Donald Trump amerikai elnök Béketanácsa (Board of Peace), ez az új nemzetközi szervezet eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére jött létre, de potenciálisan kihívást jelenthet az ENSZ szerepére a globális békefenntartásban. A kezdeményezés ugyanis messze túlmutat a gázai konfliktuson, és olyan strukturális szabályokat tartalmaz, amelyek precedens nélküli hatalmat koncentrálnak Trump kezében - még hivatali idejének lejárta után is.
Az alapító charta rendkívül központosított hatalmi struktúrát ír le, amelynek középpontjában egyetlen személy áll. A dokumentum 2. cikkelye egyértelműen kimondja: Donald J. Trump a Béketanács elnöke. Ez nem az amerikai elnöki hivatalhoz kapcsolódik, hanem magához Donald Trump személyéhez, egy amerikai kormánytisztviselő megerősítette, hogy Donald Trump megtarthatja az elnöki tisztséget még a Fehér Házból való távozása után is mindaddig, amíg le nem mond róla. A tagállamok egyhangúlag dönthetnek a menesztése mellett, ez azonban gyakorlatilag elképzelhetetlen forgatókönyv lenne. Az elnök jogkörei kiterjedtek: vétójogot gyakorolhat bármely döntés felett, meghatározhatja a napirendet, meghívhat vagy kizárhat tagállamokat, feloszlathatja az egész szervezetet, és kijelölheti saját utódját.
A testület irányítási struktúrája a következőképpen épül fel: minden tagállam egy szavazattal rendelkezik, és a döntésekhez egyszerű többség szükséges, azonban az elnök jóváhagyása nélkül egyetlen határozat sem léphet életbe. A charta kimondja, hogy az elnök a legfőbb tisztségviselő, ő dönt mindenről.
Ez a koncentrált hatalom olyan struktúrát hoz létre, amely inkább hasonlít személyes diplomáciai eszközhöz, mint valódi multilaterális szervezethez.
A testület végrehajtó tanácsa szintén az elnök elképzelései szerint működik, a testületben a tagok kétéves mandátumot kapnak. A belső vitákat "barátságos együttműködéssel" kell rendezni, és minden értelmezési kérdésben Trump dönt. Ez a struktúra gyakorlatilag kiüresíti a kollektív döntéshozatal elvét.
A Béketanács finanszírozási modellje talán a legvitatottabb eleme a kezdeményezésnek. A charta szerint a tagállamok kezdetben legfeljebb hároméves tagságot kapnak. Aki azonban állandó tagsági státuszt szeretne, annak 1 milliárd dollár készpénzt kell befizetnie még az első évben. Ez fontos kitétel tehát: nem csak a harmadik év végén kell ekkora összeget letenni az asztalra.
Megalakult Donald Trump Béketanácsa, az amerikai elnök kemény fickónak nevezte Orbán Viktort DavosbanEz a rendelkezés az autokrata öböl-beli államokat részesíti előnyben, amelyek képesek ilyen összegeket mozgósítani. Egy amerikai tisztviselő később próbálta tisztázni, hogy ez nem belépési díj, és nem kötelező minden ország számára - azok az államok maradhatnak tagok, amelyek jelentős hozzájárulásokat nyújtanak projektekhez és megfelelő felügyeletet keresnek. Ez a homályos megfogalmazás azonban továbbra is kérdéseket vet fel a transzparenciával és elszámoltathatósággal kapcsolatban. A Vatikán, amely meghívást kapott és egyelőre kitérő választ adott az esetleges tagságról, a kezdet kezdetén leszögezte: biztos, hogy ilyen anyagi hozzájárulásra nem képes.
A charta szerint a Béketanács önkéntes hozzájárulásokat fogad el tagállamoktól, más államoktól és szervezetektől. A dokumentum a legmagasabb szintű pénzügyi ellenőrzések és felügyeleti mechanizmusok bevezetését ígéri, és hogy a pénzt elismert bankoknál helyezik el. A konkrét elszámoltathatósági mechanizmusok és független auditálás hiánya azonban aggodalmat vált ki nemzetközi jogászok körében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egymilliárd dolláros hozzájárulást szándékozik ajánlani humanitárius célokra, bár hangsúlyozta, hogy az alapok felhasználásához amerikai intézkedésekre van szükség a befagyasztott orosz vagyon felszabadítására.
Ez a rendelkezés további kérdéseket vet fel arról, hogyan használhatja Trump a testületet geopolitikai alkukra, Putyin pedig saját geopolitikai céljaira, hiszen nyilvánvaló célja a G7 és az amerikai elnök közötti ellentétek elmélyítése.
A Béketanács legbizonytalanabb kérdése a hosszú távú fenntarthatósága. A charta szerint Donald Trump élethosszig tartó elnök marad, még akkor is, ha 2029-ben elhagyja a Fehér Házat. Ez azonban nyitva hagyja a kérdést: mit tesz majd egy új amerikai elnök, aki esetleg nem osztja Donald Trump vízióját. Egy amerikai kormánytisztviselő szerint egy jövőbeli amerikai elnök dönthet úgy, hogy kinevezi vagy kijelöli az Egyesült Államok képviselőjét a testületben. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy míg Trump formálisan az elnök maradna, az Egyesült Államok egy másik személyt küldene a tanácsba - létrehozva egy furcsa kettős struktúrát, ahol Donald Trump személyes diplomáciai platformként használhatná a testületet, míg az amerikai kormány párhuzamosan működne.
Szakértők megosztottak a Béketanács hosszú távú kilátásairól. Robert Wood, az amerikai ENSZ-missziónál szolgált volt nagykövet szerint bármely kísérlet, hogy a Béketanácsot az ENSZ helyére állítsák valószínűleg ellenállásba ütközne a legtöbb tagállam részéről. Aaron David Miller, az Egyesült Államok korábbi közel-keleti béketárgyalója szintén kétségbe vonta a Béketanács képességét, hogy átvegye az ENSZ munkáját.
Mások azonban úgy vélik, hogy Trump kezdeményezése bármennyire vitatott is, rávilágíthat az ENSZ reformjának szükségességére. Malloch Brown, az ENSZ volt főtitkár-helyettese megjegyezte: – Aligha állt Donald Trump szándékában, de pozitív fejlemény, hogy a világszervezetet érintő kérdések ismét előterébe kerültek. Egy rendkívül gyenge ENSZ-vezetés időszakából lépünk ki, és úgy gondolom, ez cselekvésre buzdító kiáltás lehet.
Csak Bulgária csatlakozott rajtunk kívül az EU-ból
A meghívott 60 országból 35 fogadta el Donald Trump meghívását, ugyanakkor az uniós államok feltűnően hiányoznak. Orbán Viktor azonban nem érezheti teljesen egyedül magát a testületben uniós részről, mert csütörtökön Bulgária is csatlakozott a Béketanácsához, miután Rosen Zseliazkov bolgár miniszterelnök Davosban aláírta a dokumentumot. A csatlakozást még a bolgár parlamentnek kell ratifikálnia.
Bulgária részvétele különösen figyelemre méltó, mivel Nikolaj Mladenov bolgár diplomata lett a gázai főképviselő a Béketanácsban. Ő korábban ENSZ-nagykövet volt, és most a Béketanács végrehajtó bizottságában fog szolgálni. Georgi Georgiev bolgár külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a béke és biztonság a Közel-Keleten mindig is stratégiai fontosságú volt Bulgária számára. Ugyanakkor megerősítette, hogy Bulgária nem vállalt pénzügyi kötelezettségeket, teljesen önkéntes részvételről van szó.
A döntés azonban komoly belpolitikai vitát váltott ki Bulgáriában. Asszen Vasszilev, a Folytatjuk a Változást (PP) nevű EU-párti politikai erő elnöke bírálta a döntést, mondván, amikor Bulgáriát Magyarország mellé sarokba szorítják, az azt jelenti, hogy megszakítottuk a párbeszédet európai partnereinkkel. Azt is kifogásolta, hogy ezt a jelentős külpolitikai döntést egy átmeneti szófiai kormány hozta meg, anélkül, hogy nyilvánosan megvitatta volna.
Hatott a hatalmas tüntetéssorozat, lemondott a bolgár kormányFeltűnő ugyanakkor, hogy a testületből hiányoznak Orbán Viktor nagy elvbarátai, mint például a nemrégiben kinevezett cseh kormányfő, Andrej Babis. Prágából nem érkeztek támogató üzenetek. Petr Macinka külügyminiszter azt közölte, a hosszú távú tagság költsége irreális a cseh államháztartás lehetőségeit tekintve. Ez utalás arra az egymilliárd dolláros hozzájárulásra, amelyet Donald Trump az állandó tagságért kér.
A régióban Lengyelország elnöke, Karol Nawrocki szintén kapott meghívást. Marcin Przydacz, külpolitikai tanácsadója szerint ez Lengyelország nemzetközi szerepének elismerését tükrözi. Nawrocki közeli szövetségese Trumpnak, Donald Tusk lengyel miniszterelnök azonban emlékeztette az elnököt, hogy nemzetközi szervezetekhez való csatlakozáshoz a kormány hozzájárulására van szükség és elengedhetetlen a parlamenti ratifikáció.
Mi történik a tagsággal Orbán Viktor bukása esetén?
A Béketanács alapító chartája egyértelműen kimondja, a tagság az államoknak szól, nem konkrét személyeknek. A dokumentum 2. fejezete szerint a tagság azokra az államokra korlátozódik, amelyeket az amerikai elnök meghív, és minden országot az állam- vagy kormányfője képvisel. Ha Magyarországon kormányváltás történne az áprilisi választások után, és Magyar Péter lenne az új kormányfő, akkor automatikusan ő lenne Magyarország hivatalos képviselője a Béketanácsban – feltéve, hogy az új kabinet a tagság fenntartása mellett dönt.
A charta azonban egy érdekes kitételt is tartalmaz: „A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy alternatív magas rangú tisztviselővel képviseltetik magukat minden találkozón, az elnök jóváhagyásának függvényében.” Ez azt jelenti, hogy egy új magyar kormány akár más képviselőt is küldhetne, de ehhez Donald Trump jóváhagyására lenne szükség.
A legfontosabb kérdés azonban az, hogy egy új magyar kormány egyáltalán folytatná-e a tagságot. A charta nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket a kilépésről. Ezt azonban nem is kell feltétlenül megtenni. Egy új kabinet egyszerűen passzivitást tanúsíthat a testületben vagy bejelenthetné a tagság felfüggesztését. Az is felettébb kérdéses, hogy Magyar Péter a Béketanácsot részesítené előnyben az ENSZ-szel szemben. Egy új, az EU-val szorosabb együttműködést tervező magyar kormány valószínűleg újraértékelné a tagságot.
