Közös kutatást folytatott az UNICEF, az Interpol és az ECPAT International. Tizenegy ország: Örményország, Brazília, Kolumbia, a Dominikai Köztársaság, Jordánia, Mexikó, Montenegró, Marokkó, Észak-Macedónia, Szerbia és Tunézia területén tanulmányozták a mesterséges intelligencia alapú bántalmazást. Azaz azt, amikor egy fotót teljesen más környezetbe helyez valaki a technológia segítségével, vagy egy ember arcát egy másik testre montírozza. A nemzetközi vizsgálat dermesztő eredményre jutott. Egyre több a teljesen valósághűnek tűnő, mesterséges intelligencia (MI) által létrehozott, vagy módosított szexualizált kép és felvétel az interneten, és egyre több az olyan eset, amikor gyermekekről készült fényképeket manipulálnak vagy hoznak létre és helyezik őket szexuális kontextusba. A deepfake (ezt magyarul néha mélyhamisításként említik) felvételek közé tartozik az úgynevezett „meztelenítés” is, amikor MI-eszközökkel eltávolítják vagy átalakítják a ruházatot a már meglévő fotókon, hogy hamis meztelen vagy szexuális jellegű képeket hozzanak létre. Az említett országokban az elmúlt egy évben 1,2 millió gyermek számolt be arról, hogy a róla készült képeket ilyen módon szexuális tartalommá alakították át. Egyes országokban ez a jelenség minden 25. gyermeket érinti.
Szótlan áldozatok
Nagy-Balás Borbála, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa a Visszhang kérdésére azt mondja, Magyarországra vonatkozóan még nincsen olyan kutatás, ami alapján pontosan meg tudnánk mondani, hazánkban hány érintett gyerek lehet. A számot becsülni is nehéz, mert a gyerekek szégyellik a helyzetet, és nem feltétlenül mernek arról szólni, ha deepfake tartalom készül róluk. Mivel nincs a mi országunkra vonatkozó adat, a nemzetközi UNICEF-kutatást tekinthetjük irányadónak. Valószínű tehát, hogy itthon is igaz az az arány, mely szerint 25-ből legalább egy gyerek érintett lehet, továbbá a gyerekek kétharmada tart annak a kockázatától, hogy deepfake zaklatás vagy akár mesterséges intelligencia segítségével készült „lemeztelenítés” éri. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline jogsegélyszolgálatának 2024-es beszámolója nyolc olyan ügykörről tesz említést, melyben bejelentés érkezik hozzájuk. Ilyen például a hozzájárulás nélkül közzétett, az online zaklatásra vonatkozó vagy gyermekpornográf tartalom, de egyelőre nincs külön a deepfake-re vonatkozó, nyilvánosan elérhető adat vagy tapasztalat.
Meglévő szabályokból dolgoznak
Arról, hogy mit tud kezdeni a hazai jog ezzel a helyzettel, fölkészültek-e arra, hogy a jelenség létezik, a gyermekjogi szakember úgy fogalmaz, a meglévő jogszabályok alapján ítélik meg ezeket az eseteket. Tehát egyelőre explicit módon nem rendelkezik külön a deepfake-tartalmakkal megvalósított jogsértésekről a jogszabály, de a meglévő jogszabályok, többek között a büntető vagy a polgári törvénykönyv rendelkezései ugyanúgy alkalmazhatók, mint azoknak a tartalmaknak az esetében, amelyek nem mesterséges intelligencia segítségével készültek. A tartalomtól függően megvalósulhat például személyes adattal való visszaélés vagy akár gyermekpornográfia is. A jog az alapján dönt, hogy a tartalom, amit előállított valaki legális, vagy illegális. Például ha egy gyerekről készül egy szexualizált tartalom, és azon a gyerek egyértelműen beazonosítható, akkor hiába mesterséges intelligenciával állították elő, mégis ugyanolyan megítélés alá esik, mint ha bármilyen más technológiával készült gyermekpornográf tartalom lenne. Büntethetőség szempontjából szintén a meglévő jogszabályokra lehet hagyatkozni. Azaz 14 éves kor alatt még nincs, 14 és 18 éves között már van egy fiatalnak büntetőjogi felelőssége.
Nem a bántalmazott a hibás
Az internet és a mesterséges intelligencia a mindennapok része, egy gyerek előbb-utóbb találkozni fog vele. A megoldás az, hogy felkészítsük a veszélyekre úgy, hogy közben ne riasszuk el a technológiától. A mesterséges intelligenciáról akár már fiatalabb életkorban is érdemes beszélgetni, ha a gyerek érdeklődést tanúsít iránta. Nagy-Balás Borbála itt felhívja a figyelmet az UNICEF Digitális szülőség nevű oldalára, ahol hasznos információkat kaphatnak a felnőttek. Muszáj ezzel a témával foglalkozni, mert az AI, mint például a nagy nyelvi vagy a képgeneráló modellek mára már beépültek a társadalom szövetébe, a gyerek a születésétől kezdve ebben a világban él. Amikor kérdez, mindig az életkorának és érettségének megfelelő magyarázatot kell kapnia. Meg kell arra is tanítani, hogy milyen képeket osszon meg magáról, milyen mennyiségben.
A szülők viszont csak most tanulják ezt a világot, nem ebbe születtek bele, nem ebben szocializálódtak.
Közülük sokuknál hiányzik a tudatosság, jellemző rájuk a túlposztolás, a gyerek életének közzététele. A megosztott képek felkerülnek az internetre, így sokkal magasabb lesz annak kockázata, hogy ezekkel visszaélnek.
Szóval az első lépés a szakemberek szerint a szülői példamutatás lenne. Próbáljunk meg a gyerekkel közösen megismerni az új technológiákat, tanuljunk közösen. Mutathatunk neki hétköznapi, szemléletes példákat. Ne egyszer üljünk le vele beszélgetni erről, hanem legyen ez egy állandó téma. Beszéljünk arról, hogy mi van az iskolában, használnak-e a társai mesterséges intelligenciát, milyen alkalmazásokat divat épp használni. A legszerencsésebb, ha a szülőhöz fordul, de más alternatívákról is érdemes tudnia. Ilyen például a biztonsagosinternet.hu vagy az NMHH hotline felülete. Fontos tudatosítani, hogy
az online bántalmazást ugyanolyan bántalmazásként éli meg egy gyerek, mint a más jellegűket.
Mindig erősíteni kell bennük azt: nem ő a hibás, nem ő tehet minderről. Ha megtörténik a baj, akkor érdemes képernyőmentést csinálni linkekkel, felhasználónevekkel, és minél hamarabb bejelenteni a zaklatást az említett platformokon. Ha büntetőjogi relevancia merül föl, akkor a rendőrségen is.
