Tényleg elfogynak a magyarok? – erre a mindenkit egyre inkább foglalkoztató kérdésre keresték a választ tegnap este a CEU Demokrácia Intézet Bibó István Szabadegyetem rendezvényén. A vitán részt vevő szakértők felhívták a figyelmet, hogy a magyar népesség gyorsuló ütemben csökken, és ebben az utóbbi évek kormányzati intézkedései sem hoztak jelentős változást.
A CSOK csak arra volt alkalmas, hogy az egyébként is tervezett gyerekeket előbb vállalták a párok. 2024-ben pedig még az addig sem túl fényes adatok is beszakadtak a termékenységi arányszámot illetően 1,2-1,3 közé, miközben ahhoz, hogy ne csökkenjen az ország népessége, a nőknek - átlagban kifejezve - 2,1 gyereket kellene vállalniuk életük során.
„A demográfiában hirtelen halál nincsen, ezek lassú folyamatok”
– mondta Tóth János demográfus, és hozzátette: a fejlett világban negatív a demográfiai pálya kultúrától függetlenül. Vagyis a termékenységi arányszám nem éri el a 2,1-es küszöböt. Pongráczné Ruzsicska Yvette, az ELTE ÁJK oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a probléma a világon Európában jelentkezett először, itt kellene mintát szolgáltatni arra, hogyan lehet az elöregedő társadalom problémáira megfelelő megoldást találni.
Optimista becslés szerint
2030-ra Magyarország népessége 9,3 millió főre csökken majd, de létezik olyan olyan számítás is, ami szerint 9 millió alá is zuhanhat.
Vasárus Gábor geográfus, a Regionális Kutatások Intézetének munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH adatai is torzíthatnak. A legutóbbi népszámláláson például 400 ezer embert nem sikerült elérnie a kérdezőbiztosoknak, ezért nem tudhatjuk, mi van velük. Feltehetően egy részük külföldön él.
Az elmúlt években sok nő került ki a szülőképes korosztályból, és közben az első gyerek vállalásának átlagos időpontja az anya 29,4 éves korára emelkedett.
A világtendenciákról elmondták, hogy ezek a folyamatok Afrikát leszámítva már szinte mindehol megfigyelhetőek, Ázsiában, és a Távol-Keleten is bezuhantak a termékenységi számok, a legrosszabb a helyzet Dél-Koreában, ahol már csak 0,8 gyerek jut egy nőre. Korábban a skandináv országokat tartották mintának, de most úgy tűnik, a nemi egyenjogúság sem hozta meg a kívánt áttörést a gyerekvállalási kedvben. Tóth János szerint a balti országok sorsa aggasztó, mert olyan kevesen vannak, hogy „nincs idejük sokáig fogyni”, mint például Japánnak.
A jelenlegi modellek szerint a Föld népessége 2080-ra éri el a 10,4 milliárdos csúcsot, majd globálisan is elkezd csökkeni.
Arra a szakértők sem tudnak egyértelmű választ adni, hogy mi jelenthetne megoldást a magyar társadalom elöregedésére. Tóth János szerint javíthatna a helyzeten, ha a teljes állású anyaság egyfajta életpálya lehetne a nagycsaládosok számára, emellett a részmunkaidő és a home office ösztönzése, a munkahelyi bölcsődék vetődtek fel megoldási javaslatként.
Az Orbán-kormány nem nyugszik bele a népességfogyásbaMár most is vannak olyan iskolák, ahova egyetlen első osztályos sem iratkozott be