Nem történt érdemi változás a névkérelmezési gyakorlatban azok után sem, hogy a terület a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (KIM) került tavaly nyáron, az utónévlistáról lekerülő közel 150 név többsége pedig olyan, amely már az 1983-ban irányadóvá vált listán is szerepelt elfogadhatóként, de akkor sem igazán viselte azokat senki – mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatója.
A portál felidézi, az átalakított rendszerben a KIM által életre hívott Utónévjegyzék Szakértői Bizottság mondja ki az utolsó szót a kérelmezett nevekről, de ezek mindegyikéről előbb a kutatóközpont alkot véleményt, és tesz javaslatot annak elfogadására vagy elutasítására.
Augusztus óta 281 kérelem érkezett be hozzájuk, ezekből mindössze hét elfogadására tettek javaslatot a bizottságnál, de végül csak egyetlen női név, a Vinka ment át a Kósa Lajos-féle testületen. Mindeközben első körben 145 név esetében döntöttek arról, hogy törlik őket a listáról.
Arra a felvetésre, hogy fordulhatott elő, hogy míg korábban évente 60-70, de nem egyszer 100-nál is több új keresztnevet is jóváhagytak, most a szűk fél év alatt beérkezett kérelmekből végül csak egy utónévre bólintott rá a bizottság, a nyelvész azt felelte, egyszerűen arról van szó, hogy a kérelmek nem feleltek meg a kritériumoknak. Példaként névcsoportokat hozott arra, hogy milyen típusú javaslatokkal érkeztek hozzájuk az állampolgárok:
nagy számban kérték a magyarban meghonosodott utónevek idegen megfelelőjét, ilyen a Wolf a Farkas helyett, a Marguerite a Margit helyett, az Andreas az András helyett, a Carlos a Károly helyett.
vannak kérelmek idegen nyelvből vett alakokra, mint a Mateo és a Pierre, és a nevek h-s változataira, mint a Norah és az Elizabeth.
sokan uniszex nevekkel próbálkoznak, de ezzel jó eséllyel nincsenek tisztában a kérelmezők. Ide tartozik az Éden, a Núr és a Zarel.
Hozzátette, úgy tudják, hogy a KIM a jövőben sem fog válaszolni minden kérelmezőnek, a döntés a Magyar Közlönyből derülhet ki, elvileg a lista végén külön fel is tüntetik majd, hogy milyen új neveket fogadtak el. Elismerte, hogy a szülők szempontjából ez valóban nem túl szerencsés, és érdemes már 4-6 hónappal a szülés előtt kérvényezni a gyermeknek a kívánt utónevet, ha valaki biztosra akar menni.
A 240 kérelmezett új magyarországi névből csak 8 ment át a szűrőn, a javaslatokról január végén dönthetnekKósa Lajos korábbi tájékoztatása szerint az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság első ülésén áttekintette azt a 198 nevet is, melyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel, ezekből 145 esetében azt javasolták, hogy vegyék ki a névjegyzékből. A cikk szerint ezek például
közszói eredetű nevek, amelyek növénynévre utalnak vissza, de nem őshonosak: Abélia, Gardénia.
bibliai eredetű, a nemzetközi névanyagban is rendkívül ritkán használt nevek: Atára, Hanniél.
germán eredetű nevek: Almár, Odiló.
görög eredetű nevek: Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz.
a Verne egyik regényéből származó Sztilla női név.
idegen nyelvű nevek becéző alakja: Veránka (szláv eredetű), Vivika (germán eredetű).
a magyar hagyományos névnek túlzott becézője, a Magdó, Martinka.
a hawaii Alaméa, ami nemzetközileg is nagyon ritka már.
az Alperen török eredetű férfinév, amit turkológus szakértő szerint nem is így kellene leírni.
a Milán rokon neve, a Milász, mert a jogszabály szerint a magyarban meghonosodott neveknek nem lehetne több alak- és írásváltozata, ráadásul nem is viseli senki.
és az ókori névanyagból a többi között az Agrippína, a Horácia (a Horácius női párja), a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz.
53 olyan névről nem született döntés a bizottság első ülésén, amit nem visel most senki, ezeket később felülvizsgálják.
A nyelvész szakértő elmondta, a bizottságtól arra kaptak felkérést, hogy tegyenek javaslatot, miként lehetne hozzányúlni még a listához, nyelvészeti szempontokat figyelembe véve, illetve erre van-e szükség. Erről fogalmaztak is meg irányelveket, amiről Lipp Veronika főigazgató már tájékoztatta is a bizottságot annak tagjaként. Két sarkalatos pont van:
egyes nevek különböző alak- és írásváltozatai sokszor okoznak nehézséget nemcsak az anyakönyvvezetőknek, hanem a viselőiknek is a mindennapokban, ezért a vonatkozó pároknál megvizsgálnák, hogy melyik alak a gyakoribb, és azt tartanák meg. Ilyen például az Olivia-Olívia, az Aliz-Alíz és a Helena-Heléna.
átnéznék a magyarban már meghonosodott névalakok idegen nyelvi megfelelőit is, amik úgy kerülhettek fel a listára, hogy eleve 1983-ban rajta voltak, vagy a ‘90-es években szülői kérésre kerültek oda, amikor még nem volt a maihoz hasonló szabályozás. Ilyen a Máté-Matteó vagy a Mária-Méri névpár.
