Két lehetőséget mutattunk be – mindkettő jogilag megalapozott és megvalósítható, és jelenleg is tárgyalnak róla. A legfontosabb, hogy biztosítsuk az Ukrajna finanszírozását 2026-ra és 2027-re – cáfolta lényegében Orbán Viktor állítását Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője a Népszava kérdésére. Orbán Viktor ugyanis már úgy beszélt a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról, mint ami lekerült terítékről. A csütörtökön kezdődő EU-csúcs pedig addig fog tartani, amíg nincs megoldás, mondta a szóvivő.
Az Európai Bizottság és a tagállamok többsége által is preferált terv szerint a befagyasztott orosz vagyon alapján támogatná Ukrajnát az EU, egy jóvátételi kölcsön fejében a következő két évre. Ukrajnának ugyanis 2026 áprilisától szükség van pénzügyi segítségre, és Magyarországon kívül minden tagország úgy érzi, nem lehet az út szélén hagyni a megtámadott országot.
Ehhez pedig az EU-ban befagyasztott 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyonból használnák föl nagyságrendileg 90 milliárdot. A csavaros jogi megoldással valójában nem venné el az oroszok tulajdonjogát, de a Kreml csak akkor kapná vissza a pénzét, ha egy békekötés során jóvátételt fizetne Ukrajnának.
A gond csak Brüsszellel van, mármint Belgium fővárosával, ugyanis Belgiumban van a befagyasztott vagyon oroszlánrésze, mintegy 180 milliárd euró az Euroclear nevű cégnél, és a belga kormány nem elégedett a javasolt megoldással. Bart de Wever belga miniszterelnök több kifogást is emelt már korábban. Jelezte: a kockázatok terhét meg kell osztania a tagállamokkal és minden befagyasztott vagyont kell felhasználni.
Elkészült az EU-s terv, hogyan kerüljék meg Orbán Viktort Ukrajna támogatásában, csak még Belgiumot is meg kell győzni rólaA jóvátételi hitel több jogi lépésből állna, és ezek egyikéhez sincs szükség Orbánra vagy a többi kételkedőre. A döntéseket a tagállami minisztereket képviselő Tanácsnak kellene elfogadnia, szinte mindegyik esetben minősített többséggel, vagyis a tagállamok 55 százaléka támogassa a javaslatokat úgy, hogy a támogatók az EU teljes lakosságának legalább kétharmadát adják. Az elmúlt hetek arról szóltak, meg lehet-e győzni Belgiumot, az EU-csúcson pedig politikai döntésnek kellene születni. Fontos kérdés, hogy vajon kész-e a többi tagállam átlépni Belgiumon, vagy ha nem, milyen megoldás várható. A kételkedő Szlovákia, Csehország, Magyarország, Belgium és Olaszország ugyanis együtt sem ad ki egy blokkoló kisebbséget.
Az Európai Bizottság értelmezésében a javaslataik választ is adnak a belga aggodalmakra.
Nemcsak az Euroclearnál tartott vagyont, hanem a más országokban, főleg kereskedelmi bankoknál tartott közel 30 milliárd eurót is bevonnák a jóvátételi hitelbe.
Garanciákért a tagállamoknak gazdasági erejük alapján kellene felelniük, vagyis, ha valamiért a pénzt vissza kellene fizetni Moszkvának (akár egy békeszerződés vagy bírósági döntés miatt), akkor ne a belga költségvetés állja a milliárdos cechet. Itt ugyanakkor a belga miniszterelnök korábban jelezte, hogy „szabotázs lenne a 27-re várni” – vagyis, ha Budapest nem akarná a rá eső 2.4 milliárd eurós fizetési garanciát vállalni, akkor azt a többiek között szétosztanák.
Az elmúlt napokban az orosz válaszlépésekre való felkészülésről is voltak tárgyalások, Belgium arra is szeretne garanciát, hogy ha egy harmadik országban perelne Oroszország és belga vagy más európai államok vagyonát megkaparintanák, akkor legyen, aki állja a számlát. A nehézség, hogy itt nincs egy konkrét megnevezhető keret, amire föl kellene készülni.
A szankciók feloldásának veszélye egészen múlt hét végéig ott lebegett Belgium fölött, ugyanis az Oroszország elleni szankciókat félévente meg kell hosszabbítani, és ehhez minden tagállamra szükség van. Korábban már fenyegetőzött is ilyennel Orbán Viktor, de eddig nem élt vele. Múlt héten ugyanakkor egy olyan döntést hozott a tagállamok többsége, amivel gazdasági vészhelyzetre hivatkozva is be lettek fagyasztva az orosz állami vagyonok, vagyis nincs szükség ezekről rendszeresen szavazni.
Ha a belgák nem állnak kötélnek, akkor a másik tárgyalás alatt álló lehetőség egy közös uniós hitel, amelyből Ukrajnát segítenék. Ehhez viszont minden tagállam egyetértése kellene, és erről Orbán Viktor hallani sem akar.
A napokban belgák megpedzegették, hogy itt is lehetne-e a gazdasági vészhelyzetre hivatkozást használni, de információnk szerint ez jogilag gyengébb lábakon állna. A hivatalos csúcs kezdete előtt néhány órával azonban úgy látszik, mivel Orbán Viktor már lassan egy éve mindig különutas Ukrajna kérdésében, nem is rá várnak a többiek.
Orbán Viktor: A befagyasztott orosz vagyonhoz való hozzápiszkálás, annak az eltulajdonítása egy hadüzenet