A rendszerváltás óta Tolna elvesztette lakóinak ötödét: 1990-ben még 254 ezren éltek a megyében, most 204 ezren. Így immár 20 ezerrel kisebb a megye lélekszáma, mint 1870-ben. Az aktív korú lakosok elköltözése és a kevés gyermekszületés annak következménye, hogy a tolnaiak perspektívátlannak látják a térséget. Bár az egy főre jutó GDP és az átlagkereset alapján Tolna a 11-12. a megyék rangsorában, ám ez az adat csalóka, mert a paksi atomerőmű tartja a középmezőnyben a megyét. Az erőmű nélkül Tolna eredményesség és tehetősség dolgában visszacsúszna a lajstrom 17-18. helyére.
Tolna jövőtlenségét hiba lenne csakis a Fidesz nyakába varrni, ugyanakkor tény, hogy a 2010. óta egymást követő Orbán-kormányok nem tudták kinvezetnimegrekedt helyzetéből a megyét. Persze, mindez a Fidesz hatalmon maradása szempontjából kedvező, hiszen
a megye elöregedett falvainak kevés pénzből tengődő nyugdíjasai és kiszolgáltatott közmunkásai, napszámosai hálásan fogadják az Orbán-kormány alamizsnát osztó gesztusait, és választásokkor eddig automatikusan ikszelték a Fidesz-KDNP jelölteket.
Ez a jelentős méretű választói réteg most is kétely nélkül elhiszi a kormánypárti média Fideszt dicsőitő áriáit és az ellenzéket befeketítő hazugságait. A Tolnai Népújság minden számában legalább 5-6 írás magasztalja a kormányt és a Fidesz-politikusokat, és ugyanennyi bizonygatja a Tisza Párt és Magyar Péter gonoszságát, alkalmatlanságát. A lap internetes portálján bármelyik cikket nyitjuk meg – szóljon az filmről, kölyökfociról, főzésről, hobbiról, balesetről, fúrt kutakról, babatápszerről – mindig ajánlanak egy olyan írást, ami gátlástalanul gyalázza a Tiszát. Az országos tévék és rádiók ugyanezt teszik, s akik beérik ezzel a szellemi táppal, azok biztosak abban, hogy egy Tisza-kormány háborúba vinné az országot, koporsóban hozná haza a fiatalokat, megadóztatná a nyugdíjakat.
„Orbán Viktor megad nekünk mindent, a Tisza meg semmit se ad”A három tolnai választókerületben 2010 óta mindig nagy fölénnyel nyertek Fidesz-aspiránsok. A megye társadalmi folyamatai iránt érdeklődő helybéliek szerint most is ez várható, s ők legfeljebb az 1-es választókerületben számítanak kiegyenlített eredményre, esetleg meglepetésre. Itt újra Horváth Istvánt indítja a Fidesz. Az 56 éves agrármérnök 2006. óta mindig „hozta” körzetét, négy éve a szavazatok 56 százalékával. Ám a kerületben a városlakók vannak többen, s az országos felmérések szerint a Fidesz a nagyobb településeken vesztett leginkább a vonzerejéből. A körzet három városában, Bátaszéken, Szekszárdon és Tolnán nemcsak megszorongatták, de volt, mikor le is győzték a Fideszt a legutóbbi önkormányzati választásokon.
Horváth István megítélését ronthatják annak a nyomozásnak a tajtékjai, amit azért indítottak, mert a politikus cégének, a Befami Kft.-nek bátyai sertéshizlaldájából eltűnt ötezer jószág. Ez a lopás a hárommilliárd forintos bevételű kft.-nek állítólag 243 millió forint kárt okozott. Viszont sokan nem értik, hogy egy őrzött, bekamerázott üzemből miképp lehet ennyi sertést kilopni, ők arra gyanakodnak, hogy a fejlesztésekhez korábban 2,6 milliárd forint uniós és állami támogatást kapó kft. „feketén” értékesített jószágokat. Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő is erre a következtetésre jutott, a szekszárdi politikus szerint a hiányzó jószágok java Horváth István feleségének tengelici vágóhídján végezhette.
Bezárták, de végül újra kinyithatott a fideszes Horváth István feleségének horrorvágóhídjaA malaclopási ügy egyik, immár felmentett gyanúsítottjának védője feljelentést tett, mert úgy véli, a Befaminál számos jogsértés - környezetkárosítás, gazdasági csalás, közokirathamisítás, költségvetési csalás – történhetett. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság vizsgálja a feljelentésnek igazságtartalmát, valamint azt, hogy kik és hány hízót loptak el a politikus vállalkozásának sertéstelepéről. Megkerestük az ügyben Horváth Istvánt, aki elmondta, hogy miután tavaly áprilisban észlelték a lopást, feljelentést tettek. Később kiderült, hogy sokkal több jószág tűnt el, de hogy pontosan mennyi, azt nem tudják még, mert a nyomozásról ők sem kapnak tájékoztatást. Horváth politikai műbalhénak minősítette, hogy ellenzéki oldalról azt sugallják, azért volt ilyen nagy az eltűnt sertések száma, mert feketevágás történt.
Bárhogy volt is, a választók közül sokan azt gondolják, hogy Horváth sertéstelepén visszaélések követhettek el, s a hatóságok azért hallgatnak az ügyben, mert falaznak a befolyásos politikusnak. Horváth István legkeményebb kihívója, a Tisza Párt színeiben induló Sárosi József is azt tapasztalta, hogy a közönségtalálkozóinak résztvevői nem hiszik el Horváth magyarázatát, és hihetetlennek tartják, hogy ötezer malacnak észrevétlenül nyoma veszett.
Sárosi politikai előélet nélkül vállalta a megméretést, a 48 éves, szekszárdi jogász cégvezetőként dolgozik, és úgy látja: a jelenlegi hatalom alatt egyre nőnek a társadalmi különbségek, erősödik a korrupció, és a fiatal generáció előtt bezárulnak a lehetőségek, és most dől el, hogy Szekszárd és Tolna megye a jövőben is európai irányt követ-e, vagy tovább sodródik egy kiszámíthatatlan rendszer felé. Sárosi fontosnak tartja a munkahelyteremtést, a logisztikai, turisztikai és gazdasági fejlesztéseket, valamint azt, hogy végre valódi beruházások érkezzenek a térségbe.
Tolna 2-es kerületében 1998-tól 2024-es haláláig Potápi Árpád volt a Fidesz képviselője. 2022-ben a választók 62 százaléka szavazott rá, s a bonyhádi és dombóvári kistérségben az elmúlt másfél évtizedben masszív volt a kormánypártok fölénye. A Potápi halála után 2025 januárjában tartott időközi választáson a voksok 64 százalékát besöpörve nyert a Fidesz jelöltje, Csibi Krisztina. Mivel a választók alig harmada járult urnákhoz, s a Tisza Párt nem indított jelöltet, a tavaly januárban rendezett időközi alapján nehéz megjósolni, hogy az ellenzék mennyire képes megnehezíteni a Fidesz győzelmét. Pártja újra Csibi Krisztinát küldi harcba, s az 50 éves néprajzkutatót – aki Potápi mellett tanult bele a politikába - jó jelöltnek tartják még a Fideszt elutasítók is.
Fölényes Fidesz-győzelmet hozott a dombóvári időközi választásA Tisza Szijjártó Gábort, Kocsola község Dombóváron élő háziorvosát állítja sorompóba. Szijjártó munkája révén nap mint nap találkozik minden korosztály gondjaival, nehézségeivel és örömeivel. Úgy érzi, „ismeri az itt élők valóságát, és érti, milyen terhek nehezednek a családokra, az idősekre és a fiatalokra” – mindez nagyban segítheti őt a kampányban.
Ebben a körzetben indul Dúró Dóra, is a Mi Hazánk zászlója alatt. A Döbrököz községből elszármazott Dúró a ’25-ös időközin megszerezte a szavazatok 19 százalékát, ami pártja történetében kiugró eredmény. Ám ez áprilisban aligha megismételhető, hisz kétannyian mennek majd el szavazni, s ha kemény a harc a nagy pártok között (már pedig az), akkor a magas részvétel sosem a kispártoknak kedvez, és
azok közül, akik 2025 januárjában Tisza-szimpatizáns Fidesz-gyűlölők voltak, - Tisza-jelölt híján – Dúrót ikszelhették be. Rájuk Dúró nem számíthat, ám mivel ő talán a legelfogadottabb politikusa pártjának, valamennyi voksot – valószínűleg - elszed majd a Fidesztől és a Tiszától egyaránt. Kérdés: melyiktől többet?
A Dunaföldvár, Paks, Simontornya és Tamási térségét integráló 3-as kerületben a fideszes Süli János toronymagas esélyes. A 70 esztendős villamosmérnök évtizedeken át számos vezetői posztot töltött be a paksi erőműben, és irányítója volt a város magas szintű sportéletének, így Pakson és környékén rendkívül népszerű ember. Olyannyira, hogy ő képes volt a csúcsformában lévő Fideszt is legyőzni: a 2014-es önkormányzati választáson több pártból és civilekből verbuvált csapatával megsemmisítő vereséget mért a Fideszre. Utóbb átállt a kormány oldalára, kinevezték a Paks II. beruházás tárca nélküli miniszterévé, és 2018-ban majd 22-ben - kormánypárti jelöltként - magabiztosan győzött a parlamenti választáson. Amúgy Pakson gyengébb a támogatottsága, mint a választókerület falvaiban, ami arról vall, hogy a kistelepüléseken nem annyira rá, mint a Fideszre szavaznak a helybéliek. De ez nem meglepő, hisz Pakson sok a tanult választó, s ők - bár egyetértenek az erőműbővítés dolgában a kormánnyal – a Fideszt korrupt és hazug pártnak tartják. Emiatt aztán a Fidesz-KDNP tandem a 2024-es helyhatósági választáson újra katasztrofális vereséget szenvedett az ellenzéki összefogástól.
Választás 2026: Miskolcot vihetik a berobbanó tiszások, a többi borsodi választókerület azonban inkább a Fideszé leszVálasztás 2026: Somogyban a Fidesz újra nullázhatja az ellenfeleket, a legoptimistább verzió a döntetlenUtóbbi reménykeltő a 3-asban induló „tiszás”, Cseh Tamás számára. Ő Paksról származik, ott nőtt fel, ott tanult, és felnőtt élete is a városhoz és Tolna megyéhez kötődik. Tíz évet dolgozott rendőrként, majd a magánszférában szerzett tapasztalatokat. Ahhoz, hogy reális sansza legyen Süli ellen, a falvak népét kell meggyőzze. Négy éve utóbbiak 70-80 százaléka voksolt a Fideszre. Néhány faluban járva megállapíthattuk, hogy a Fidesz bázisa most is nagyon erős, igaz, a fiatalok, akik a másutt, gyakran külföldön próbálnak szerencsét, igyekeznek meggyőzni felmenőiket: ne szavazzanak a Fideszre. Hogy milyen eredménnyel, az szűk két hónap múlva kiderül.
