A kanadai Centre for Addiction and Mental Health (CAMH) vezetésével készült friss kutatás szerint társadalmi szinten – testi, lelki, fogyasztókra és környezetükre gyakorolt hatását tekintve – messze az alkohol okozza a legnagyobb összesített kárt Kanadában, megelőzve a dohányzást, az opioidokat, a kokain-, a metamfetamin- és a kannabisz-fogyasztást is
A tanulmány, amely a Journal of Psychopharmacology című folyóiratban jelent meg január végén, az első olyan átfogó kutatás az országban, amely 16 különböző pszichoaktív szer ártalmait hasonlította össze egységes módszertan alapján. A vizsgálatot egy 20 fős kutatócsoport végezte, a szakértői testületben addiktológiai, pszichiátriai, népegészségügyi, kriminológiai, farmakológiai és epidemiológiai szakemberek is helyet kaptak.
A kutatók olyan módszertant dolgoztak ki, amely nem csupán egyetlen mutatót – például a halálozást vagy a függőségi hajlamot – veszi figyelembe, hanem 16 különböző ártalomtípust értékel. Ezek között szerepeltek
a rövid és hosszú távú fizikai, illetve mentális károk a szerhasználók körében, valamint a családra, szociális kapcsolatokra és az egész társadalomra gyakorolt olyan negatív hatások is, mint a szervezett bűnözésre való hajlam vagy a gazdasági költségek, például az egészségügyi ellátás vagy a rendfenntartás.
Az egyes szereket egy 0-tól 100-ig terjedő skálán pontoztak mind a 16 ártalomtípus szerint – melyek közül tíz a fogyasztóra, hat pedig a másokra gyakorolt negatív hatásokra vonatkozott –, majd súlyozták az egyes károk relatív jelentőségét. Az így kapott összesített pontszám mutatja meg, mely szerek okozzák a legsúlyosabb kárt Kanadában. A kutatók azonban hangsúlyozzák: ezek a számok a társadalmi szintű ártalmakat tükrözik – figyelembe véve például a szerek elterjedtségét –, nem pedig azt, hogy egy adott tudatmódosító fogyasztása mekkora veszélyt jelent az egyénre.
Az összesített ártalmi rangsor élén az alkohol végzett 79 ponttal. Ezt követte a dohányzás (45 pont), a nem vényköteles opioidok (33 pont), majd a kokain és a metamfetamin (egyaránt 19 pont). A kannabisz 15 pontot kapott a 100-ból, vagyis a kutatás alapján ötször kevesebb kárt okoz társadalmi szinten, mint az alkohol.
Az alkohol a 16 ártalomkritérium közül kilencben az első helyen végzett, köztük a testi és a mentális egészségkárosodás, az elvonási tünetek, a családi és szociális kapcsolatokra gyakorolt negatív hatások, valamint a társadalmi gazdasági költségek terén is. „Az alkohol használata sokkal elterjedtebb, mint más kábítószereké, emellett számos akut és krónikus egészségkárosodással is összefüggésbe hozható, ismereteink szerint több mint 200 betegség kialakulásában játszik szerepet” – olvasható a tanulmányban.
A kannabisz elsősorban a mentális problémák, a függőség, az elvonási tünetek terén szerzett viszonylag magas pontszámot, valamint a még létező szervezett bűnözés miatt, jóllehet
a marihuánát fogyasztó kanadaiak 70 százaléka ma már legális úton jut hozzá a szerhez.
Összesen két drog, a metamfetamin és a kokain voltak azok, amelyeknél a környezetre, társadalomra gyakorolt kár meghaladta a fogyasztóknak okozottat, ami szintén a szervezett bűnözéssel függ össze, utóbbi ezen ártalomkategóriában az első helyen végzett. Az MDMA, az LSD, a ketamin és a gombákhoz hasonló pszichedelikumok nagyon alacsony pontszámot szereztek, amit a kutatók a szerhasználók csekélyebb számával és a viszonylag kisebb kockázatokkal magyaráztak, bár ezeknél is előfordulhatnak pszichés vagy testi problémák.
Ez az első alkalom, hogy ezt a megközelítést alkalmazták a kábítószerek ártalmainak felmérésére Kanadában, és sokkal teljesebb képet ad, mint amivel korábban rendelkeztünk
– mondta JF Crépault, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: – Ha együtt vizsgáljuk a szerhasználókra és a másokra gyakorolt károkat, az alkohol egyértelműen kiemelkedik. Eredményeink rávilágítanak az alkoholhoz köthető ártalmak és a jelenlegi kanadai szabályozás közötti jelentős szakadékra.
A kutatók hangsúlyozzák azt is, hogy az eredmények összhangban állnak a más országokban, köztük az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Új-Zélandon és az EU tagállamaiban végzett hasonló vizsgálatokkal.
Nálunk a pálinka alapélelmiszer, de a drogtilalmat az alkotmányba foglalták
Mint arról többször írtunk, Orbán Viktor a 2025. februári évértékelő beszédében hirdette meg a drog elleni háborút , amelynek keretében Alaptörvényben rögzítették a kábítószer-használat tilalmát, zéró toleranciát vezettek be, a kereskedők után pedig kvázi hajtóvadászat indult.
Itt az új drogtörvény tervezete, van benne vagyonelkobzás és az is, hogy azonnal nyomd fel a dealeredetSzakértők sora bírálta Horváth László drogügyi kormánybiztos és a kabinet tevékenységét, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke például lapunknak decemberben úgy fogalmazott: amennyire látványos, annyira hatástalan az Orbán-kormány kábítószerek elleni harca. „Tulajdonképpen most rosszabb helyzet van, mint mielőtt ez elindult” – mondta Szemelyácz János addiktológus.
„Az nem prevenció, hogy ha füvet szívsz, meghalsz” – Amennyire látványos, annyira hatástalan az Orbán-kormány drog elleni harcaTök felesleges zenészeket vegzálni a fiatalok drogfogyasztása miatt, de Horváth László kormánybiztos ezt nem tudjaAzon túlmenően, hogy Orbán Viktor szerint a pálinka „alapvető élelmiszer”, főzése pedig évek óta adómentes, 2024-ben a szeszes italokhoz köthető rendőri eljárások száma több mint 12 ezerrel haladta meg a kábítószeres ügyekét. Abban az évben rendőri eljárásban 20 130 alkoholos befolyásoltság alatti elkövetést regisztráltak, ezzel szemben kábítószer-fogyasztással összefüggő elkövetésből 7 921 eset volt.
Nagyon vezet az alkohol, a kábítószeres ügyek miatt indított rendőrségi eljárások száma sehol nincs a szeszes italokhoz köthetőkéhez képestMagyarország egyébként még 2020 decemberében az ENSZ-ben kétszer is megtagadta a hozzájárulását a kannabisz orvosi, gyógyászati felhasználásához. Ezzel szembehelyezkedett az előzőleg már elfogadott, a WHO ajánlásai alapján a kannabisz átsorolásáról kialakított közös uniós állásponttal, amit az EU Bírósága 2026. január végén jogsértőnek minősített. A kötelezettségszegés megállapításával a magyar döntéshozóknak elvileg kötelező lenne a lehető leghamarabb teljesíteni az ítéletben foglaltakat, ellenkező esetben az Európai Bizottság pénzügyi szankciókért adhat be keresetet.
Az EU Bírósága szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor az orvosi kannabisz ügyében szembeszállt a közös állásponttalKultúrháború lett a drogháborúból, az Orbán-kormány célba vette a neki nem tetsző zenészeket