Az utolsó nap
Budapesten elmaradt a karácsonyi csoda, az Orbán-kormány nem utalta a közösségi közlekedés támogatására ígért 12 milliárd forintot. A tét a főváros működőképessége, a határidő pedig december 31, a Népszava információi szerint azonban nem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterei félre akarnák rántani a kormányt: bár támogatási szerződést küldtek, a pénz kedd estig nem érkezett meg Budapest számlájára. Ráadásul a Moody’s befektetésre nem ajánlott, vagyis bóvli kategóriába minősítette le a fővárost, deklaráltan az Orbán-kormány sarcpolitikája, vagyis a szolidaritási adó miatt, amely ellen fideszes polgármesterek is lázadnak.
Mindez kissé disszonánssá tette Navracsics Tibor bejelentését, hogy az Orbán-kormány belevágna az önkormányzati rendszer „finomításába”, vagyis az átalakításába. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) össze is dobott egy nyolcpontos javaslatcsomagot a 2026. január 6-i tárgyalásra a miniszterrel.
Nem mintha Magyarország bármilyen szinten rendben lenne anyagilag. Miközben az Orbán Viktor által még tavaly év vége felé meghirdetett 2025-ös repülőrajt úgy, ahogy van, elmaradt – megkapó volt, hogy Nagy Márton emiatt a németekre hárítja a felelősséget –, mutogatás helyett inkább rendeznie kellene a kapcsolatát az Európai Unióval a világgazdaság alapvető változásai közepette, karácsonykor akadt háromgyermekes család, amelynek a közösségi összefogással dobták össze az ajándékokat egy méltó ünnephez, de finoman szólva nehéz karácsonyuk volt azoknak az ukrán menekülteknek is, akik Magyarországon élnek. – Minden héten jön két-három e-mail, hogy nem bírjuk már – mesélte róluk Siewert András, a Migration Aid vezetője.
A „németeken” kívül egyébként az Orbán-kormány előszeretettel mutogat az orosz-ukrán háborúra a gazdasági mélyrepülés miatt, csakhogy miközben 2023-2025 között a magyar GDP gyakorlatilag stagnált, az ugyanennek a konfliktusnak a hatásait viselő lengyel GDP 6,2 százalékkal nőtt. Így kevéssé lehet meglepő – derült ki interjúnkban Kozák Ákossal az Egyensúly Intézettől –, hogy Ausztria fejlettségi szintje hiú ábránd, Magyarországnak most már inkább Lengyelországhoz kell felzárkóznia a fejlődésben. Ezen aligha segít, hogy 2026 választási év, az elején az Orbán-kormány 1700 milliárd forintos pénzszórásra készül, arról nem is beszélve, milyen pénzügyi kockázatokat rejt Paks 2, amelyre eddig úgy tapsoltak el 700 milliárd forintot, hogy már az uniós jóváhagyása sincs meg.
Magánrezidenciákon dől el a világ sorsa
Ami magát az orosz-ukrán háborút illeti, folytatódott a szörnyek keringője. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kanadai és európai támogatással a háta mögött elutazott tárgyalni Donald Trumppal az amerikai elnök magánrezidenciájára, Mar-a-Lagóba. Bár a találkozóról mindkettejük elégedetten jött ki, bevallásuk szerint is maradt egy-két nehéz kérdés, amelyben nem sikerült előrelépni. A legfőbb a területé, a Putyin-rezsim ugyanis Donbász – Donyeck és Luhansz megye – egészét magának akarja, erről azonban az ukránok egyelőre hallani sem akarnak.
Vlagyimir Putyin hosszú árnyékot vetett a Trump–Zelenszkij-tárgyalásra. Először is azzal, hogy az amerikai elnök tárgyalás előtt és után is felhívta, másodszor azzal, hogy tényleg sikerült elérni valamit Mar-a-Lagóban, az oroszok ugyanis – akik bizonyíthatóan nem befejezni, hanem húzni akarják a konfliktust – megvádolták az ukránokat azzal, hogy dróntámadást indítottak Vlagyimir Putyin magánrezidenciája ellen. Ezt Volodimir Zelenszkij a maga részéről hazugságnak nevezte, Rácz András Oroszország-szakértő ízekre is szedte az állítólagos orosz bizonyítékokat. A Trump–Zelenszkij-tárgyalást egyébként végig elkísérték az orosz fenyegetések. Vlagyimir Putyin már előtte figyelmeztetett, hogy Oroszország erőszakkal fogja elérni a céljait, ha Ukrajna nem akar békét, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig a többi között mondta, az Európai Unió a fő akadálya a békének. Az oroszok mintha végig csak ürügyet kerestek volna arra, amit végül ki is mondtak, hogy felül kell vizsgálniuk tárgyalási hajlandóságukat.
Hányinger és csendes, szentséges éj
Úgy tűnik, Erdő Péter hiába kérte Magyarországot, hogy legalább karácsonykor próbáljuk megérteni egymást, az ünnepi interjú után, amelyet Magyar Péter adott Szily Nórának, elszabadultak a fideszes indulatok. Ehhez az alaphangot a Tisza Párt elnökének az exe, Varga Judit adta meg, aki egyetlen szóval – „Hányinger...” – kommentálta, amit az interjúban a volt férje a nők megbecsüléséről mondott. Ezután el is kezdtek körözni a nagy fideszes keselyűk, az ügyben így vagy úgy, de véleményt nyilvánított Kocsis Máté, Gulyás Gergely és Menczer Tamás is, mígnem Magyar Péter egy nem mástól, mint Varga Judittól származó idézettel vágott vissza nekik. Szily Nóra eközben megpróbálta csitítani a kommentelőket a maga Facebook-oldalán, de valljuk be, nem nagy sikerrel.
De a karácsonyt találta megfelelő pillanatnak arra Szántó Georgina, a Sándor-palota volt kommunikációs igazgatója is, hogy a nyilvánosság elé álljon a sérelmeivel. Ő egy Facebook-kommentben (!) kezdte el bírálni egykori főnökét, az ünnepi beszédét újév helyett újra karácsony második napján tartó Sulyok Tamást, mondván, a másfél év alatt, amelyet a köztársasági elnök mellett töltött, „a jó szó ellenséggé vált, a tenni akarás bűn lett”, neki pedig a féktelen pénzköltés, a szociális érzéketlenség állandó kritikusaként kellett távoznia. Később arról is beszélt, Sulyok Tamás és a Sándor-palota vezetői nem az emberekért, hanem saját jólétükért dolgoznak.
Kár pazarolni az időt
Szántó Georgina azt írta, a NER mindenkit lejárat, ő azonban már nem fél többé, eközben azonban a Népszavának interjút adott az az Iványi Gábor, aki túlságon is jól tudja, milyen nem is egy, hanem két rezsim, a Kádár- és az Orbán-rendszer üldözöttjének lenni. Haragra és gyűlöletre kár pazarolni az időt – tette kínzóan feleslegessé 9,6 millió kárpát-medencei magyar életét ezzel az egyszerű kijelentéssel a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze.
A Tisza Párt egyébként a népszerűségi listák éllovasaként búcsúztathatja 2025-öt, ezt tanúsította az a felmérés is, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava megbízásából, a szépséghiba csak az, hogy ezzel együtt a magyarok többsége szerint Orbán Viktor marad hatalmon a 2026-os parlamenti választás után.
Valószínűleg ez a gyomorfekélyes defetizmus tükröződött azokban a válaszokban, amelyeket az ünnepi ételosztásokon kaptunk. Kiderült, hogy minden eddiginél több rászoruló kér ingyen ételt, de a Fidesszel meglepően elégedettek, Orbán Viktort még az Iványi-féle Oltalom Karitatív Egyesület ételosztásán is dicsérték. Osztott ételt a Tisza Párt is, sok köszönete azonban nem lehetett benne. A szar jobb, mint a fos – indokolta videóriportunk egyik megszólaló, miért tartja jobbnak a Fideszt Magyar Péter pártjánál. Ebből annyi biztos, hogy a NER 2025-ben mindent elszúrt, amit elszúrni egyáltalán el lehet – hangzott el közéleti podcastsorozatunk, a Hol élünk? évértékelő adásában.
A leglátványosabb politikai hiba talán a Szőlő utcai ügy kezelése volt, olyannyira, hogy hónapok múltán nem csillapodik a felháborodás, még a Fidesz szavazóinak 37 százaléka is felelősnek tartja az Orbán-kormányt botrányért. Mivel a Fidesz jelenleg is tartó lejtmenet az elnöki kegyelmi botránnyal kezdődött, faggattuk egy kicsit a főszereplőjét, Novák Katalin volt köztársasági elnököt a Szőlő utcai ügyről is, de három hét múltán azt írta, nem szeretne aktuális közéleti kérdéseket kommentálni. A nagyszabású felmérésben, amelyet a Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített, a magyarok egyértelműen Szőlő utcai visszaéléseket jelölték meg 2025 legnagyobb botrányaként.
Nem jött össze a Fidesznek a szakadék szélén imbolygó egészségügy menedzselése sem. Szakemberhiány, hosszú várólisták, összeomlás: azzal is nyer a magyar egészségügy, ha vége lesz a választási kampánynak – írtuk év végi körképünkben. Egészségpolitikai podcastünk, a Szike új adása eközben azt járta körül, valóban csodaszerek-e az elhízás ellen az úgynevezett újgenerációs fogyasztó gyógyszerek, és mi az, amire nem használhatók?
A Fideszre nem mellesleg visszaüthetnek még az egyházi botrányok is, hiszen Orbán Viktor pártja gyakorlatilag kisajátította magának a képviseletüket, ami pedig mostanában már kezd is visszaütni, az a Fővárosi Törvényszék által betiltott Bors-különszámé. Ez négymillió példányban visszhangozza az Orbán-kormány propagandáját a nem létező Tisza-adóról, ami annyira fontos, hogy a kézbesítőknek Győrtől Nagykanizsáig néhol mintha utasításba adták volna, hogy akár az emberek akarata ellenére dobják be a postaládába. Mint korábban, ezúttal is akadt újságkihordó, aki egyszerűen megtagadta a kézbesítést. Nemrég David Pressman volt amerikai nagykövet jegyezte meg, hogy a magyar politikusok nagyon ravasznak tartják magukat, de ravasznak lenniük elég könnyű egy olyan országban, ahol a sajtó túlnyomó része a NER égisze alatt működik.
Egy kiáltó csend
Amíg Magyarország jogrendjével a NER simán vállalja a konfrontációt – a Fidesz-közeli alapítványokat az Állami Számvevőszék is csak fékezett habzással meri vizsgálni –, Szlovákiával már nem annyira. Peter Pellegrini szlovák elnök ajándéka egy aláírás volt a felvidéki magyaroknak, amely szentesítette, hogy a szlovák büntető törvénykönyv alapján akár fél évre is lehessen ítélni valakit akár csak a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért.
Emiatt a politikus magyar nemzetiségi tanácsadója, Forró Krisztián le is mondott, és miközben az Orbán-kormánynak csak mély hallgatásra vagy üres frázisokra futja, Magyar Péter már ott tart, hogy ki kellene utasítani Szlovákia budapesti nagykövetét. Szombaton egyébként tüntetni is fognak a felvidéki magyarok szólásszabadságáért az északi szomszéd ország missziójának az épülete előtt.
Az éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
Ez valószínűleg a világ legszebb filmcíme, kár, hogy Andrzej Żuławski tök felejthető 1989-es alkotása kapta, amelyből csak az rémlik, hogy Sophie Marceau levetkőzik benne. (Az miért van, hogy a világ két legszebb filmje közül csak az egyiknek sikerült aránylag méltó címet adni, a másiknak talán az eredetin kívül semmilyen nyelven nem?) Sophie Marceau a többi között arról ismert, hogy egyszer régen interjú közben rámosolygott az egyik kollégánkra, aki azóta is gyermeki rajongással mesél erről, a film címe pedig nyilván szilveszter miatt ugrott be, amelyet azonban egy Sophie Marceau-nál is jelentősebb francia színésznő, Brigitte Bardot már nem ért meg, 91 éves korában 2025. december 28-án elhunyt. A világ csodája – méltattuk a nyugati világon végigsöprő szexuális forradalom egyik ihletőjének, később harcos állatvédőnek az alakját, akinek az életműve előtt képgalériával is fejet hajtottunk.
Mostanában amúgy egymás után ültetünk le világsztárokat egy-egy beszélgetésre, így Miley Cyrust az Avatar: Tűz és hamu betétdaláról, Jeremy Allen White-ot pedig a Bruce Springsteen életéről szóló filmjéről faggathattuk. (Miközben a világ már új hangszereknél tart, Jeremy Allen White egy mini videóinterjúban mesélt arról, hogyan kapott gitárt, egy 1955-ös Gibsont Bruce Springsteentől.)
Jön nemsokára egy James Cameron-interjú is, most viszont mindenki menjen el bulizni, mindjárt itt van 2026 és a fantasztikus parlamenti választás ebben a leginkább jelentéktelenségbe fulladó tébolydában, amely nyomokban néha még Magyarországra emlékeztet.
Kedves olvasóink. Boldog új évet.
