Az oktatási rendszer megújítására szolgáló, százpontos intézkedéscsomagot mutatott be hétfő délután a több mint félszáz civil-szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP). A részletes szakpolitikai dokumentum - amely a közoktatás mellett a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttoktatás területére is kiterjed - egyik célja, hogy a 2026-os parlamenti választásokra készülve alapot szolgáltasson a pártok számára saját oktatáspolitikai elképzeléseik kialakítására. A részletes javaslatok a CKP weboldalán érhetők el.
Ercse Kriszta oktatáskutató, a CKP szóvivője az intézkedéscsomag budapesti bemutatóján hangsúlyozta,
az átfogó reformokat megelőző hónapokban csak bizalomerősítésre és kármentésre lesz lehetőség abban az esetben, ha változik a jelenlegi oktatáspolitikai irány.
Ilyen kármentő intézkedésnek nevezte egyebek mellett a hatéves kortól kötelező iskolakezdés eltörlését, és a 18 éves tankötelezettségi korhatár visszaállítását. Váradi Balázs közgazdász, közpolitikai elemző az intézményhálózat és az oktatásirányítás átalakítását célzó javaslatokat ismertette, többek között egy önálló oktatási minisztérium létrehozásának szükségességét.
- Nagyon nem jó, hogy míg az országnak van például Agrárminisztériuma, addig az oktatásügy a “rendőrminisztérium” (Belügyminisztérium - a szerk.) egyik folyosóján kapott helyet – fogalmazott Váradi Balázs.
Az intézményhálózat felülvizsgálatára is szükség lesz, a mostani tankerületi rendszernél kevésbé központosított struktúrára lenne szükség, aminek a nem állami fenntartókra is ki kell terjednie. A szakértő hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy vissza kell térni a 2010 előtti rendszerhez. Máté András egyetemi docens a felsőoktatás kapcsán azt mondta: a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kiszervezett egyetemek fenntartói rendszerét erősen felül kell vizsgálni, biztosítani kell az autonómiát, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, amivel orvosolni lehetne azt is, hogy a magyar egyetemek nagy része ne legyen kizárva az uniós Erasmus csereprogramból és a Horizont kutatási programból.
Szolidaritás, tanszabadság, esélyegyenlőség – A Pedagógusok Szakszervezete leírta, mit követel a 2026-ban megalakuló új kormánytólA közbeszédben kevesebb szó esik a szakképzésről, pedig mint a CKP szakértője, Juhász Ágnes rámutatott, a diákok kétharmada ezen a területen teljesíti középiskolai tanulmányait. Az egyik legfontosabb intézkedésnek tartja, hogy az iskolai szakképzés visszakerüljön a közoktatás rendszerébe, valamint meg kell könnyíteni a diákok számára a szakképzésből az érettségi felé vezető utat. Nagyobb figyelmet kell szentelni az egész életen át tartó tanulásnak, a felnőttképzésnek is, ami Juhász Ágnes szerint jelenleg teljesen elhanyagolt terület, az állami szerepvállalásnak ezen a területen nincsenek kidolgozott céljai, stratégiája.
Az intézkedéscsomagban részletes javaslatok olvashatók még a bölcsődei és óvodai nevelés terén szükséges változtatásokról, a pedagógusok, oktatásban dolgozók helyzetének javításáról, az esélyegyenlőtlenségek felszámolásáról, az egyre növekvő számú sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteiről, valamint a tartalomszabályozásról. Utóbbival kapcsolatban Nahalka István oktatáskutató egyebek mellett azt mondta, olyan Nemzeti alaptantervre van szükség, amely valóban csak keretet ad, nem pedig az utolsó részletig szabályoz mindent, az iskoláknak pedig tanulószervezetté kellene válniuk, hogy ne csak követői, hanem aktív résztvevői, alakítói legyenek a fejlesztéseknek. Hozzátette: a javaslatcsomag nem kormányprogram és nem oktatáspolitikai reform – ezek kidolgozása a politikusok feladata lenne.
Kicsivel több lett a pályakezdő pedagógus, de az továbbra sem látszik, hogy ez a hivatás a fiatalok körében visszanyerte volna korábbi vonzerejét