„Meggyőződésünk, hogy az Európai Uniónak éppen ezek a nyílt, nemzeti érdekérvényesítő viták adják az alapját, ez különbözteti meg a Nyugatot a Kelettől, Brüsszelt Moszkvától, ez különbözteti meg az Európai Uniót a KGST-től” – vélekedett Orbán Viktor az unióról egy 2007-es parlamenti felszólalásában, ahol a privatizációról vitatkoztak a pártok. A miniszterelnök, aki akkor még ellenzékből politizált, láthatóan mást gondolt arról, hol a helyünk a világban.
Lassan 16 év telt el az első kétharmados Fidesz-KDNP győzelem óta, és úgy fest, a párt nézetei 180 fokot fordultak ez idő alatt. A Népszava megnézte, hogy a 2002 és 2010 közti parlamenti felszólalások mit árulnak el a Fidesz mai napig prominens alakjairól. Orbán Viktornál például egyértelműen látható, hogy a munkaalapú társadalom kérdését már akkor is zászlajára tűzte, ahogy a népességcsökkenés is komolyan aggasztotta. (Ez utóbbit azóta sem sikerült megállítani, vagy csak lassítani). A fentebbi idézetből viszont kiderült, hogy egészen mást gondolt Brüsszelről. Egy 2006-os felszólalásában, ahol amellett érvel, hogy érdemes lenne élni egy uniós lehetőséggel (ami bizonyos szolgáltatások ÁFA-csökkentését tette lehetővé), még az is elhangzott a szájából, hogy „meg kell ragadnunk minden olyan lehetőséget, amikor az emberek úgy érzik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás közvetlen és kézzelfogható előnyt hozott a számukra.”
Ami az oroszokhoz való viszonyt illeti, az egykoron ellenzékből politizáló Rogán Antal 2002-ben több felszólalásában is kérdezte az aktuális kormányt arról, hogy a MOL privatizáció során „a Gazpromnak és a Lukoilnak szabad útja, azaz zöld lámpája van”. Majd kifejtette, hogy ugyanez az orosz tőke érdeklődik a banki és a hírközlési befektetések iránt.
„Érdeke, gazdaságpolitikai, politikai érdeke fűződik-e a NATO-tag és az éppen európai uniós taggá váló Magyarországnak ahhoz, hogy az orosz tőke Magyarországon jelentős gazdasági és ezáltal politikai befolyást is szerezzen?”
– tette fel Rogán a kérdést, majd meg is válaszolta azt: „Azt gondolom, hogy nem”. Ezek után röviden utalt az ügynökaktákra (amelyeket mindmáig nem hoztak nyilvánosságra), és hozzátette, „egy valami biztos: az oroszok immár a spájzban vannak”. Oroszországot már ekkor is Vlagyimir Putyin vezette, és úgy fest, ebben is nagyot fordult a Fidesz álláspontja.
A Mol szólt a Trump-adminisztrációnak, hogy megvenné az amerikai szankciók alatt álló orosz Lukoil nemzetközi érdekeltségeitAmi az energiahordózókat illeti, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök a Fidesz színeiben 2008-ban még azzal érvelt, hogy az energiaellátás égető probléma lesz az elkövetkezendő években, épp ezért fontos lenne, hogy „az Európai Unió közösségében is erősödjenek azok a koncepciók, azok az álláspontok, amelyek a függőség csökkentését, az energiahordozók sokszínűségének megerősítését, valamint az alternatív energiahordozók előtérbe állítását jelentik”. Ehhez képest most épp ennek a folyamatnak az ellenkezője látszik, a kormány nem szeretne leválni az orosz gázról, mert hosszú távú (15 éves) szerződésünk van, ami 2036-ban jár le.
Ekkoriban még egyértelműen az Európai Unió irányába húzott a Fidesz, annyira, hogy Deutsch Tamás 2005-ben hosszas felszólalásban méltatta, hogy május 9-e Magyarországon is Európa-nap legyen. Sőt, az ezt bevezetni kívánó törvény-tervezet felvezető szövegét is kiegészítették. Eszerint „a II. világháborút lezáró európai békemegállapodások új európai megosztottságot hoztak létre, és csak ezen új európai megosztottságokat megszüntetve beszélhetünk egységes, egységesülő, teljes Európáról”.
A Fidesz nemcsak uniós kérdésekben, hanem más területeken is meghasonlik régi önmagával. Orbán Viktor azt is a szocialista kormány szemére vetette egy költségvetési zárszámadási vita keretein belül, hogy Kóka János volt gazdasági és közlekedési miniszter Népszabadságban megjelent hirdetésére 3 milliót költött a szocialista kormány. „Nem párt-, hanem kormányzati hirdetések formájában” – hangsúlyozta Orbán. A Mérték Médiaelemző műhely tanulmánya szerint 2023-ban az állami reklámköltés listaáron 86 milliárd forint volt. Ugyanakkor ez kizárólag a médiában elköltött pénz, ehhez jön még hozzá, amit a Google és a Meta (Facebook, Instagram) rendszerében is hirdetésekre fordítottak.
2008-ban Szijjártó Péternek is szúrta a szemét, hogy a válság alatt 1,2 milliárdos keretösszegben kötött a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati kommunikációs szerződést „médiavásárlásokra, reklámügynökségi tevékenységekre, valamint propagandakiadványok készítésére és terjesztésére” – fogalmazott.
Ahogy az is zavarta a jelenlegi külügyminisztert, hogy 2007-ben kormányzati negyedre szeretett volna költeni a Gyurcsány-kormány, miközben várható volt, hogy a gazdasági növekedés az uniós átlag alatt lesz.
Szijjártó ekkor kérdezte fel a kormányt: „Valóban ez lenne ma Magyarországon a kormányzat szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy hol ücsöröghetnek majd a kényelmes fotelekben a kormányzati irodákban a kormányzati tisztségviselők? Valóban ezzel kell most foglalkozni 2007, a megélhetési válság küszöbén, hogy önöknek hol lesz majd az új kormányzati negyede?” Ebből végül semmi nem lett. Most viszont, mikor a gazdasági növekedés a nullához közelít egy ideje, a kormány 600 milliárd értékben vásárolt NER-es vállalkozóktól irodakomplexumokat, hogy állami szervek költözhessenek oda.
Lázár János 2009-ben azt hányta az akkori vezetés szemére, hogy 2004-ben a kompetenciaalapú nevelés bevezetését és kötelezővé tételét tűzte ki célul az oktatási intézményekben, de mindez döcög. Mint arra felhívta a figyelmet, „a 12 évfolyamos oktatásban ötszáz darab olyan tankönyvszükséglet lenne, amely a kompetenciaalapú, fontos oktatási elveknek megfelelne. Ehhez képest 18 fajta tankönyv áll rendelkezésre az ötszázhoz képest”. A Fidesz 2012-től kezdve ebben is nagyot fordult, és fokozatosan államosította a tankönyvpiacot. Sőt, nem csak, hogy állami tankönyvekből kell tanítania a pedagógusoknak, de 2025 óta csak a Nemzeti Alaptantervben szereplő „érvényes értékeknek megfelelő” tankönyveket és tansegédleteket használhatják. Kövér László egyik 2002-es felszólalásában egy tüntetés utáni rendőri erőszak miatt úgy fogalmazott: „Bibó István szerint a politikában hazudni nem lehet, pontosabban: lehet itt-ott hazugságokat mondani, de nem lehet hazugságra politikai konstrukciókat, politikai programot felépíteni”. Most a propaganda a rendszerváltásra készülő Tisza Pártot támadja olyan állítólagos adó-, illetve nyugdíjtervekkel, amelyekről a tiszások többször elmondták, hogy azok hazugságok.
