Az EU legszegényebb államából, Bulgáriából bezzeg-ország lesz január 1-től, miután huszonegyedikként bevezeti az eurót. Már csak hat tagállam van a körön kívül, köztük Magyarország, miután a Fidesz-kormány, élén Orbán Viktorral kijelentette, hogy amíg ők vannak hatalmon, esélye sincs nálunk az eurónak. A csatlakozást minden országban megelőzte a mérlegelés, a mit nyernek és mit veszíthetnek fejlécű táblázat kitöltése. Bulgária belépése az eurózónába azt is mutatja, az előnyök túlsúlyban vannak az átállás okozta nehézségekkel szemben.
Az előnyökhöz sorolható, hogy a külkereskedelem élénkülhet, szorosabbá válik a kapcsolat a társországokkal, a hitelek olcsóbbá válhatnak, megszűnik az árfolyamfrász, a leva árfolyamának ingadozásából eredő bizonytalanság, több lesz a külföldi befektető, mérséklődik az infláció. A hátrányok sem mellékesek, hiszen az euróra való áttérés az eddigi példák alapján áremelésekkel jár; a kerekítések a fix átváltási árfolyam ellenére általában felfelé történnek, és idővel a nyugati tarifák is „begyűrűznek” az alacsonyabb ár- és bérszínvonalú országba. A bolgárok külön egy erre figyelő kormányzati szervet hoztak létre. Emellett a monetáris és fiskális függetlenség feladása is okozhat bonyodalmakat.
Mindezeket a kormányok dolga a mérleg serpenyőire helyezni és választani. A bolgárok döntöttek: a bizonytalanság, az orosz segédlettel zajló dezinformációs kampányok ellenére euróra cserélik a több mint 130 éves devizájukat. Innentől kezdve pedig nagyobbrészt rajtuk áll, hogyan élnek a lehetőséggel.
A politikai szándék hiánya mellett a bolgárokkal ellentétben nekünk esélyünk sem lenne, hogy akár az euró előszobájáig eljussunk, hiszen a maastrichti kritériumok egyikének sem felelünk meg. Talán egy másik színezetű kormány alatt az euró is összejöhet.