Szerdán az Országgyűlés fideszes többséggel megszavazta azt a törvénymódosítást, amely alapján a jövőben a Nyelvtudományi Kutatóközpont helyett a kultúráért felelős miniszter fog dönteni az anyakönyveztethető utónevekről – írja a Telex.
A parlament honlapján még május 13-án megjelent törvényjavaslatot Kósa Lajos nyújtotta be, aki korábban arról beszélt, hogy mindenki legszemélyesebb identitásának részéhez tartozik a saját neve, ugyanakkor a keresztnév egy nemzet identitásához is kötődik. „Ezzel a rendszerrel legalább lesz felelőse a névlistának, jelenleg ugyanis adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfinév a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz” – mondta a fideszes képviselő.
Kósa Lajosnak nem tetszik a Legolasz, az Orália, a Kandida, változtatna az anyakönyvezhető utónevekről szóló szabályozásonA lap szerint a módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar utónévlistát ezután nem a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján, hanem a Magyar Közlönyben teszik közzé. Előbbi intézmény továbbra is véleményezi az új utónevek iránti kérelmeket, majd ezt elküldi a kultúráért felelős miniszternek – jelenleg Hankó Balázsnak –, aki dönt az anyakönyvezhetőségről.
Eddig ha valaki egyedi, Magyarországon korábban nem bejegyzett néven szerette volna elnevezni a gyerekét, akkor a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz kellett benyújtania kérelmet, és az Utónévbizottsága döntötte el, hogy anyakönyveztethető-e az adott név. A nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nevekről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása lesz az irányadó – írja a lap.
Csaknem 500 kérelemből 70 új keresztnév lett 2023-ban Magyarországon