Hérakleitosz görög filozófus időszámítás előtt nagyjából 500 évvel azt írta, a háború a győztesekből Istent, a vesztesekből embert csinál. A kutatók szerint ez a nézet a sport alapja is, bár az ókorban még nem így hívták a versenyeket. A „sport” szó Angliából származik, a XVIII. század végén jelent meg először írásos feljegyzésekben és már akkor a mai értelemben használták. Az ókori görögök az olimpiai versenyeiket agonnak nevezték, aminek a jelentése: háború, csata, vetélkedés. A poliszokban élő férfiak egyszerre voltak harcosok és sportolók, de utóbbi státuszuk háttérbe szorult. Elsődleges feladatuk volt a városuk megvédése az ellenségtől. Az ókori tanintézmények gyakorlatilag kiképzőbázisként működtek, ahol az általános ismeretek sokkal kisebb hangsúlyt kaptak a katonai, harci készségek elsajátításánál.
Már i. e. 600 évvel ezelőttről léteznek feljegyzések futóversenyekről, ahol a résztvevők katonai ruházatban, teljes menetfelszerelésben, kezükben fegyverrel mérték össze gyorsaságukat. Később fegyver helyett táblát tartottak a kezükben, ezt nevezték táblafutásnak. A dárdavetéskor eleinte olyan eszközt használtak, amivel vadászat során lehetett elejteni az állatokat, ám később ezt felváltotta egy vékonyabb, könnyebb dárda, ami a jelenlegi atlétikai számnál, a gerelyhajításnál használt eszközök ősének számít. Az ókori olimpiák idején a háborúk szüneteltek, de a versenyek résztvevői ugyanolyan elszántan küzdöttek, mintha az ellenséggel harcolnának, a sportszerűség ismeretlen fogalomnak számított.
Csak a győzelem volt elfogadható, a nyertest hősként ünnepelték, a többieknek, a veszteseknek a megvetés, a szégyenkezés maradt.
A Potsdami Egyetem szakértői szerint a napjainkban népszerű sportágak közül az amerikai futball hasonlítható leginkább egy harci ütközethez, ahol védőöltözetet, sisakot viselő férfiak vívnak egymással ádáz harcot, nem kímélve saját és ellenfelük testi épségét sem.
Túlélés a sport segítségével
A sport a testen kívül a lelket is ápolja. Korábbi kutatásokból ismert, hogy a fronton harcoló katonák gyakran sportolással töltik a szabad idejüket. A közös sportolás élménye közösséget kovácsol, erősíti az összetartozás érzését és segít elterelni a figyelmet a háború borzalmairól. Ugyanilyen fontos a sport nyújtotta élmény a háború szörnyűségeit elszenvedő lakosságnak is.
A most zajló orosz-ukrán háború alatt sem állt le a sportélet a megtámadott Ukrajnában. Bajnokságokat rendeznek a felnőtt és az utánpótlás korosztályokban, a legjobb ukrán sportolók készülnek a világversenyekre, igaz, az élsportolók többsége igyekszik minél több időt külföldi edzőtáborokban tölteni. Zajlanak az országos bajnokságok is, a körülmények természetesen nem hasonlíthatók össze a békeidőkével. Nem ritka, hogy egy bajnoki labdarúgó-mérkőzés 4-5 órán keresztül tart, hiszen, ha megszólalnak a szirénák, a meccs résztvevői az óvóhelyen keresnek menedéket, ahonnan csak akkor jönnek elő, amikor elmúlt a légi veszély.
Több mint 500 ukrán sportlétesítmény (stadion, sportcsarnok) dőlt romba, vagy szenvedett komoly sérüléseket a háború következtében, a légicsapásokban elhunyt edzők, sportolók számáról nincsenek pontos információk.
Kijev legrégebbi klubjában, a Lokomotiv Kijevben több mint 700 gyermek jár rendszeresen futballedzésre és játszik a hétvégén bajnoki mérkőzéseket. „A futball az egyetlen jó dolog a gyerekek életében, amikor itt vannak, rövid időre elfelejtik a háború borzalmait” – mondta Olekszandr Csernyetszkij. A korosztályos csapatok edzője hozzátette: „Ezek a 8-14 év közötti gyermekek rengeteg traumát szenvedtek el, de amikor fociznak, akkor erre az időre ugyanúgy elfeledkeznek a napi nehézségekről, tragédiákról, mint a különböző sporteseményeken szurkoló felnőttek. A sport életben tartása és működtetése a rengeteg nehézség ellenére két okból nagyon fontos. Egyrészt ez egy üzenet a külvilágnak, hogy Ukrajna él, létezik és nem lehet megtörni, másrészt kikapcsolódás, feltöltődés, amire óriási szükségünk van.”
Volt a Lokomotiv Kijevnek egy minden igény kielégítő edzőterme is, ezt azonban rakétatalálat érte. A teremben éppen a klub súlyemelői edzettek, egy ember meghalt, többen maradandó fogyatékossággal járó sérüléseket szenvedtek.
Magyar külön-út
Amikor Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, a világ országainak többsége felháborodással reagált a történtekre és elhatárolódott az agresszortól, nem fogadták olyan megértéssel az inváziót, mint a magyar kormány.
A nemzetközi sportági szövetségek kitiltották Oroszországot a versenyeikről. A profi teniszezők szervezeteinek kivételével más nemzetközi eseményeken nem vehettek részt. Az orosz és fehérorosz származású játékosoknak vállalniuk kellett, hogy hazájuk helyett semleges színekben lépnek pályára, és nem támogatják a háborús propagandát. Továbbá szembe kellett nézniük sok versenyző gyűlöletével; az ukrán teniszezők a mai napig nem fognak kezet a mérkőzés végén ellenfelükkel, ha orosz vagy fehérorosz riválissal találkoznak.
Távoztukban is üzentek nekünk – Négy emblematikus alakját veszítette el a magyar sport idénA 2024-es párizsi nyári olimpián sem indulhattak orosz és fehérorosz színekben a két ország sportolói, az érmeket semleges országok színeiben nyerték, eredményeiket nem ismerték el a két állam sikerének. Sok külföldi csapatban szereplő orosz sportolónak bontották fel a szerződését a háború kitörésekor, ez a téma rengeteg vitára is okot adott: igazságos-e olyan profi sportolókat elküldeni egy nyugat-európai klubtól, akik évek óta külföldön élnek, soha nem politizáltak nyíltan, és annyi a „bűnük”, hogy 25-30 évvel korábban Oroszországban születtek? Magyarországon ez a dilemma nem merült fel, az orosz válogatott korábbi kapusa, Sztanyiszlav Csercseszov 2021-ben lett az FTC labdarúgóinak vezetőedzője és 2023-ig irányította a csapatot. A Ferencvárosi Torna Club elnöke Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. A háború kitörésekor nem merült fel Csercseszov menesztése, pedig a szakember a 2018-as oroszországi világbajnokságon a házigazda válogatott szövetségi kapitányaként közös fotókon mosolygott a világ nagy részén háborús bűnösnek tartott Vlagyimir Putyinnal, és sosem tagadta, hogy tiszteli, kedveli az orosz diktátort. Furcsa kettősség, hogy miközben Csercseszov maradhatott a labdarúgócsapat élén, az FTC az európai normákat követve 77 ukrán sportolónak biztosított menedéket, akik a klub népligeti hotelében lakhattak és ingyen részesültek teljes ellátásban.
A sportvilágtól elszigetelt fehérorosz és orosz csapatok és sportolók mindig számíthattak Magyarország segítségére. Legutóbb november 16-án és 17-én a magyar női kosárlabda-válogatott játszott két felkészülési mérkőzést Oroszországgal Székesfehérváron. A sportág nemzetközi szövetsége, a FIBA – a többi sportszervezethez hasonlóan – Oroszország bojkottjára szólította fel tagországait. A magyar szövetség úgy játszotta ki a FIBA előírását, hogy nem jelentette be a szervezetnek a nemzetközi meccseket, amiket zárt kapuk mögött rendeztek, s mivel nem vettek részt rajta külföldi játékvezetők, ezért ezek nem számítottak hivatalos mérkőzésnek. A találkozók után az orosz válogatott megköszönte, hogy játékosai az otthoni bajnokságból kilépve külföldön is pályára léphettek. A magyarokon kívül korábban a törökökkel és a szlovénekkel játszottak barátságos mérkőzéseket ebben az évben.
Oroszok az olimpián
A 2026. február 6-án kezdődő milánói-cortinai téli olimpián a tavalyi párizsi nyári játékokhoz hasonlóan az orosz és fehérorosz sportolók csak semleges színekben indulhatnak, abban az esetben, ha nem támogatják hazájuk háborús politikáját. Kizáró ok például, ha valaki a CSZKA Moszkva igazolt sportolója, mert a CSZKA betűszó jelentése: a Hadsereg Központi Sport Klubja. Azok sem vehetnek részt a játékokon, akik az orosz hadsereg katonái; mivel több orosz sportoló rendelkezik tiszti ranggal a seregben, számukra bezárultak az olimpia kapui.
NOB: továbbra sem jelenhetnek meg orosz csapatok a jövő évi téli olimpiánA Nemzetközi Síszövetség (FIS) még szigorúbb volt, semleges színekben sem engedte elindulni az oroszokat és fehéroroszokat azokon a versenyeken, ahol meg lehetett szerezni a téli olimpiai kvótákat. Az érintett sportolók a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordultak, amely december 1-jén hozott ítéletében kötelezte a FIS-t, hogy tegye lehetővé a semleges színekben való versenyzést az érintett országok képviselőinek. A FIS elfogadta a döntést, de addigra a selejtezők többségét megrendezték, Norvégiába pedig még a számukra kedvező CAS-ítélettel sem jutottak el az orosz és fehérorosz állampolgárok, mert az északi ország a háború kitörése után bejelentette, hogy nem állít ki beutazási vízumot számukra.
Az orosz sportolóknak megoldás lehet még, ha más ország színeiben indulnak a téli olimpián, ahogy ez történik Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei esetében. Az orosz kettős a műkorcsolya páros versenyeiben lesz látható magyar színekben. Pavlováék orosz edző irányításával Szocsiban készülnek a téli játékokra. Pavlova 2021 szeptembere óta versenyez magyar színekben, Nagy Balázzsal együtt indult versenyeken 2022 novemberéig. Miután befejeződött a közös munka, akkor jött a képbe Sviatchenko
Nincs korlátozás a paralimpián
A 2026. március 6-án kezdődő téli paralimpián korlátozás nélkül, saját színeikben vehetnek részt a fehérorosz és orosz parasportolók. A szankciók teljes feloldásáról idén szeptember 27-én, szöuli kongresszusán döntött a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC). A határozatot komoly viták előzték meg, amit mutat a szavazati arány is – különösen Oroszország esetében voltak megosztottak a tagországok: a fehéroroszok visszaengedéséről 103 igen, 63 nem szavazattal és 10 tartózkodással döntöttek, ennél szorosabb volt a voksok aránya Oroszország esetében, 91 igen, 77 nem és 8 tartózkodás.
A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) nem meglepő módon támogatta a szankciók teljes feloldását, azzal az indoklással, hogy a parasportolók nem háborúznak, nem politizálnak, ezért őket nem érheti hátrány.
