A Novo Nordisk Magyarország által támogatott kutatásban több mint egymillió magyar felnőtt sorsát követték 11 éven át a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisában elérhető adatok segítségével. A vizsgálat kezdetén 13,4 százalékuk szenvedett a három megfigyelt betegség valamelyikében. 7,8 százalékukat 2-es típusú cukorbetegséggel, 7,7 százalékukat szív- és érrendszeri betegséggel diagnosztizálták, míg a krónikus vesebetegség mindössze 0,7 százalékuknál szerepelt a nyilvántartásban. Ez utóbbi adatot a kutatók azért tartották meglepőnek, mivel nemzetközi és hazai becslések szerint a krónikus vesebetegség valós előfordulása 10–15 százalék körül lehet.
A kutatás kezdetén csak egy betegségben szenvedő páciensek jelentős részénél a vizsgálati időszak alatt megjelentek társbetegségek is.
Például a cukorbetegek 18,8 százalékánál alakult ki szív- és érrendszeri megbetegedés, míg a kezdetben szív- és érrendszeri megbetegedéssel diagnosztizáltak 8,6 százalékánál alakult ki cukorbetegség. A krónikus vesebetegek 13,4 százalékánál alakult ki szívbetegség, és 4 százalékuknál cukorbetegség. Összességében a betegek több mint 60 százalékánál alakult ki újonnan valamely vizsgált krónikus betegség.
Az egyes megbetegedések 11 éves időszak alatt mért túlélési kilátásai kedvezőtlenek: a megfigyelési időszak elején a csak 2-es típusú cukorbetegséggel élőknél 54,2 százalék volt; a kizárólag szív- és érrendszeri betegséggel gondozottaknál 53,8 százalék; míg a csak krónikus vesebetegséggel diagnosztizáltaknál 44,3 százalék volt. Azon pácienseknél viszont, akiknél már a megfigyelés kezdetekor együttesen állt fenn a 2-es típusú cukorbetegség, plusz valamilyen szív‑ és érrendszeri betegség és krónikus vesebetegség is, a medián túlélés mindössze 5 év, a vizsgált 11 éves időszak végére csupán 21 százalék volt még életben.
Az adatok a kutatók szerint megerősítették, hogy nem különálló, hanem egymással szorosan összefüggő kóros állapotokról van szó, amit a nemzetközi szakirodalomban külön nevet is kapott, immár kardiovaszkuláris–vese–metabolikus szindrómaként (CKM-szindróma) definiálják.
- Az elhízás, magasvérnyomás, anyagcsere-betegségek, mint a hiperlipidémia, inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, érelmeszesedés, koszorúér-betegség, perifériás érbetegség, szívinfarktus, stroke, nem alkoholos eredetű zsírmáj, krónikus vesebetegség ugyanannak a kórfolyamatnak a különböző állomásai és ezt a megállapítást a mi kutatásunk adatai is alátámasztják - mondta a vizsgálat eredményeinek bemutatásakor Vokó Zoltán egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója.
Ezt Jermendy György professzor, a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet III. Belgyógyászati Osztály főorvosa azzal egészítette ki, hogy az eredmények alátámasztják azt a koncepciót, amely szerint a szív- és érrendszeri, a vese és az anyagcsere betegségek jellemző módon nem önállóan, hanem különböző kombinációkban, de együtt fordulhatnak elő.
Az orvosok többsége egyetért azzal, hogy szabályozni kell a magán- és közellátás együttműködését