A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint 2020 óta 245 alkalommal vesztett az állam közérdekű adatperekben első fokon. Legtöbbször a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium volt valamilyen közadatperben alperes – írja az Átlátszó.
A lap összefoglalója alapján 2020 eleje és 2024 vége között évi 70-85 per indult valamilyen állami szerv ellen közérdekű adatok kiadása ügyében, 2025-ben azonban csak október végéig 120 ilyen ügy került a bíróságra csak a fővárosban.
Ez durván másfélszeres növekedést jelent, ráadásul 12 hónap helyett mindössze 10 hónap alatt.
Tehát idén vagy ennyivel többször titkoltak közérdekű adatokat az állami szervek, vagy ennyivel gyakrabban indítottak pert az adatigénylők az őket érdeklő adatokért.
A Fővárosi Törvényszék válaszából kiderült az is, hogy
2020 eleje óta 184 esetben teljesen, 61 ügyben pedig részlegesen vesztett az állam valamelyik szerve első fokon közérdekű adatperekben.
Legtöbbször a Nemzeti Népegészségügyi Központ (22 ügy), az Építési és Közlekedési Minisztérium (18 ügy) és az Igazságügyi Minisztérium (szintén 18 ügy) volt alperes valamilyen közadatperben az elmúlt években. De a 10 vagy annál több közadatperben érintett alperesek listáján előkelő helyen szerepel a Külügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Belügyminisztérium és a Kúria is: mindegyiküknek 17 ilyen ügye került a bíróságra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság 16, a Miniszterelnöki Kabinetiroda 14, a (már megszűnt) Emberi Erőforrások Minisztériuma és a MÁV 13-13, a Honvédelmi Minisztérium 12, a Miniszterelnökség és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 11-11, a Közigazgatási Minisztérium és az Államkincstár pedig 10-10 közadatperben állt alperesként a bíróság elé 2020 óta.
Elgondolkodtató az az adatsor is, amely a közadatperekben született elsőfokú ítéleteket mutatja be. Eszerint ugyanis az alperes állami szerveket az ellenük indított adatperekben minden esetben teljesen vagy részlegesen elmarasztalták, vagyis az összes ügyben a közérdekű adatok legalább részleges kiadására kötelezte őket a bíróság.
2020-ban 21 teljesen és 7 részlegesen elmarasztaló,
2021-ben 20 teljesen és 9 részlegesen elmarasztaló,
2022-ben 29 teljesen és 5 részlegesen,
2023-ban 31 teljesen és 13 részlegesen,
2024-ben 30 teljesen és 12 részlegesen,
2025-ben (október végéig) 53 teljesen és 15 részlegesen elmarasztaló elsőfokú ítélet született az állami szervek ellen a közadatperekben.
A válaszból kiderült az is, hogy ma már sokkal gyorsabban megszületik az elsőfokú ítélet egy közadatperben, mint öt évvel ezelőtt. 2020-ban 27 eljárásból mindössze 1 zárult le 3 hónapnál rövidebb idő alatt, 8 eljárás 3-6 hónapig tartott, de 13 ügy fél-egy évig húzódott, 5 eljárás pedig egy évnél is tovább tartott. Ezzel szemben idén 63 közadatper zárult le első fokon 3 hónapnál rövidebb idő alatt, 4 eljárás tartott 3-6 hónapig, és csupán 1 ügy húzódott el fél-egy évig.
Ki kell adnia az Orbán-kormánynak, hogy Szerbia hány páncélost kapott és mennyiértNem egészen egy év alatt csaknem 660 millió forintot költöttek lakásra és irodára a magyar parlamenti képviselők