Már most is vannak olyan iskolák, ahova egyetlen első osztályos sem iratkozott be, máshol csak 5-6 fős osztályokkal kezdték meg a tanévet - hangzott el a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) hétfő délutáni konferenciáján, melynek fő témája a népességfogyás oktatásra gyakorolt hatása volt.
Totyik Tamás PSZ-elnök felidézte: az élveszületések száma drasztikusan csökken, becslések szerint idén 75 ezer fő alá eshet, miközben az iskolarendszer továbbra is 110 ezer főre van tervezve. Hangsúlyozta:
a probléma összetett, de sürgős megoldásokra lenne szükség, mert a jelenlegi iskolarendszer a mostani formájában nem lesz fenntartható.
Szabó Andrea szociológus a népességfogyás okairól beszélve elmondta, hogy Magyarországon már az 1980-as évektől kezdődően többen halnak meg, mint amennyien születnek, miközben a szülőképes korú nők száma is drámaian csökken, az első gyermek vállalása pedig egyre idősebb korra tolódik ki. Elmondta azt is, Magyarország termékenységi rátája tavaly 1,55 volt (azóta tovább csökkent, már 1,3 alatt jár – a szerk.), de ahhoz, hogy egy társadalom újra tudja termelni önmagát, minimum 2,1-es értékre lenne szükség.
KSH: augusztusban is kevesebb gyermek születettLannert Judit oktatáskutató pedig arra mutatott rá, hogy a születések száma és a gyermekvállalási kedv nagyban összefügg a gazdasági fejlettséggel. Szerinte a mostani helyzetben a munkaalapú társadalom helyett a tudásalapú társadalom felé kellene elmozdulni. Beszélt arról is, hogy az oktatási rendszer pazarlóan működik, az iskolahálózat sok kis méretű iskolából áll. Az általános iskolai feladatellátási helyek 49,5 százaléka kevesebb mint 150 fős gyereklétszámmal rendelkezik. Hozzátette: bár az egy pedagógusra jutó tanulók létszáma (9,7 fő) alacsony, ez nem a pedagógusok alacsony terhelését mutatja, és nem is a minőség garanciája, mert a sok kis méretű iskolának és a nagy mennyiségű tananyagnak a pedagógusigénye is nagy.
- Az elmúlt években sehol nem nőtt a tananyag Európában, csak Magyarországon. Miközben egyre kevesebb a diák, egyre több a tantárgy, amihez egyre több pedagógusra van szükség.
A magyar rendszer tehát pazarló: az olcsó és sok munkaerő opcióját választja a kevesebb, de drágább, és így potenciálisan minőségibb munkaerő helyett – fogalmazott Lannert Judit. Portugáliát hozta fel példaként, ahol egy tanárra sokkal több diák jut, de az iskolahálózat nem elaprózódott, a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, a diákok pedig jobb eredményeket értek el a nemzetközi PISA-teszteken.
Több magyarországi iskolában is órarend nélkül indult a tanévNem minden magyarországi tanár kap szeptembertől béremelést Egyre többen tanítanak pedagógus képesítés nélkül