A szószékről szólva az ünneplő tömeghez, az al-Kaida terrorszervezet egykori parancsnokából ideiglenes államfővé előlépett vezető beszédében Szíria egységét hangsúlyozta, és ígéretet tett egy „igazságos és erős” nemzet felépítésére.
Szíriában hétfőn országszerte ünnepségekkel emlékeztek meg Bassár el-Aszad bukásának első évfordulójáról. Damaszkuszban és több nagyvárosban katonai parádékat tartottak. Északkelet-Szíriában viszont a kurd autonóm közigazgatás a „terrorista sejtek” növekvő aktivitására hivatkozva betiltotta a nyilvános összejöveteleket.
Aszad rezsimje egy éve, december 8-án omlott össze, miután a törökök által támogatott lázadók, az al-Saraa vezette erők átvették az irányítást Szíria nagy része felett, véget vetve Aszad 24 éves uralmának.
Az elemzők egyelőre nem optimisták, sokak véleménye szerint nemzetközi segítség nélkül Szíriában küszöbön áll egy újabb háború kitörése. Úgy vélik, a korábbi terrorista vezetőből lett elnök sok tekintetben eloszlatta az iszlamista hatalomátvétel miatti aggodalmakat, al-Saraa valóban egységre, stabilitásra és nemzetközi elismerésre törekszik. Noha az új vezetés nemzetközi elismerést szerzett, folyamatos kihívásokkal néz szembe a belső biztonság, a humanitárius válságok leküzdése és az ország sokszínű etnikai és vallási közösségei közötti bizalom újjáépítése terén.
Tam Husszein szír oknyomozó riporter a Syrian Arab News Agencynek nyilatkozva megerősítette az elemzők aggodalmait.
Állítja: hazájában küszöbön áll az újabb polgárháború. „Nyugati támogatás nélkül az ország azt kockáztatja, hogy ismét tűzzel és próféciákkal teli csatatérré váljon”
– fogalmazott az újságíró. Bár al-Saraa jelentős külpolitikai változtatásokat hajtott végre, kapcsolatokat épített ki az Egyesült Államokkal és az Öböl menti arab államokkal, valamint eltávolította Szíriát Irántól és Oroszországtól, mégis rendkívül ingatag az ország helyzete. A szórványos szektás erőszak több száz ember életét követelte, és új elvándorlási hullámokat okozott, növelve a bizalmatlanságot a kisebbségi közösségek körében – magyarázta Husszein.
Az újságíró szerint a szíriaiak többsége valamiféle isteni csodának véli Damaszkusz elfoglalását. „Ez nem azért van, mert agyatlan fanatikusok vagyunk. Tanult, olvasott emberek véleménye szerint is olyan hirtelen és váratlan volt Damaszkusz eleste, hogy az csak a csodával magyarázható. A győzelmet azok érték el, akiket az iszlám motivált. Segítséget külföldi harcosok, a mudzsahedinek nyújtottak, akik a világ minden tájáról érkeztek, hogy segítsék hittársaikat. A hadjáratot pedig az egykori dzsihadista, al-Kaida-ügynök, Ahmed al-Saraa vezette. Akkoriban harci nevén, Abu Mohammad al-Dzsuláni néven volt ismert, és 10 millió dolláros amerikai vérdíjat tűztek ki a fejére – részletezte a riporter. Úgy értékelte, hogy al-Saraa „ígéretes korai döntéseket hozott”, és elkerülte a katasztrofális tisztogatást, amely hozzájárult Irak invázió utáni pusztulásához.
„Mégis, ha Damaszkusz eleste sok szíriai számára csodának tűnt, az új kormányzat fennmaradása kevésbé a gondviselésen, mint inkább a kormányzáson és a külföldi támogatáson fog múlni. Tény, hogy múltja ellenére al-Saraa eddig váratlan politikai finomságról tett tanúbizonyságot. Betartotta az alkotmányt, választásokat tartott – igaz, 70 helyre ő maga nevezett ki képviselőt –, és mindeközben államférfiként viselkedett”, tette hozzá. A Szíriával szembeni szankciók teljes feloldása és egy jelentős beruházási program – kiképzéssel és kulturális cserével párosulva – megfékezhetné az ország radikálisabb elemeit. Az újabb háború megelőzésében sokat segíthetne az izraeli–szír viszony eszkalálódásának megállítása, a drúz konfliktus rendezése, valamint a kurd vezetésű Szíriai Védelmi Erők (SDF) és Damaszkusz közötti közvetítés. „A Nyugat megkímélhetné magát a jövőbeni, biztonsággal kapcsolatos fejfájástól is, ha segítene Damaszkusznak a külföldi harcosok leszerelésében ahelyett, hogy sodródni hagyná őket” – hangsúlyozta a riporter.
Amikor 2024-ben véget ért a polgárháború, Szíriában átmeneti fellendülés kezdődött. Közel hárommillió menekült tért haza az otthonába – vagy abba, ami megmaradt belőle a 14 évnyi konfliktus és a 2023-as hatalmas földrengés után. Ugyanakkor 7 millió szíriai továbbra is menekültként él az országon belül, és a lakosság mintegy 70 százaléka humanitárius segítségre szorul az ENSZ adatai szerint.
Szíria jelenleg mély gazdasági és bankválsággal, folyamatos konfliktusokkal és sokéves súlyos aszállyal néz szembe.
A konfliktusövezetekben széles körű károk keletkeztek a városi vízellátó rendszerekben, iskolákban, egészségügyi intézményekben, otthonokban. Az újjáépítést és a mezőgazdaságot egyaránt nehezíti a fel nem robbant lőszerek fenyegetése, amelyek több mint 1300 ember halálát vagy sérülését okozták 2012–2023-ban. A 14 éves polgárháború ugyan véget ért, de nyomai uralják Szíriát: a humanitárius válság vége nem látszik, a jövő továbbra is bizonytalan.
