Nyolcvankét évesen elhunyt Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója.
Balázs Péter huszonöt éven át volt a Vígszínház színésze. Sok előadásban láttam és felvételről, bejátszásokból megismerhettem ennek a korszakának a kezdeteit is. Markáns, figyelemre méltó jelenlétét Marton László rendezte zenés előadásokban, ahogy énekelt például A képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalben, vagy az ugyancsak Presser Gábor és Adamis Anna által jegyzett Harmincéves vagyok című darabban. Büszke volt rá, hogy Várkonyi Zoltán leszerződtette a Szent István körúti társulatba, noha Szinetár Miklós osztályába járt a Színház-és Filmművészeti Főiskolára. Az osztályfőnökével is végig jó viszonyt ápolt, szolnoki színházigazgatói időszakában többször meghívta őt rendezni. A Vígben a kezdeti főszerepek után egyre inkább karakterszerepeket bíztak rá, sokszor kapott negatív karaktert, vagy olyat, amelyben inkább nevettetni kellett a nézőket. Minden feladatot megbízhatóan, professzionálisan megoldott. Remek színpadi ritmusérzéke volt, nagyon jól ismerte, miként tud hatni a közönségére, miként lehet egy kisebb szerepben is nyílt színi tapsot kivívni a nézőtéren ülőktől. Ezt a képességét a televíziós szórakoztató műsorokban és kabarékban, haknikban is jól kamatoztatta. Népszerű és közkedvelt lett. Gyakran lépett fel Tahi Tóth Lászlóval, aki már szintén nincs közöttünk. Óriási munkabírással volt jelen évtizedeken át színpadon, filmen, és nem utolsósorban a szinkronstúdiókban. Jellegzetes orgánumát nagyon kedvelték a szinkronrendezők. Később elkezdett rendezni is.
Aztán engem meglepett, amikor megpályázta a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatói posztját. Meg is választották és noha a megválasztásának körülményei komoly szakmai viharral jártak, tizennégy éven át, amíg az egészségi állapota megengedte, vezette a szolnoki teátrumot. Nem alkudott meg, színházi eszményeihez, vagyis, hogy a közönséget elsősorban szórakoztatni kell, illetve ahogy ő fogalmazott, népszínházi programot kell kínálni, végig ragaszkodott, még akkor is, ha ezt sokan vitatták. Mint ahogy kitartott a politikai hovatartozása mellett is. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán, mint a barátjától köszönt el tőle.
Legutóbb akkor beszéltünk, amikor elmondta, hogy egy eredménytelen vígszínházi igazgatói pályázati kört követően nem indul újra a pozícióért. Hangjában fáradtság, némi lemondás érződött. Valószínűleg ő maga is megunta a harcokat. Pihenni akart. Nem sokat beszélt betegségéről, legfeljebb annyit árult el, hogy az utóbbi időben már nem sokat tud kimozdulni otthonából.
Most egy karakteres, nem összetéveszthető színész távozott közülünk, aki leginkább a közönségét akarta kiszolgálni. Ezért mindent megtett és ezt a törekvését elsősorban a számtalan televíziós felvétel meg is őrzi sokak számára.
Meghalt Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész