néhai Vancsik Zoltán és az SZDSZ-es Szelier András is megelőzte már – a szerk.) 

Varga Mihály, az MNB-elnöke, korábbi pénzügyminiszter szintén mind a kilenc eddigi ciklusban képviselőnek mondhatta magát. Ráadásul hatszor egyéni körzetből, ám két alkalommal nem teljes négy éven át. Noha 1990-ben a Fidesz-frakció alapító tagja volt, a négy évvel későbbi szocialista cunami őt is elsöpörte, s nemhogy egyéniben nem nyert, de a voksolás előtti hat hónapban szimpatizánsainak mintegy 80 százalékát elveszítő fiatal demokraták kurtára zsugorodott listájáról sem sikerült mandátumot szereznie. Csak három hónappal az országgyűlés megalakulását követően nyílt ki számára a T. Ház kapuja, miután Eperjes Károly lemondott a képviselőségről. Azóta 2025 tavaszáig megszakítás nélkül tagja volt a parlamentnek, ahonnét tavaly tavasszal a jegybank élére távozott, s így értelemszerűen visszaadta mandátumát.

Négy, szintén kormánypárti képviselő eddig csak egy ciklust hagyott ki a kilencből, közülük hárman akár folytathatják is áprilistól, a rendszerváltás óta eltelt 26 évből csak az 1994-98 közötti éveket a parlamenten kívül töltő Hörcsik Richárd viszont biztosan elköszön a Parlament épületétől – az MDF-ből jó időben a Fideszre váltó honatya hétszer is egyéniben szerzett mandátumot. Bizakodhat viszont Lezsák Sándor, aki 1994 óta előbb háromszor az MDF, majd ötször a Fidesz színeiben jutott az országgyűlésbe, s ebből hétszer egyéniben, de áprilisban is megméreti magát bács-kiskuni körzetében. Latorcai János és Selmeczi Gabriella újrázása viszont majdani listás pozíciójuktól függ, az Országgyűlés alelnöke hatszor a KDNP, kétszer a Fidesz jelvénye alatt lett képviselő, a budaörsi városi tévé egykori riporternője pedig mindannyiszor a nagyobbik kormánypárt képviseletében. Közös bennük, hogy mindketten 32 esztendeje tagjai az országgyűlésnek, de csak egyszer nyertek egyéniben, hét alkalommal listáról jutottak be.