Az Európai Bizottság szerint helytállóbb lenne jogilag, ha magyarok kapnának Lengyelországban menedékjogot, nem pedig fordítva

Jogilag védhetőbb lenne, ha egy magyar Lengyelországban kérne menedékjogot, mint ha egy lengyel Magyarországon - derül ki az Európai Bizottság nyilatkozatából, amelyről az EUrkológus számolt be.

Mint ismert, a kérdés azután vetődött fel, hogy 2024 végén politikai menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romankowski, a korrupcióval vádolt volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, egy évvel később, 2025. december 23-i hatállyal pedig egykori főnöke, Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter és felesége is részesült ebben.

Zbigniew Ziobro 2025 október vége óta bujkál Magyarországon a felelősségre vonás elől. Varsói ügyészségi közlések szerint azzal gyanúsítják, hogy igazságügyi miniszterként hozzányúlt a bűntettek áldozatainak a támogatására szánt Igazságügyi Alaphoz, amelyből 150 millió złotyt (átszámítva 13,7 milliárd forintot) csoportosított át törvénytelenül más célokra, PiS-közeli civil- és álcivil szervezetek támogatására, illetve a Magyarországon is jól ismert izraeli Pegasus-kémszoftver megvásárlására. Összesen 26 bűncselekmény – a többi között bűnszervezet vezetése, hatalommal való visszaélés és közpénz elsikkasztása – miatt akarják felelősségre vonni, a mentelmi jogától a 2025. november 7-én fosztotta meg a varsói parlament, a szejm. Döntés született arról is, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék, és ha bűnösnek találnák, akár 30 év börtönre is ítélhetik. A vádakat Marcin Romanowskival együtt politikai indíttatásúnak tartja.

Az Európai Bizottság szóvivője, Markus Lammer az Euronews üggyel kapcsolatos kérdésére elmondta, az az elv, hogy az EU-ban az alapvető jogok és szabadságok védelmének szintje miatt minden tagállam biztonságos országnak tekinti a többit a menedékjogi kérdésekben, így elviekben nincs olyan általánosan felhozható indok, amire hivatkozással egy adott országból érkező személy menekültstátuszt kérhetne. Mindezeket az uniós alapszerződések rögzítik.

Csakhogy Lengyelország jelenleg már nem áll a 7. cikkelyes eljárás alatt , Magyarország viszont továbbra is, így valójában - hívja fel a figyelmet az EUrológus - a Magyarországról menekülők hivatkozhatnának erre, ha valamely másik uniós tagállamban kérnének politikai menedékjogot. A portál kitér arra is, hogy a témának nagy jogi szakirodalma is van, például Laurent Pech brit vagy John Morijn és Evangelia Tsourdi holland jogászprofesszor már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Korábban egyébként Lengyelország ellen is indult 7. cikkelyes eljárás, de az még épp annak a Morawiecki-kormánynak az idején történt, amelynek bűncselekményekkel vádolt tagjai mostanában kapnak menedéket Magyarországon. Az eljárást a varsói kormányváltás után zárták le.

Mint ismert, az Orbán-kormány Marcin Romanowski menedékjoga esetében arra hivatkozott, hogy az eljárás politikai leszámolás része, és a volt igazságügyi miniszterhelyettes nem részesülne pártatlan igazságszolgáltatásban Lengyelországban, amely formailag még illeszkedik is a Genfi Menekültügyi Egyezményhez és az uniós menekültügyi szabályokhoz. Csakhogy egyetlen nemzetközi bíróság sem mondta ki, hogy a lengyel igazságszolgáltatás nem független, az Orbán-kormány állapította ezt meg teljesen önkényesen.

A helyzet - azon túl, hogy az Orbán-kormány soha nem látott mélypontra taszította Magyarország és Lengyelország viszonyát - a kiadott európai elfogatóparancs miatt is problémákat okoz, ugyanis a rendszer arra épül, hogy az EU- tagállamok alapvetően elismerik egymás igazságszolgáltatását, vagyis ha az Orbán-kormány ezt megkérdőjelezi Lengyelország esetében, az gyakorlatilag az egész rendszert aláássa. Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthatna Magyarországgal szemben, de a testület egyelőre nem foglalt állást erről.