Megnyerte a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel (PPKE) szemben indított munkaügyi pert a felsőoktatási intézmény egykori oktatója, akit egy LMBTQ-tematikájú tanulmányának megjelenése után bocsátottak el. A HVG beszámolója szerint a Fővárosi Törvényszék elsőfokú – nem jogerős – ítéletében kimondta:
az egyetem 15 napon belül köteles visszaállítani Bognár Bulcsu jogviszonyát, továbbá meg kell téríteni az elmaradt fizetéseket, összesen 4,26 millió forintot, megtoldva a késedelmi kamattal, illetve a 2,14 millió forintos perköltséget is az egyetemnek kell állnia.
Mint a Népszava is megírta, a Kommunikációtudományi Tanszék habilitált docensének, Bognár Bulcsúnak tavaly június 20-án szüntették meg a munkaviszonyát, miután azt kutatta, hogyan viszonyulnak a hívők a melegekhez. Az oktató ezután a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a bírósághoz fordult, amely most jogellenesnek minősítette az elbocsátást.
A bíróság kimondta, hogy a docenst egy védett tulajdonsága, konkrétan vélt világnézete miatt érte hátrány: azért rúgták ki, mert megírt egy LMBTQ tematikához kapcsolódó tanulmányt. Bár az eljárás során az egyetem bizonyította, hogy lehet kutatni a szexuális és nemi kisebbségek helyzetét – sőt korábban a publikációk után járó támogatást is kifizették ezek után is –, a felsőoktatási intézmény vezetői tanúvallomásukban ismerték el, hogy az LMBTQ-téma kutatására nem a Pázmány a legmegfelelőbb hely, forrásokat nem szeretnének erre fordítani. A bíróság álláspontja szerint egyébként ez jogukban áll, a katolikus szellemiség elvárásként szerepelhet a munkaszerződésben is, de az egyetemnek kellene valamilyen iránymutatást adnia, hogy ez pontosan mit jelent, mi fér bele ezekbe a keretekbe és mi nem – írja a lap.
A bíróság kimondta, hogy amikor egy katolikus egyetem világi tevékenységet, például oktatást folytat, akkor be kell tartania az állam által alkotott szabályokat, így a munka törvénykönyvét és az egyenlő bánásmódról szóló törvényt.
„A katolikus szellemiség, mint feltétel nagyon nehezen értelmezhető. Ki dönti ezt el? A tanulmányszervezési osztály, a dékán, a püspök, kicsoda?” – sorolta aggályait az ügyben eljáró bíró. Hozzátette, a Pázmányon alapvető garanciális szabályok hiányoznak, mint például hogy milyen határidővel bírálnak el támogatási kérelmeket, illetve milyen jogorvoslattal élhetnek az egyetem dolgozói, ami „az önkényes joggyakorlásnak ágyaz meg”.
Az ítélet kitért arra is, hogy a tárgyalás során a Pázmány több állítólagos, Bognárral szemben érkezett panaszra hivatkozott, a bíróság azonban úgy látta, ha tényleg olyan problémák lettek volna vele, akkor már rég menesztették volna. Ugyancsak nem fogadták el az egyetem azon érvelését, hogy azért nem tájékoztatták megfelelően a panaszokról Bognárt, mert már tudták, hogy hamarosan kirúgják.
Beperli a PPKE-t a korábbi oktató, akit egy LMBTQ témájú tanulmány megjelenése után rúgtak ki„Mi erre számítottunk, a Törvényszék minden vonatkozásban elfogadta a keresetünket, és minden vonatkozásban bizonyítottnak tartotta a joggal való visszaélést és a diszkriminációt. Várjuk az egyetem reakcióját, hogy elfogadják-e ők is ezt az ítéletet vagy másodfokon tovább kívánják vinni a pert” – kommentálta az ítéletet Bognár Bulcsu a lapnak. Hozzátette:
„Én nem csak a saját ügyem okán gondoltam, hogy ezt peres útra kell vinni, hanem azért, mert egy erősödő gyakorlatot érzékelek, ahol a kutatói szabadságot különböző ideológiai, politikai megfontolásokkal szűkíteni próbálják. Nemcsak a Pázmányon, hanem más felsőoktatási intézményekben is. (…) Ebből a szempontból a pereskedésem messze túlmutatott az én személyes ügyemen, egy kialakuló, nyilván a nagypolitika által is gerjesztett gyakorlattal szemben próbáltam fellépni.”
Az egyetem a felmondást szervezeti átalakítással indokolta, Bognár Bulcsu szerint azonban ez csak ürügy volt. Úgy vélte, a dékán nem támogatja azokat, akik tudományos munkájukban az LMBTQ-közösséget érintő kérdésekkel foglalkoznak. Az ügyben különösen feltűnő, hogy az „átszervezés” egyedüli érintettje Bognár Bulcsu lett, jóllehet a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetben objektív mutatók alapján ő számított a legmagasabban kvalifikált oktatónak. A legtöbb tudományos publikációt jegyezte, és a nemzetközi elismertségű tanulmányok, valamint a hivatkozások számában is megelőzte kollégáit.
A kifogásolt tanulmány a Religions című nemzetközi vallástudományi folyóiratban jelent meg, amelyért az egyetemi szabályzat alapján honorárium járt volna. A kifizetés azonban elmaradt, mert a szabályzatot módosították úgy, hogy a „katolikus szellemiséget sértő” írások ne legyenek díjazhatók, majd erre hivatkozva utasították el Bognár Bulcsu kérelmét. Az intézmény nem indokolta, hogy a tanulmány miben sértette volna a katolikus értékrendet.
A docens többször kérte a döntés felülvizsgálatát, ennek ellenére kirúgták. Ezt követően TASZ jogi segítségével bírósági eljárás indult, amelynek célja annak kimondása, hogy az elbocsátás jogsértő volt. Bognár Bulcsu mellett egyébként több oktatót és hallgatót is hátrány ért a karon amiatt, hogy kutatásaikban, oktatásukban vagy közéleti megszólalásaikban LMBTQ-témákat érintettek.
„Mi azt akartuk igazolni a cikkeinkben, hogy egy keresztény is kiállhat az LMBTQ jogok mellett”Végül mind a három pszichológus felmondott a PPKE-n, aki kiállt a melegekértLezárult a fegyelmi eljárás, a HÖK szerint nem rúgják ki a pázmányos oktatókat, akik arról írtak, hogy minden szeretetre épülő kapcsolat egyenértékű