Skót politikai szakértőt hívott meg pénteken a Foreign Press Association, hogy a külföldi tudósítókat az elmúlt lázas napokról és Sir Keir Starmer kormányának kilátásairól tájékoztassa. Paul Sinclair Tony Blair és Gordon Brown kormányának beszédírója és tanácsadója volt, majd tevékenyen részt vett a 2014-es népszavazás előtt a Skócia kiválása ellen kampányoló Better Together mozgalomban. A brit médiában rendszeresen megszólaltatott bennfentes a "modern idők legnagyobb politikai válságaként" értékeli a jelenlegi helyzetet, amit a felsőházból ugyan visszavonult, de főrendi címét őrző Lord (Peter) Mandelson washingtoni nagykövetté való kinevezésének ellentmondásos körülményei és annak a pedofil milliárdoshoz, Jeffrey Epsteinhez fűződő szoros, törvénybe ütköző kapcsolatai váltottak ki. Ha a Mandelson-ügy nem lett volna még elég, a hét közepére kiderült, hogy Sir Keirt akkor is cserben hagyta az ítélőképessége, amikor javasolta korábbi Downing Street-i kommunikációs igazgatója, Matthew Doyle kinevezését a Lordok Házába, noha tudnia kellett, hogy az kampányolt egy barátja, a Munkáspártból pedofíl felvételek birtoklása és terjesztése miatt kizárt Sean Morton független képviselősége mellett.
Paul Sinclair "egzisztenciális" veszélyben látja mind a Munkáspártot, mind az egész baloldalt. Sir Keirt François Hollande volt francia elnökkel (2012-2017) hasonlította össze, aki a jobboldallal szembeni ellenszenv-hullám hátán került hatalomra, ám kevés fogalma volt arról, mit kellene tenni, nem volt víziója és ennek eredményeként nem sok maradt hátra a Szocialista Pártból.
Hasonló mértékű bajban a Labour utoljára a nyolcvanas évek elején volt, de azokban az időkben mind Skócia, mind Wales, mind egy erős szakszervezeti mozgalom a párt túléléséért küzdött, mára viszont mindhárom támasztópillér megroggyant.
Az országos válsághangulatot pedig csak erősítik az Andrew Mountbatten-Windsor és Jeffrey Epstein közötti kapcsolatának súlyosságáról naponta nyilvánosságra kerülő újabb információk. A szakértő szerint a "monarchia nagy bajban van, és akár vállalja a volt yorki herceg az amerikai kongresszus előtti meghallgatást, akár nem, ebből nem tud jól kijönni a királyi ház". Bizonyíték volt erre az elmúlt hét, amikor a hazai kötelezettségeit teljesítő Károly királyt kifütyülték az alattvalók, a Szaúd-Arábiában fontos diplomáciai misszión tartózkodó Vilmos herceget pedig nem ennek eredményeiről, hanem nagybátyja viselt dolgairól faggatták a vele utazó újságírók.
Ahogy erről lapunk is beszámolt, múlt hétfőn borotvaélen táncolt Sir Keir Starmer jövője, amikor a Skót Munkáspárt vezetője váratlanul lemondásra szólította fel. Paul Sinclair alaposan elverte a port honfi- és elvtársán, aki szerinte "csak tetteti, hogy politikus". Anas Sanwar "csak a saját jelentéktelenségét húzta alá" a senkivel nem egyeztetett akcióval, ami már csak azért is érthetetlen volt, mert mindeddig lojális volt Starmerhez. Éppen az ellenkezőjét érte el, mint amit szándékozott, ahelyett, hogy eldördült volna a rajtpisztoly és munkáspárti politikusok sorban hátráltak volna ki Starmer mögül, a kabinet tagjai egymás után tettek hűségnyilatkozatot mellette.
A sajtóbeszélgetésen Sinclair szólt a kormányfőt most még támogató, de a háttérben már szervezkedő utódjelöltekről is.
A sort a homoszexualitását nyíltan vállaló, szakmailag hatékony és remekül kommunikáló Wes Streeting egészségügyi miniszter vezeti, aki most nyilvánosságra hozta Peter Mandelsonnal folytatott meglepően aktív és bensőséges WhatsApp üzenetváltásainak egy részét. Ő győztesen jöhet ki a parlamenti frakció szavazásából, de a párttagság soha nem fogja támogatni. A volt munkáspárti vezető-helyettes, Angela Rayner, akit lényegében adócsaláson fogtak és lemondásra kényszerült miniszterelnök-helyettességéből is, népszerűsége ellenére több sebből vérzik, színes magánélete mellett kérdéses a felkészültsége, különösen a gazdaság terén. Ed Miliband energiaügyi miniszter, 2010-2015 között az ellenzék vezére, választási bukása ellenére is közkedvelt, de "teljes katasztrófa" lenne kormányfőként, mert "irreális képe van a világról".
Paul Sinclair, ahogy kommentátor-társai java, menthetetlennek látja Sir Keir jövőjét, amit már a február 26-i manchesteri időszaki választás elvesztése is tovább gyengíthet, de a május 7-i részleges helyhatósági és tartományi voks megpecsételhet. Az elemző szerint a pártnak fiatalítani kellene és erre a legalkalmasabb jelölt a 45 éves, karizmatikus Al Cairns, a fegyveres erőkért felelős államtitkár, korábban a Királyi Tengerészet tisztje lenne.
Nem akart további kínos pillanatokat okozni, az Epstein-botrány miatt inkább kilépett a brit Munkáspártból Peter Mandelson