Ráadásul a hidegbetörés, az éjjel és nappal is kitartó mínuszok miatt jó minőségű és tartós hó fedi az európai sípályákat - mondta a Népszavának Boros József, a TENSI Kft. ügyvezető igazgatója. A sí- és snowboard utakat elsőként szervező, az egyik legrégebbi magán utazási iroda tulajdonosa azt tapasztalja, hogy az érdeklődés nem csökkent. Bár töretlen a kereslet, az utazói szokások mégis megváltoztak: a korábban jellemző egyhetes síút helyett újabban inkább a kétszer 3-4 napos kiruccanás jellemző. Tény, hogy a síelés negyedik napja a leginkább balesetveszélyes, ezt tükrözik a statisztikák is, jellemzően ekkorra fáradnak el, vagy válnak vakmerőbbé a síelők.
A magyarok januárban, egészen február első hetéig utaznak nagy számban a közeli, legfeljebb 600-700 kilométerre lévő sírégiókba, megelőzve a helyiek miatt főszezonnak számító februári zsúfoltságot meg a csúcsárakat.
Változatlan a fókusz az irányt tekintve: a magyar utasok 45 százaléka az osztrák Alpokat, 30 százaléka az olasz Dolomitok sípályáit veszi célba, 15 százaléka pedig Szlovákiába, 10 százaléka a szlovén síparadicsomokba tart - minden évben. Az idei síszezon közepén vagyunk, már lecsengett a téli iskolai szünetre koncentrálódó kisgyerekes családok rohama, a karácsony utáni időszakot január végén a gimnáziumi és egyetemi sítáborok váltják Magyarország irányából. Újabb irányzat, lehetőség a már jó tudással rendelkező baráti társaságok számára, a napi 40-50 kilométeres sítúrák oktatók vezetésével az adott hegyek legszebb, legextrémebb vidékein - emelte ki a Tensi ügyvezetője.
A síbérletek ára az idei télen jellemzően 5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Osztrák síbérlettel 70-80 euróba kerül egy napi síelés, az olaszoknál már akár 55 euróból is kijön a magyarok kedvelt terepein. Nem így a hamarosan kezdődő téli olimpia helyszínén és környékén (Milánó és Cortina d’Ampezzo), de az nem is az átlagos síelők pénztárcájára szabott szint olimpián kívül sem. Miként Svájc sem, ahol a napi síelés 95-100 frankba kerülhet. Franciaországba is indulnak magyar csoportok, de a magyar síturizmus tipikusan maximum 600-700 kilométeres távolságig ér, zömében autóval egy nap alatt elérhető, középáras régiókat foglal magában. Egyre több síterepen vezetnek be dinamikus árazást: az elővételben vásárlók vagy a kevésbé frekventált napokon síelők olcsóbban jutnak bérlethez. A többnapos jegyek és a regionális, több síterepet lefedő bérletek jobb ár-érték arányt kínálnak, ami különösen vonzó a családoknak és baráti társaságoknak is.
A 3 napos, 2 éjszakás sítúra egy 3 fős családnak üzemanyaggal, szállással és síbérlettel 350-380 ezer forintba kerül Ausztriában.
Akik Olaszországig elautóznak, jellemzően tovább maradnak: 550-650 ezer forintból akár 5 éjszakás síkörutat is ki lehet hozni jót tervezéssel 2 felnőtt és 1 gyerek részére.
A síbérletek drágulását idén a kedvezőbb euróárfolyam kompenzálja, végső értékben ugyanannyit fizetnek a magyarok, mint tavaly ilyenkor, az akkori gyengébb forint és 411-415 forintos euró idején - mutatott rá Boros József. A több évtizedes sítúra szervezői tapasztalatokkal bíró szakember szerint az áremelkedést a fejlesztések költsége indokolja elsősorban és nem a mesterséges hó előállítása, azaz a hóágyúzás drágulása. Most ráadásul kifejezetten jó hóviszonyok vannak, és időközben már a zöldek is megbékéltek a hóágyúkkal, amelyek gyűjtött vízből készítik a műhavat. Körülbelül április elsejéig tudják spájzolni a sírégiókban a havat, a jégvermeket, hóraktárakat ilyenkor jó előre megtöltik a gyártott hóval, amit szükség esetén és kellő mennyiségben terítenek majd a pályákra.
A síelők a haszonélvezői a sírégiók folyamatos konkurencia harcának: a megállás nélkül tartó modernizáció révén mára zenés, fűtött síliftek, ultramodern, biztonságos szerkezetek sokasága állt szolgálatba az európai síparadicsomokban. Aki nem fejleszt, lemarad a versenyben. Az egynapos sítúrákra viszont hazai terepet választanak honfitársaink: Mátraszentistván és Eplény csütörtöktől vasárnapig forgalmas hely. A felszerelés is sokat változott: a mai sílécek teljesen más technikát igényelnek, mint az akár 10–15 éve gyártottak. Magyarországon a síelők mintegy 65 százaléka síléccel, 35 százaléka pedig snowboarddal is csúszik.
Sífitness és sorfigyelés
Évről-évre több sírégió kínál kiegészítő programokat: wellness szolgáltatások, helyi étel- és borkóstolók, kulturális programok formájában. A családok és baráti társaságok számára szervezett túrák és síiskolák működnek, a kezdő és fiatal síelőknek oktatást és biztonságos gyakorlási lehetőséget biztosítanak. A fenntarthatóság és innováció is fontos hívószó lett: a pályák egyre több ilyen megoldást alkalmaznak. Szaporodnak a napelemek, megjelentek az energiahatékony liftek, a víztakarékos hóágyúk, hangsúlyozott törekvés az ökológiai terhelés csökkentése. Több síterepen app-alapú jegyvásárlás, GPS-es pályainformáció és élő sorfigyelés segíti a tájékozódást. A különböző tudású és korú síelőket a szabad terepen síelést kínáló pályákkal (freeride) és a trükközésre, ugrálásra alkalmas parkokkal (freestyle), valamint szervezett túraprogramokkal és sífitness-órákkal csalogatják a szolgáltatók.
Verseny
A síelők a haszonélvezői a sírégiók folyamatos konkurencia harcának, megállás nélkül tart a modernizáció
Boros József
