Egy átlagos ember élete során több ezerszer vesz részt szexuális aktusban – ehhez képest a legtöbbnek mindössze egy-két gyereke születik. Bár nem illik erről beszélni, de a Homo sapiens azon fajok közé tartozik, amelyek nem kizárólag utódnemzési céllal élnek nemi életet. Pedig nagyon is lényeges ez, hiszen az intim együttlét nemcsak óriási boldogsághormon-löketet eredményez, hanem a kötődést is erősíti két ember között.
Az egyes országok kormányait persze hidegen hagyja a szexualitás örömszerző funkciója, támogatni pláne nem óhajtják az efféle bujaságot. Őket kizárólag a gyereknemzés izgatja ebből az egész hacacáréból, közjószágnak tekintve a megfogant életeket, a jövő adófizető állampolgárait látva bennük. És mivel világszerte rengeteg ország küzd a csökkenő születésszámokkal, a népesség elöregedésével, kreativitásban nincs hiány, hogy a családokat arra ösztönözzék: vállaljanak több gyereket.
Kínában az évtizedekig uralkodó egykeprogram olyannyira sikeressé vált – míg 2023-ban 14,7 millióan születtek az országban, addig 2024-ben már csak 9,5 millióan –, hogy kénytelenek voltak 180 fokos fordulatot tenni: mostantól nemhogy nem büntetik a többgyerekes családokat, hanem igyekeznek megnehezíteni – pontosabban megdrágítani – a fogamzásgátlást. Minden ilyen termékre 13 százalékos adót vetnek ki, amitől azt remélik, hogy ettől a párok kedvet kapnak (?) a gyerekvállaláshoz.
Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez az intézkedés maximum a szexuális úton terjedő betegségek és az abortuszok számának növekedéséhez fog vezetni, hiszen a gyereknevelés költségeihez képest még mindig elenyésző az óvszerre, tablettára, spirálra fordított összeg.
Vagy esetleg a kínaiak tömege elindul Ausztriába bevásárolni, ahol pont most csökkentették a fogamzásgátlók áfáját 0 százalékra – annak ellenére, hogy a születésszámok itt is folyamatosan csökkennek.