Tanárképzés Magyarországon: sokan lemorzsolódnak, rengeteg hallgató el sem jut a diplomaszerzésig

A pedagógusképzésben végzettek többsége a diploma megszerzését követően alig több mint egy hónap alatt állást talál magának, de nem mindenki az oktatási szférában, és nem is mindenki diplomás munkakörben - derült ki az Oktatási Hivatal által üzemeltetett, Diplomán túl oldalon található Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adataiból. A legújabb, nemrég frissített kimutatás a 2022/2023-as tanévben diplomát szerzők 2024. decemberi munkaerőpiaci adatait tartalmazza, valamennyi képzési területen. A kimutatás nem kérdőíves felmérés, hanem az állami adatrendszerek (mint a NAV vagy a NEAK) adatbázisain alapul.

A DPR pályaorientációt támogató moduljába feltöltött adatok szerint a pedagógusképzésben, nappali munkarendben 2889 fő végzett összesen a 2022/2023-as tanévben: 1420 fő alapképzéseken (köztük 91 fő csecsemő- és kisgyermeknevelő, 434 gyógypedagógus, 67 konduktor, 443 óvodapedagógus, 385 tanító). A tanári mesterképzéseken 144 fő, az öt- vagy hatéves, osztatlan tanári képzéseken pedig 1325 fő végzett 2022/2023-ban.

Az alapképzést elvégzők körében az óvodapedagógusok 73,1 százaléka dolgozott, további 14,9 százalékuk pedig egyszerre tanult és dolgozott is a vizsgált időszakban, az elhelyezkedési idejük átlagosan 1,6 hónap volt. Diplomás munkakörben 95,9 százalékuk talált állást. A feltüntetett, leggyakrabban betöltött munkakörök első helyén az óvodapedagógus szerepel (90,1 százalék), majd az oktatási asszisztens (2,5 százalék), a bolti eladó (1,2 százalék) és a pultos (0,9 százalék).

Az általános iskolai tanító diplomával rendelkezők esetében 73,25 százalék volt a dolgozók aránya, 17,4 százalék pedig azoké, akik tanulás mellett dolgoztak, elhelyezkedési idejük kicsivel kevesebb mint 1 hónap volt. Diplomás munkakörben 94,2 százalékuk dolgozott. A leggyakrabban betöltött munkakörök a tanító (85,1 százalék), az általános irodai adminisztrátor (1,8 százalék), az oktatási asszisztens (1,4 százalék) és a bolti eladó (1 százalék).

A diplomás munkakörökben elhelyezkedők aránya az osztatlan tanárképzésben végzettek körében volt a második legalacsonyabb, 89,9 százalék (ennél kevesebben – 85,7 százalék - csak a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzést elvégzők találtak állást diplomás munkakörben). A leggyakrabban betöltött, és a kimutatásban feltüntetett néhány munkakör között azonban még így is a középiskolai tanár (34,7 százalék) és általános iskolai tanár (31,6 százalék) szerepel az első helyeken más, oktatáshoz kapcsolódó munkakör (zenetanár, szakoktató) mellett, de megjelenik a kereskedelmi ügyintéző (1,1 százalék) és az egyéb magasan képzett ügyintéző (2,2 százalék) is.

A DPR adataiból az is látható, hogy a pedagógusképzésben sok hallgató el sem jut a diplomaszerzésig. Az öt- és hatéves, osztatlan tanári képzéseken, nappali munkarendben 1325 fő végzett a 2022/2023-as tanévben, míg a felvi.hu adatai szerint 2017-ben, pótfelvételivel együtt az összes munkarendben 2378 főt (ebből nappali munkarendben 2 158 főt), 2016-ban 2181 főt (nappali munkarendben 2 098 főt) vettek fel az osztatlan tanárképzésbe. De a hároméves óvodapedagógus képzésre is 1982 főt (nappali munkarendben 793 főt) vettek fel 2019-ben, míg három évvel később csak 443 fő szerzett diplomát. A tanító alapképzés esetében sem jobb a helyzet: a 2019/2020-as tanévben 1115-en (nappali munkarendben 611-en) kezdték meg tanulmányaikat ezen a szakon, a 2022/2023-as tanévben pedig mindössze 385-en végeztek a DPR-ben feltüntetett adatok szerint.